2025. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – áll a KSH friss jelentésében. Ugyanekkora volt az átlagos infláció júliusban is.

Ami a részleteket illeti, az élelmiszerek ára akárcsak júliusban, most is 5,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,7 százalékkal), ezen belül azonban továbbra is vannak kiugró értékek az áraknál:

• a tojásé 19,9,
• a kávéé 18,5,
• a csokoládé, kakaóé 18,3,
• az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 17,1 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 28,9),
• az édesipari lisztesárué 13,6,
• a gyümölcslé, zöldségléé 13,6,
• a büféáruké 9,3,
• az étolajé 8,8, valamint
• az alkoholmentes üdítőitaloké 8,6 százalékkal emelkedett.

Volt azonban árcsökkenés is, nem is elhanyagolható. A termékcsoporton belül

• a margarin ára 29,5,
• a liszté 11,6,
• a cukoré 10,0,
• a párizsi, kolbászé 6,6,
• a tejtermékeké 6,2,
• a sertéshúsé 4,9 százalékkal mérséklődött.

A KSH szerint a háztartási energiáért 11,0 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,2, a palackos gáz 2,6 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,5 százalékkal. A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 10,2, a sport, múzeumi belépők 10,0, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a járműjavítás és -karbantartás 9,8, a testápolási szolgáltatások 9,6, az egészségügyi szolgáltatások 8,5 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,2, a konyha- és egyéb bútorok 6,3, a szobabútorok 5,2, az új személygépkocsik 2,0 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszerek, gyógyáruk 4,5 százalékkal drágultak.

2025. júliushoz viszonyítva (vagyis az utóbbi 1 hónapban) a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára sem változott (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,1 százalékkal mérséklődött). A szalámi, szárazkolbász, sonka 1,2, a margarin 1,1, a vaj, vajkrém 1,0, a kávé 0,8, a baromfihús, valamint a sajt 0,7-0,7, a tej 0,5, az alkoholmentes üdítőitalok 0,4 százalékkal többe kerültek. A termékcsoporton belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) ára 2,1, az étolajé 1,3, a liszté 0,9, a sertéshús, valamint a tojás ára 0,4-0,4, a száraztésztáé 0,3, a kenyéré 0,2 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,6 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 0,7 százalékkal. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatások 2,5, a lakbér 1,6, a sport, múzeumi belépők 0,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott, ezen belül az elektromos energiáért 0,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni (Hogy miért mutat a statisztika árváltozást, miközben az energiaárak rögzítettek, arról a tájékoztatóban írnak.). A járműüzemanyagok ára 0,8, a gyógyszer, gyógyáruké 0,3 százalékkal mérséklődött.

Az éves maginfláció 3,9 százalék volt (0,1 százalékponttal csökkent júliushoz képest), a nyugdíjas fogyasztóiár-index pedig változatlanul 4,5 százalékos volt.

Elemzői vélemények

Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint az előzetes várakozásukat (4,1%) meghaladó éves inflációs adat az átlagosnál magasabb havi szezonalitást jelent, így az infláció csökkenése megakadt. Az inflációs célsávból az év elején nagymértékben kilépő hazai mutató így közel került a célsáv felső határához, de nem tudott az alá csökkenni. Várakozásaik szerint a következő hónapokban is felülről nézhetjük csak a 4 százalékot, további csökkenés az év utolsó két hónapjában várható. A forint árfolyamának stabilitása mellett ez a forgatókönyv szerinte újra felszínre hozhatja a kamatvágások újraindításának kérdését az év végén.

A tényadat megfelelt a várakozásunknak és az elemzői konszenzusnak – írta az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János. Kedvező fejleménynek nevezte a maginfláció további lassulását (3,9 százalékra a hetedik havi 4,0 százalékról). Az inflációs kép továbbra is vegyes szerinte. Összességében az ipari termelői árak, az importtermékek, a forint stabilitása és a tendenciózus munkapiaci folyamatok lefelé mutató kockázatot jelentenek előretekintve, azonban a lakossági inflációs várakozások magasan ragadása érdemben ellensúlyozhatja ezeket a hatásokat. A következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések vélhetően fokozhatják a várt árnövekedést és teret engedhetnek további átárazásokra – valószínűsítette. Az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4–5% között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat: októberig kedvezőtlen, míg november-decemberben támogató bázist örököl az index a tavalyi évről. Bár hivatalosan csak november végéig hosszabbították meg az intézkedéseket (árrésstop), az elmúlt félév és a korábbi tapasztalatok alapján azzal kalkulálnak, hogy a mostaniak kivezetése 2026 április-májusában következhet be.

Az OKSZ továbbra is az árrésstop eltörlése mellett érvel

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az élelmiszer árak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatlan – véli a szövetség.

A kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Az élelmiszerárak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli. Az OKSZ szerint az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik. A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg, a termelők és feldolgozók államilag befolyásolt költségelemei (rezsi, termékdíjak, minimálbér) folyamatosan emelkednek.

Ezzel szemben az árrésstoppal sújtott 6 nagy élelmiszer lánc a konszolidált adatok szerint összességében már 2024-ben, az árrésstop előtt is veszteséget termelt, és a hazai üzletláncok többségénél is csökkent a nyereség 2023-hoz képest. Erre a „szilárd alapra” terhelte rá a kormány az árrésstopot, ami további veszteségbe taszítja a szektort. Ilyen körülmények között nem lehet érdemi árversenyt folytatni a vásárlók megnyeréséért, és nem lehet széleskörű, nagy kedvezményeket biztosító akciókat indítani – magyarázták közleményükben.

A szövetség szerint az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer-ellátását. Megjegyezték még, hogy már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot.

The post Cseppet sem mérséklődött az infláció augusztusban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu