2024-ben több szakmai lap is beszámolt egy készülő Légszomj (munkacímén Fulladás) című tévéfilmről, ami egy dramatizált, fiktív cselekményen keresztül dolgozta fel a 2020-as pandémia eseményeit. A film hitelességét maga a rendező, Dr. Vámos Zoltán személye garantálja, hisz a történet a saját megélt tapasztalataiból született abból az időszakból, amikor ő maga is a frontvonalon dolgozott, a járvány sűrűjében. A SpiritFM már 2024. decemberében arról írt, hogy a produkció forgatása befejeződött.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával elkészült filmet azóta sem mutatták be, a gyártás és a forgalmazás körül pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.

A film sorsával és a lehetséges magyarázatokkal kapcsolatban telefonon megkerestük Vámos Zoltánt is, hogy kommentálja a kialakult helyzetet, azonban a rendező – szerződéses kötelezettségei miatt – csak filmművészeti kérdésekben nyilatkozhatott. Így a forgalmazásra vonatkozó kérdéseinket elküldtük az NFI sajtóosztályának, valamint a film gyártásáért felelős B&L Line Kft.-nek, emellett beszéltünk egy, a film körüli munkálatokra rálátó, anonimitása megőrzését kérő forrásunkat is, aki nyújtott némi betekintést abba, nézőpontja szerint milyen okok állhatnak a produkció visszatartása mögött.

Túl kormánykritikusra sikerült?

A Légszomj elkészültéhez a Nemzeti Filmiroda nyilvántartása szerint nettó 450 milliós közvetlen támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet, amihez hozzáadódik a közvetett támogatás – a 30 százalékos adókedvezmény – összege, mintegy 192 857 142 forint, amivel együtt a film teljes költsége összesen 642 857 142 forintnyi közpénzre rúg (a Filmiroda táblázatában a film a munkacímével, Fulladásként szerepel).

Több interneten elérhető forrás is arról árulkodik tehát, hogy a film forgatása már közel másfél éve lezárult, ám a közönség azóta sem tekinthette meg, illetve a tervezett premierről és annak dátumáról sem találni semmilyen nyilvánosan elérhető adatot.

Névtelenséget kérő forrásunk azt az információt közvetítette lapunknak, hogy a filmet tudomása szerint többször is átszerkesztették, ám a Filmintézetnél úgy ítélték meg, hogy a végeredmény így is túlságosan kormánykritikusra sikeredett.

Ugyanis a produkcióban a fiktív, dramatizált jelenetek mellett megjelennek olyan archív felvételek is, amelyek Orbán Viktor miniszterelnök, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori vezetője, a néhai Kásler Miklós, valamint Müller Cecília országos tisztifőorvos pandémiával kapcsolatos megszólalásait ábrázolják. Ezek a felvételek a forrásunk elmondása alapján a döntéshozók szerint problematikusnak bizonyultak – kérdéses, hogy egészen pontosan miért.

Összehasonlításképp tavaly év elején viszont felkerült a miniszterelnök YouTube-csatornájára egy, a pandémia eseményeit megörökítő rövidfilm Így győztük le a Covid-járványt címmel, ami a kormány eredményes fellépését méltatja a vírus terjedése ellen, annak ellenére, hogy az adatok arról árulkodtak, Magyarország sajnálatosan világszinten élmezőnyben szerepelt a lakosságarányos Covid-halálozásban.

A pozitívumokat kidomborító kormányzati visszatekintéshez képest a Légszomj egészen más képet fest az akkori járványkezelésről. A hozzánk eljuttatott információk alapján emiatt a film befejezéséhez közeledve konfliktusos helyzet alakult ki az intézet és a filmkészítők közt, ami akadályozta a produkció körüli párbeszédet, így a közös megtekintés és a szakmai konzultáció is egyszerűen elmaradt. Ezekre forrásunk tudomása szerint azóta sem került sor, és azóta sem történt előrelépés a megjelenés ügyében.

A forrásunk által felhozott politikai tényezők egybecsengenek azzal a Facebook-poszttal, amit a Tisza párt egészségügyi szakpolitikusa, Dr. Hegedűs Zsolt tett közzé a filmmel kapcsolatban március 24-e reggel. Ebben Hegedűs azt állítja, hogy a produkció azért áll jó ideje parkolópályán magyarázat nélkül, mert annak megjelentetése politikai kockázatot jelentene a kormány számára – ezt lapunknak mind az NFI, mind a film producerei tagadták.

Miközben közpénzből készült, a Fidesz-KDNP-kormány máig nem meri bemutatni. Nem mer szembenézni a valósággal. Nem meri nyilvánosságra hozni az operatív törzs anyagait. Nem meri feltárni, mi történt valójában a járványkezelés során – pedig ebből a szakmának és az egész társadalomnak is tanulnia kellene

– áll Hegedűs bejegyzésében, amiben a pandémia alatti lélegeztetőgép-beszerzések kivizsgálását is sürgeti.

A posztban továbbá azt is ígéri, hogy amennyiben a Tisza kormányra kerül, minél hamarabb megkezdik a film forgalmazását.

Az NFI válaszol

A Légszomj forgalmazásával kapcsolatos kérdéseinket tehát elküldtük a Nemzeti Filmintézet munkatársainak is, válaszaikat emailben küldték meg lapunknak. A premier konkrét dátumáról elmondták, semmi nincs elkésve, ugyanis az NFI nem jelöl ki pontos napot egy adott film bemutatására – ehelyett határidőt szoktak megszabni, ami a Légszomj esetében 2026. július 31-e.

Megírták továbbá, hogy a bemutatás időpontjáról nem az NFI, hanem a gyártó állapodik meg a médiaszolgáltatóval. Mivel több helyen olvasni, hogy a produkció másfél éve elkészült, így arra is rákérdeztünk, hogyan lehet, hogy ennek ellenére még mindig semmit nem tudni a premierről. Ezzel kapcsolatban azt reagálták, hogy az elkészült filmalkotás végleges változatát egyelőre még nem fogadták el, bővebb információt viszont nem kaptunk az okokról. Viszont amint ez megtörtént, „a szerződésben rögzített bemutatási határidőig a gyártó kötelezettsége megállapodni a határidőn belüli bemutatásról a médiaszolgáltatóval.”

Szerettük volna megtudni az NFI álláspontját Hegedűs Zsolt kijelentéseivel kapcsolatban is, ám nem jártunk sikerrel. A Facebook-bejegyzésről a lapunknak megküldött válaszukban a következőképp fogalmaztak:

A Nemzeti Filmintézet a produkcióval kapcsolatos, tényeket összegző válaszain kívül nem kommentálja Dr. Hegedűs Zsolt, a választási kampányban tett, politikai nyilatkozatát.

Mivel a film elkészültéhez 450 millió forint támogatást nyújtott a Televíziós Döntőbizottság – tehát a produkció közpénzből készült –, kíváncsiak voltunk, nem tartja-e visszásnak az NFI, hogy ennek ellenére senki nem tud semmit a premier dátumáról.

A támogatott a szerződésben rögzített kötelezettségeinek ezidáig eleget tett, de még nem számolt el a teljes támogatással, mivel erre a végleges változat elfogadását követően lesz lehetősége

– írták a kérdésre válasz gyanánt.

A producerek szerint nincs befolyásoló politikai tényező

A film producereiként minden felületen Dr. Nagy Endre Árpádot és Barathy Boglárkát jelölik, akik egyben a B&L Line Kft. tulajdonosai is. A nevük onnan lehet ismerős, hogy az NFI támogatásával készülő 2023-as történelmi kalandfilm, a Hadik készítésében is ők töltötték be a produceri szerepeket. Kérdéseinket hozzájuk is eljuttattuk, amikre Nagy és Barathy közös válaszemailben reagált.

A levél szerint a Légszomj televíziós pályázatra készült 2026. május 31-ei gyártói határidővel, a filmet pedig a Magyar Mozi Tv-n mutatják majd be valamikor idén. A producerek szerint a film pályázati lezárása, archiválása és végleges elfogadása jelenleg is zajlik az NFI részéről, akiktől a produkció minden megszavazott támogatást megkapott.

A film utómunkálatai a producerek állítása szerint elhúzódtak, „elsősorban technikai okok miatt, többek között a nemzetközi archív felvételek jogainak megvásárlásáért.”

A Légszomj moziforgalmazásba kerüléséről elmondták, ők is ezt szeretnék, de annak megvalósulásához az NFI jóváhagyásán kívül szükség lenne egy hazai forgalmazóra is, aki vállalja a film bemutatását – megfogalmazásuk szerint eddig ilyet sajnos még nem sikerült találniuk. Viszont azt állítják, hogy ettől függetlenül az NFI munkatársai dolgoznak a nemzetközi megjelenésen, fesztiválokon – a levél alapján a film megtekintője ki is került az idei Berlinale filmpiacára.

A felvetésre, miszerint a film eddigi be nem mutatása mögött politikai okok állnak-e, azt reagálták, a filmgyártás folyamatát nem politikai, hanem filmszakmai, forgalmazási, illetve marketing kérdések befolyásolják.

Nem ismerjük dr. Hegedűs Zsolt urat, nem tudjuk mire alapozza a véleményét, de feltételezzük, hogy nem ismeri mélyebben a hazai filmgyártás pályáztatási eljárásainak körülményeit. Nagyon bízunk benne, hogy az egészségügyben dolgozók kíváncsiak lesznek Dr. Vámos Zoltán rendezésére, hiszen rendezőnk részben a saját orvosi munkájából merítette a forgatókönyv alapjait és reméljük, hogy a filmet sikerül minél szélesebb közönséghez eljuttatni

– írják a producerek a Tisza szakpolitikusának bejegyzésével kapcsolatban.

Kérdésünkre, miszerint egy 450 millió forintnyi közpénzből készült alkotás esetében nem tartják-e visszásnak, hogy nyilvánosan semmit nem tudni a film megjelenéséről, annyit reagáltak, hogy az NFI és a gyártó cég közötti szerződés határozza meg a bemutatás lehetséges időpontját, ők pedig elmondásuk szerint a bemutatás határidején belül vannak, és a vállalt időpontot tartani fogják.

Valós élmény, fiktív köntösben

Bár a Légszomj rendezőjét, Dr. Vámos Zoltánt szerződés akadályozza abban, hogy a produkció forgalmazásáról – jobban mondva eddigi be nem mutatásáról és azzal kapcsolatos kételyekről – nyilatkozzon, feltettünk neki pár kérdést magával a filmmel kapcsolatban, hogy legalább látatlanban megismerhessük annak lényegét.

A történet egy kórház Covid-osztályán játszódik, ahol az egészségügyi dolgozók sokszor a széllel szemben küzdenek a betegek életéért, miközben maguk is próbálnak túlélni. A közönség számára egyelőre láthatatlan produkcióban egyébként olyan nevek tűnnek fel, mint Bánsági Ildikó, Reviczky Gábor, Bíró Panna Dominika, Mohai Tamás, Csoma Judit, Staub Viktória, Dobó Enikő, Szakács Hajnalka és Turi Bálint.

Az orvos-rendező a frontvonalban dolgozott a pandémia csúcsán, így a filmben bemutatottakat bár fiktív keretbe foglalták a készítők, a Covid-járvány időszakának megjelenített nehézségei és viszontagságai valós tapasztalatokon alapszanak.

A Covid-intenzívet, ami a kritikus állapotú betegek ellátásáról szólt, azt én átéltem. Tehát nem arról van szó, hogy valaki elmesélt egy történetet, hanem ott tényleg életvégi döntéseket kellett meghoznom

– fejtette ki.

A Légszomj azonban nemcsak az egészségügy megoldandó problémáival foglalkozik, hanem azoknak az interperszonális kapcsolatoknak a formálódását is végigköveti, amik az egészségügyi dolgozók közt alakultak ki ebben a kritikus időszakban. Ahogyan a rendező fogalmazott lapunknak:

A film hitelesen feldolgozza a belső vívódásokat, a szorongásokat, a pánikot, ahogy átalakult az ellenségeskedés barátsággá, támogatássá, és ahogy hirtelen eltűnt minden személyeskedés, és kialakult egy bajtársiasság ebben az egész időszakban.

Maga a cím kétélű: egyszerre utal a betegek és az egészségügyi dolgozók fuldoklására, a rendező pedig mindkét nézőpontot szerette volna valósághűen és hitelesen megjeleníteni. Lapunknak kifejtette, úgy érzi, egy ilyen történetben a beteg pozíciója gyakran elhanyagolt, kevésbé tárgyalt elem, amin ő szeretett volna változtatni.

Azt láttuk és tudjuk, hogy néz ki egy beteg meztelenül, hogy néz ki csövekkel, hogy néz ki kanülökkel, hogy néz ki tubussal a szájában. De mi a beteg nézőpontja? Mennyire mehetek én közel hozzájuk?

– lamentált Vámos, hozzátéve, ennek az aspektusnak a megjelenítése sok átgondolást igényelt.

Hiszen, ahogy azt már kifejtettük, a rendező megélt pozíciója akkor is az orvosi szemszög, aminek a valós, fojtogató mivoltát legalább annyira átérezhetően igyekezett átadni, mint az életmentés szépségét. Ugyanis, ahogy Vámos felidézte, nap mint nap felmerült a Covid-osztályon tevékenykedő orvosokban és nővérekben, vajon túlélik-e az aktuális ügyeletet és bírják-e a rájuk helyezett nyomást – ez a feszültség pedig olyan, akár a légszomj.

Jelenleg tehát kérdéses, pontosan mikor láthatjuk majd Vámos játékfilmjét, és hogy ez moziban, vagy tévében fog-e megtörténni – az NFI-től és a producerektől kapott válaszok alapján viszont a Légszomjnak az eredeti tervek szerint, a 2026. július 31-ei bemutatási határidőig valamilyen módon meg kell jelennie, azt pedig határozottan cáfolják, hogy a filmet politikai okokból visszatartanák.

A rendezővel készült 2022-es nagyinterjúnk alább olvasható:

The post Csaknem másfél éve leforgatták a 600 milliós állami támogatással készült Covid-filmet, mégsem lehet tudni, mikor mutatják be first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu