A botrány akkor robbant ki, amikor Molnár Áron a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsorában megosztotta: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) 17 milliárd forintot osztott ki 2025-ben a nyilvánosság kizárásával: az ezzel kapcsolatos adatok nem kerültek nyilvánosságra sem az NKA, sem az NKTK honlapján, holott ez a törvényi előírás. Az sem volt nyilvános, kik döntöttek erről – az illetékesek neve április 27-én, négy nappal Molnár megszólalása után került fel az NKA honlapjára –, és a szakmán belül is alig tudtak a pályázat kiírásáról.

Az azóta elérhető adatbázis szerint olyan előadók kaptak milliós támogatásokat, akik a Fidesz holdudvarába tartoztak:

köztük Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence, Gáspár Győző, az Edda összes tagja, G.w.M., Kis Grófo és Dopeman is – az utóbbi kettő azt nyilatkozta, hogy tudtak a pályázatról, ám azt nem osztották meg, hogy honnan.

Az ügyben azóta több fejlemény is történt:

• Molnár kedden arról beszélt, hogy Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a saját miniszteri keretéből is százmilliókat osztott ki, szinte kivétel nélkül egyedi kérelmeket támogatott, amihez csak az ő jóváhagyása kellett. Így kapott Fásy Ádám lánya, Fásy Zsülike cége 100 millió forintot;
• Hankó azóta cáfolta Molnár állításait, „tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúra egészét szolgálják” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hozzátéve, hogy az érintett pályázatok nyilvánosak voltak, bárki pályázhatott, a döntések pedig szakmai szempontok alapján születtek;
• a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett, nehezményezve, hogy a pályázatokat nem tették közzé; a pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak; a döntések és döntéshozók személye nem került időben nyilvánosságra; a pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatók; a nyilvánosan elérhető információk alapján egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is megjelentek, ami indokolttá teszi a támogatások felhasználásának vizsgálatát;
• Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke úgy nyilatkozott, „ez nem NKA-ügy, hanem Hankó-ügy. Kár lenne az NKA-n leverni és legalább annyira kár lenne a miniszteren nem leverni”;
• lemondott Bús Balázs, az NKA alelnöke.

Az NKA szerint nyilvános volt a pályázat

Az ügyben kerestük az NKA-t, a közérdekű adatigénylésre az NKTK-tól érkezett a válasz.

Ők azt írták, hogy „a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, mint a Nemzeti Kulturális Alap kezelő szerve nem dönt pályázatok kiírásáról, keretösszegéről, támogatási konstrukciók megjelentetéséről, pályázatok minősítéséről, valamint pályázati támogatások odaítéléséről, ennek adminisztratív feltételeit biztosítja.” Mint írták, a pályázat nyilvános volt, ezen a linken elérhető, és tavaly december 23-ig lehetett pályázni – az azonban nem derül ki, mióta volt aktív az oldal.

A dátum azért lényeges, mert a támogatásokat odaítélő Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma névsora sem volt ismert – holott ennek is nyilvános adatnak kellett volna lennie a törvényi előírások szerint –, ám a botrány kirobbanása után április 27-i dátummal utólag frissítették a névsort. Ebből kiderült, hogy vezetője Ughy Attila, a XVIII. kerület korábbi fideszes polgármestere; tagjai Zámbó Nóra jogász, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetője és Burom Gábor, a tárca miniszteri kabinetfőnök-helyettese.

Megtudtuk továbbá, hogy a támogatási igények egyedi kérelem formájában kerültek benyújtásra. Arra a kérdésünkre vonatkozóan, mennyi pénzt osztottak ki 2025-ben, a tavalyi beszámolójukkal válaszoltak, amelyből kiderül: az NKA összesen 17 milliárd forintot osztott szét, ebből a legnagyobb összeget a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma adta ki, 11,43 milliárd forintot. Hankó miniszteri keretéből 1,6 milliárd jutott a támogatásokra. Hozzátették: 2026-ban eddig 6,2 milliárdot osztottak szét – a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma idei döntéseiről április 24-én kerültek fel a nyilvános adatok. A beszámolókból kiderül, hogy idén többek közt Moldvai Márk zenei producer, Zséda partnere kapott 5 millió forintot áprilisban, de az Ismerős Arcok zenészei, Nyerges Attila és Galambos Nándor is kaptak fejenként ugyanennyit egy hónappal korábban. Szintén márciusban 180 milliót kapott az R56 Üzemeltető Nonprofit Kft., amely korábban több fideszes rendezvényen nyújtott rendezvénytechnikai szolgáltatást, így a Bálnában rendezett Parlamenti Szalonon is.

Czutor Zoltán szerint a nyilvános kollégium általuk delegált tagja sem tudott a támogatásokról

Az ügyben megszólalt lapunknak Czutor Zoltán énekes, dalszövegíró, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület volt vezetőségi tagja, jelenleg az egyesület Szerzői Véleményező Bizottság (SZVB) tagja. Az Artisjus Magyarországon a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete, Czutor szerint több mint egy évtizede évente milliárdos nagyságrendben folyik be tőlük pénz az NKA-hoz, amelyekből a fent említett támogatásokat osztják.

Mindez 2012-ben kezdődött, amikor L. Simon László, az NKA akkori vezetője három rendelkezéssel nyirbálta meg az Artisjus bevételeit, amely aztán az NKA-hoz vándorolt. 2012 óta

• bizonyos jogdíjnemek (köztük a legtöbbet hozó, üres adathordozó utáni jogdíjak) 25 százalékát elvonják – ez Czutor szerint már a születése pillanatában és a mai napig alkotmányos aggályokat vet fel. A jogdíj eleve magánjog, úgy szedhető be, hogy közvetlenül a jogosultaknak fizetik ki;
• az Artisjus kulturális alapba szánt pénzét is be kellett fizetni az NKA-nak: az Artisjus hagyományosan évtizedek óta úgy működik, hogy a tagok lemondanak a jogdíjuk 10 százalékáról. A fennmaradó összeg 30 százaléka a szociális alapba, 70 százaléka a kulturális alapba megy – ez utóbbit kellett befizetni az államnak;
• függőszámlák: bizonyos esetekben – például nem azonosított művek után, vagy olyan rendezvények után, ahol a jogdíjat befizették, de adatot nem szolgáltattak – ezeket a jogdíjakat három évig függőszámlán tartja az Artisjus. Ez három év után visszakerül a jogdíj alapokba, mindig abba, ahonnan származott, és a szerzők közt osztották szét. Az illetékes minisztériumi rendelkezés értelmében ez sem forgatható vissza, hanem az NKA-nak kell befizetni.

Mindez évi szinten 2,5-3 milliárd forintot jelent – ennyi pénz vándorol át az NKA-ba. A saját példájára levetítve: ötszáz műve van, és a levonások miatt nagyjából évente kétmillió forinttal kevesebb jogdíjat kap.

A látványpékség és a háttérben surranó milliárdok

Korábban a Könnyűzene Kollégiuma osztott pénzt a zenészeknek, ez azóta megszűnt, ma már Előadó-művészetek Kollégiumának hívják – „régen zenészek ültek benne, ma már csak egyetlen könnyűzenész, Bíró Zsolt, az Artisjus delegáltja” – magyarázza Czutor. Ők évi 600-650 millió forintról döntenek, ezt osztják párszáz alkotónak, ez annyit jelent, hogy százezres-egy millió körüli összegeket kapnak előadónként, ha évi 800 támogatottal számolunk. Czutor szerint ez a nyilvános része a dolognak, az, hogy van egy másik kollégium – a szóban forgó Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma amely évente milliárdokat oszt szét – a szakma számára sem volt ismert, Czutor szerint maga Bíró sem tudott róla.

A nyilvános kollégium volt a látványpékség, a háttérben meg tízszer annyi kenyeret szétosztottak a csókosoknak

Czutor szerint erről ez utóbbiak tudtak, akik kaptak támogatást, a többiek azonban nem, ők maguk sem tudtak a kiírásról, amely az NKA fent idézett álláspontja szerint nyilvános volt: „csak azok tudnak pályázni, akiknek időben szólnak.” A friss fejlemények tükrében úgy tudja, hogy 11-12 milliárdról már lehet tudni, kik kapták, de még mindig nem világos, hogy a maradék hová tűnt.

Körülbelül még akkora rés van, ami egyébként a nyilvános könnyűzenei kollégium két évi költségvetése. Amiről még nem tudjuk, hogy kik kapták, hogy kapták meg: ezek jellemzően tavaly év végén alapított cégek, akikről azt se tudjuk, hogy mit csináltak, a szakmában senki nem ismeri őket.

A zenész szerint mindez rendkívüli módon rányomja a bélyegét a magyar kulturális életre: „Ez a döbbenet, hogy miközben itt döglődnek a klubok, nincs egy új könnyűzenét játszó magyar országos médium, se tévé, se rádió, ami egyébként gyakorlatilag a rendszerváltás után a közmédia egyetlen igazi sikertörténete volt: az, hogy az MR2 Petőfi Rádió 2007-től 2011-ig úgy működött, hogy föllendítette a klubéletet is, a zenekarok, az alkotók életét is, konkrét hatása volt jó értelemben a magyar kultúrára. Ezt évi párszáz millióból sikerült elérni. Azóta ez a rendszer teljesen letérdepelt. Egyrészt olyanok kapnak nagy pénzt, akiknek sosincs klubkoncertje, akik nem is turnéznak. A klubok semmit sem kapnak, a zenei oktatási programok döglődnek. Ismerek olyan nagy tekintélyű szakembereket, akik a házukat eladták, hogy tudják folytatni tovább a tanítást, miközben Fidesz-talpnyalók százmilliókat kapnak. Az egyik ámulatból a másikba esünk.

Czutor a lapunktól tudta meg, kik voltak az ideiglenes pályázati kollégium tagjai – akiknek a nevét április 27-én hozták csak nyilvánosságra –, sosem hallott róluk.

Nem szeretnénk, hogy bármelyik kollégiumban vagy kuratóriumban pártpolitikai delegált legyen. Csak a szakmai szervezetek delegálhassanak kurátorokat, egyetlen egy pártkatona se lehessen. Az, hogy egy minisztériumi osztályvezető beül egy kollégiumba, az elfogadhatatlan.

Hozzáteszi, hogy a példátlan mértékű elvonásokkal még talán meg is tudna békélni a szakma, amennyiben a befolyt pénzből valódi szakmai értékek nyomán hoznának döntéseket, „nem három pártpolitikus dönti el a támogatásokat, hanem mondjuk szakmai szervezetek delegálnak húsz embert, és ők döntenek ezekről. És nyilván elengedhetetlen ehhez a nyilvánosság teljes bevonása is.”

Czutor szerint az elmúlt évtizedekben voltak, akiket célzottan próbáltak ellehetetleníteni, ő maga is feketelistán volt. A választások óta naponta kap üzeneteket, amelyekből kiderül, mely tévéhez, újsághoz nem mehetett, melyik fesztiválra nem hívhatták. Hallott arról, hogy történtek névtelen feljelentések az NKA-támogatásokkal kapcsolatban, azonban a névtelenséggel semmilyen szinten nem ért egyet.

Aki még most is gyáva, az megérdemli. Szerintem névvel kell vállalni, kell annyira bátornak lenni. Ha most látod, hogy milyen rendszerváltás, milyen fordulat jön, és még most se vállalod föl a véleményed, akkor szerintem te inkább a rendszer elromlásában vagy önkéntelenül is érdekelt.

„Újabb NKA-botrányt robbantunk a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsorában. Az NKA vezetésének ezek után nincs más út, csak a lemondás, élén Hankó Balázzsal és Vidnyánszky Attilával” – így harangozta be Facebook-oldalán Molnár Áron a Rainer-Micsinyei Nóra és Fekete Giorgio társaságában felvett részt. A színész-aktivista szerint az NKA bizottsága hazudott, amikor azt állította, nem tudtak a kampányidőszakban kiosztott összegekről.

The post Czutor Zoltán az NKA-támogatásokról: A nyilvános kollégium volt a látványpékség, a háttérben meg tízszer annyit szétosztottak a csókosoknak first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu