Az életünket megkönnyítő tárgyak, valamint azok vicces verziói évszázadok óta a mindennapjaink részei, jó részük azonban néhány éves tündöklés után mindenki által elfelejtve egy fiók mélyére vagy a történelem szemétdombjára kerül.

Vannak persze olyan, első gazdáik által még fillérekért megvásárolt mütyürök, izék, és hogyhívjákok, amiknek egy idő után újra reneszánsza lesz, a műtárgy- és régiségpiacon pedig hirtelen elképesztő árakon kezdenek gazdát cserélni.

Ilyen a két csizmás láb alakjával párosított bornyitó is, ami az 1880-as évek végén való németországi megszületése után gyorsan széles tömegek kedvence lett. Az 1894-ben egy Steinfield und Reimer nevű cég által szabadalmaztatott tárgy valójában faék-egyszerűségű volt, de mégis vicces: a különböző mintázatú nadrágokat viselő, mindig csizmás végtagok ugyanis egyre magasabbra nyíltak, ahogyan az ember egyre mélyebbre tekerte az eszközt a bort a levegőtől elzáró parafadugóban.

Az 1920-as évekig széles körben gyártott tárgy a legkülönbözőbb neveken futott – sokan balett- vagy kánkándugóhúzóként ismerték –, arra azonban kevesen gondoltak, hogy a XIX. század második felének legfontosabb szintetikus kompozitanyaga, az 1870-es években hirtelen mindenki számára elérhetővé váló celluloidnyeles apróságok száz évvel később nem ritkán 150–200 ezer forintnyi dollárért vagy euróért cserélnek majd gazdát.

The post Csizmás lábakkal volt igazán divatos bort nyitni a századforduló Németországában first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu