Az elmúlt időszakban megjelent hírekkel összefüggésben több vállalkozás is súlyos aggodalmát fejezte ki a Tej Terméktanács felé annak kapcsán, hogy elveszíthetik a termelésben és a tejfeldolgozásban kulcsfontosságú, gyakorlott munkaerőt, amelynek pótlása sem hazai, sem külföldi forrásból nem biztosított – olvasható a szervezet közleményében.
Az állattenyésztésben – különösen a tejtermelésben – rendkívül feszült a munkaerőpiaci helyzet. Az állatgondozás és a fejés olyan, folyamatos, 365 napos, jelentős fizikai megterheléssel járó tevékenység, amelyhez évek óta szinte lehetetlen megfelelő számú és felkészültségű hazai munkaerőt találni, illetve azt hosszú távon megtartani. Az állatokkal való foglalkozás elhivatottságot, kitartást és magas szintű fizikai állóképességet igényel. A folyamatos munkarend, a hétvégi és ünnepnapi munkavégzés, valamint a szélsőséges időjárási körülmények között végzett munka kevésbé vonzó a hazai munkavállalók számára – írták az érdekképviselettől.
Úgy látják: a mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés területén az ilyen jellegű munkakörök iránt a magyar és általában az európai munkaerő részéről tartósan alacsony az érdeklődés,
ezért ezek teljeskörű ellátása jelenleg harmadik országbeli munkavállalók bevonása nélkül nem biztosítható.
A probléma évtizedes múltra tekint vissza: más ágazatok munkaerő-elszívó hatása, valamint a hazai munkaerő külföldre vándorlása tartósan nehéz helyzetbe hozta a tejtermelő vállalkozásokat. A gazdaságok folyamatosan hirdetnek meg állásokat, amelyek azonban gyakran betöltetlenül maradnak. Külföldi munkavállalók hiányában még jelentősen magasabb bérek mellett sem áll rendelkezésre elegendő, elkötelezett hazai munkaerő.
A tejtermelők egy része technológiai fejlesztésekkel (automatizáció, robotizáció) próbál alkalmazkodni, ugyanakkor sok gazdaság számára a működés fenntartásának egyetlen reális lehetősége a külföldi munkaerő alkalmazása.
A külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban számos pozitív tapasztalat áll rendelkezésre: a munkavállalók betanultak, alkalmazkodtak a hazai környezethez és integrálódtak a helyi közösségekbe. Különösen az indiai munkavállalók esetében tapasztalható, hogy mezőgazdasági előképzettséggel érkeznek, megbízhatóan végzik munkájukat, és jelenlétük jelentősen csökkenti a fluktuációt.
A jelenleg foglalkoztatott külföldi munkavállalók stabil, jól képzett, több éves tapasztalattal rendelkező munkaerőt jelentenek, akik nélkülözhetetlenek a működés fenntartásához. A tartózkodási engedélyek lejártával azonban olyan dolgozókat kellene elengedni, akik bizonyítottan jól teljesítenek, és hosszú távon is a rendszer stabilitását biztosítanák.
A Tej Terméktanács tagjai egyértelműen jelezték, hogy amennyiben a jövőben nem lesz lehetőség harmadik országbeli munkavállalók alkalmazására, súlyos működési zavarok következhetnek be.
Egyes gazdaságok esetében ez akár a telepek működésének ellehetetlenülését is eredményezheti.
A vendégmunkások hazaküldése következtében tovább romlanának az egyébként is alacsony hatékonysági mutatók, számos munkakör ellátatlan maradna, ami telepbezárásokhoz, állománycsökkentéshez és a termelés visszaeséséhez vezetne. Külföldi munkaerő hiányában a gazdaságok működése fenntarthatatlanná válna, mivel a kieső kapacitás hazai forrásból nem pótolható – írták a szervezettől.
Sorra emelnek szót az új szabályok ellen
Mint ismeretes, a kormány döntése nyomán Magyarországon 2026. június 6-tól nincs lehetőség új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásának kérelmezésére, mivel nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgárai jogosultak ilyen célú tartózkodási engedélyt kérni.
A vendégmunkásokkal kapcsolatos szigorítás ellen a bejelentés óta többen is szót emeltek a magyar agráriumban.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja szerint, ha Magyarország korlátozza vagy megtiltja a harmadik országbeli munkaerő behozatalát, miközben más uniós országok ezt engedik, akkor a magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozások kerülnek hátrányba az uniós versenytársakkal szemben – írták a Világgazdaság megkeresésére.
A szervezet szerint, egy ilyen lépés magyar tulajdonú vállalkozások sokaságát teheti versenyképtelenné, és magyar emberek munkahelyeit is veszélybe sodorhatja. A FruitVeB szerint az ázsiai munkavállalók jelenléte nem választható kényelmi megoldás, hanem kényszer: a hazai munkaerőpiacon egyszerűen nincs elég ember azokra a kétkezi, állandó vagy tartós foglalkoztatást igénylő munkákra, amelyek nélkül a kertészeti és feldolgozóipari termelés nem működik.
„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak. Sőt, akkor a termelésünket csökkenteni kell” – mondta ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója szerdán. Hozzátette:
nem azért hozunk be külföldről munkaerőt, mert olcsóbb lenne, hanem mert magyar nincs.
Magyar Péter csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a kritikák ellenére nem vonják vissza a vendégmunkás-stopot. A Master Good esetét ki is emelte, ami szerinte nagyon keveset fizet a magyar dolgozóknak, miközben nagy összegeket kapott támogatásként.
Szerinte a magyar munkahelyek és a megfelelő körülmények megteremtése a cél a vállalatoknál. Arról is beszélt, hogy a vendégmunkások sokszor embertelen körülmények között élnek, amíg nálunk dolgoznak.
The post Darázsfészekbe nyúlt Magyar Péter: háborog az agrárium a vendégmunkás-stop miatt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
