Luxemburgi Zsigmond 1437-es halála után Magyarországon megszűnt a stabil királyi hatalom, az őt követő uralkodóink csupán néhány évet kaptak a történelemtől: Habsburg Albertet egy hadjáratban szerzett fertőzés vitte el, I. Ulászló a várnai csatában halt hősi halált, míg V. Lászlónak gyakorlatilag felnőni sem volt ideje. Az ilyen zavaros időszakokban jutnak nagyszínpadra a „második vonal” szereplői, a vármegyényi területeket birtokló, akár több ezer fős seregeket vezénylő arisztokraták.

Olyanok, mint Hunyadi János, Garai László, Cillei Ulrik vagy Újlaki Miklós, utóbbi két főúr nevét a Hunyadi-sorozat sikere emelte a történelemkönyvekből a széles köztudatba. Rivalizáltak egymással, folyamatosan vívták belharcaikat, miközben tisztségeiknél fogva biztosították az ország működését, védelmét.

Ki volt Cillei és Újlaki? És ki volt az évekig bábként rángatott gyerekkirály, V. László?

Dr. Pálosfalvi Tamás történészt, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Új arisztokrácia született

Miként az Aranybulla kiadásának 1222-es dátuma, úgy égett be a fejünkbe Csák Máté, Aba Amadé, talán Borsa Kopasz neve. Országrészeket uraló oligarchák, kiskirályok, számtalan elnevezés él róluk, az Árpádok kihalása után csaknem önálló tartományokra szedték a Magyar Királyságot. Végül azonban Károly Róbertnek sikerült őket levernie, birtokaikat elkobozta, első Anjou királyunk uralkodása vízválasztó ebben a történetben.

Az Anjou-korban speciális birtokrendszer alakult ki: ettől kezdve is óriási vagyonok kerültek magánkézbe, ám nem voltak örökölhetők. Úgynevezett honorbirtokokról vagy szolgálati birtokokról van szó, amelyeket a korabeli bárók addig bírhattak, amíg méltóságot viseltek. Vagyis amíg a királyi kegy tartott

The post Cillei Ulrikot megölték, Újlaki Miklós királyként halt meg first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu