A demográfiai mutatók több szempontból is mélypontra süllyedtek az Orbán-éra utolsó évében – ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal 2025-re vonatkozó előzetes adataiból, amelyeket a napokban tettek közzé.
A január végi adatközlésből azt már lehetett tudni, hogy, amióta a statisztikákat vezetik – tehát 1949 óta – soha nem született olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2025-ben. A visszaesés ráadásul nem is nevezhető csekélynek, mivel tavaly több mint 5500-zal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, a meredeken zuhanó tendencia pedig 2021 óta tart.
2010-ben, amikor Orbán Viktor és a Fidesz újra átvette a hatalmat, évente még nagyságrendileg 90 ezer gyerek született, és ez a trend ki is tartott – minimális eltérésekkel – a 2020-as évek elejéig, amikor a gyermekvállalási kedv látványosan bezuhant. A kormány ezt rendre igyekezett a Bokros-csomagra fogni, mondván: az MSZP-SZDSZ-kormány bő 30 évvel ezelőtt megvonta a családtámogatásokat, és ennek eredményeként akkor visszazuhant a gyermekvállalás, ezért most nem kevesebb mint 344 ezer szülőképes korú édesanya hiányzik.
Az már a KSH friss adatközléséből derült most ki, hogy 37 150 fiú és 34 850 lány született tavaly. A fiúk magasabb száma évtizedekre visszamenőleg jellemző, nemcsak Magyarországon, hanem szinte az egész világon.
Itthon jellemzően 2–3 ezerrel több fiú születik, mint ahány lány, amit a kutatók evolúciós okokkal szoktak magyarázni, hiszen ahhoz, hogy felnőttkorban kiegyenlített legyen a nemek aránya, több fiúnak kell születnie, mivel a körükben valószínűbb a korai halálozás. Ezt mutatja egyébként az is, hogy 2026. január 1-jén a KSH szerint 4,584 millió férfi és 4,905 millió nő élt, tehát annak ellenére is több a társadalomban a nők száma, hogy több fiú születik: az arányt a halálozások korrigálják.
Egyre kitolódik a szülés
A kormány „családbarát” szlogenjének dübörgő kampánya ellenére sem sikerült azonban rávenni a nőket arra, hogy hamarabb szüljenek.
2025-ben a nők átlagosan 29,47 évesen szülték az első gyermeküket, ami az előző évhez képest ugyan csak 0,04 százalékos növekmény, így is új csúcsot jelent.
Demográfusok egyetértenek abban, hogy a társadalom fennmaradásában ez az adat kulcsfontosságú, azt ugyanis könnyű belátni, hogy minél fiatalabban szül egy nő, annál nagyobb eséllyel és sikerrel vállal több gyermeket a későbbiekben. Összehasonlításként: az 1980-as, 1990-es években még átlagosan 23 évesen szülték első gyermeküket a nők, tehát a változás néhány évtized alatt rendkívül markáns.
Akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha a nők átlagos szülési korát vizsgáljuk és nem csupán az elsőszülött gyerekeket számítva. Ez 30,63 év volt tavaly, ami egy század híján megegyezik az egy évvel korábbi adattal.
A Fidesz-kormány ideje alatt – 2010 és 2025 között – a nők szülési életkora az első gyermeknél 1,24 évvel emelkedett, minden megszült gyereket tekintve pedig 0,8 évet, tehát általánosságban elmondható, hogy később szülnek a magyar nők, mint az Orbán-kormány színre lépésekor.
Siralmasan alacsony a termékenység
A teljes termékenységi arányszám pedig egyenesen siralmasnak mondható: 1,31-re esett vissza az egy évvel korábbi 1,38-ról. Ennél rosszabb számokat épp 2010-ben és 2011-ben lehetett látni: akkor 1,25 és 1,21 volt. Az elmúlt évek közül 2021-ben volt a legmagasabb, 1,61 az arányszám, de valójában ez sem elég a társadalom fenntartásához, egy ország népességszáma ugyanis csak akkor tartható fenn, ha a teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et.
Mindezek a számok úgy állnak össze, hogy közben a magzati veszteségek száma rekordalacsony: 32 800 volt 2025-ben. Ebből 12 400 volt a magzati halálozások és 20 400 az abortuszok száma. Csak összehasonlításként: 2010-ben még 57 159 magzati veszteséget jegyzett fel a KSH, vagyis a sikertelen terhességek száma is jóval magasabb volt.
Mindeközben a társadalom rohanó léptekben öregszik el, ezt jelzi, hogy a várható élettartam először lépte át Magyarországon a 77 évet, egész pontosan 77,11 évre számíthat egy mai újszülött. A férfiaknál ez a szám 74,14 év, a nőknél 79,96 év.
Stagnáló házasságkötések
Tavaly 46 600 házasságkötés történt, ami nagyon közel van az egy évvel korábbi, 46 550-es számhoz. Hogy ez jó vagy rossz, az viszonyítás kérdése: 2010-ben még csak 35 ezer házasságot regisztráltak egy év alatt, de 2021-ben már 72 ezernél is többet. A jelentős növekedésnek persze részben az is oka volt, hogy számos családtámogatási kedvezményt a házasság meglétéhez kötött az Orbán-kormány.
18 600 válás volt tavaly, ami 2017 óta a legmagasabb szám, de így is jócskán elmarad a 2000-es években tapasztalt 23–24 ezres volumentől. A válásoknál egyébként visszatartó erő lehet, hogy a családtámogatások büntetőkamattal fenyegetnek válás esetén, így sokan emiatt elhalaszthatják a házasságuk végének lepapírozását.
A házasságok mérlege 2023 és 2024 után tavaly is negatívba fordult, a KSH mínusz 11 500-as számot állapított meg. Ennek oka, hogy míg 46 600 házasságkötés történt, 58 100 házasság szűnt meg, ezekhez ugyanis beleszámítják az elhalálozások miatt megszűnt házasságokat is, amelyből 39 500 volt tavaly.
Hankó Balázs valamit benézett
A leköszönő kulturális és innovációs miniszter bizakodó volt az év elején, és demográfiai fordulatot vetített előre 2026-ra. Hankó szerint a 2010 óta bevezetett családbarát intézkedések eredményeként közel 200 ezerrel több gyermek jött világra, mint ahányan a 2010-es szint változatlan fennmaradása mellett születtek volna, a visszaesést pedig egyebek mellett a háborús fenyegetettséggel indokolta.
Előremutatónak nevezte ugyanakkor, hogy
2025 utolsó harmadában 13 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, ami azért fontos, mert a házasság a gyermekvállalás előszobája. Emellett egyre több várandóst is regisztrálnak, így ez trendfordulót vetít elő a 2026-os évre.
A házasságkötéseket tekintve ugyan nem zárható ki, hogy 2025 utolsó harmadában valóban nőtt a számuk, de mint jeleztük, az egész évet tekintve szinte ugyanannyi házasság köttetett, mint 2024-ben, tehát erre az adatra nehéz lenne trendfordulót alapozni.
A várandósok regisztrációjánál nem egyértelmű, hogy mire gondolt, és hiába próbáltuk meg tőle többször is megtudni, nem reagált megkeresésünkre. Márciusban viszont még arról beszélt, hogy több gyermek születése várható, ami „az ultrahangos vizsgálatok számának 12 százalékos növekedésével magyarázható.”
Ekkor sem konkretizálta, hogy milyen ultrahangos vizsgálatokra gondolt, illetve milyen időtartamra vonatkozik ez. Kerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt és a védőnői jelentéseket évről évre publikáló Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot is, hogy rendelkeznek-e hasonló adattal, de nem válaszoltak cikkünk megjelenéséig.
A gyakorlatban az idei számok eddig úgy állnak, hogy
- januárban a születések száma 6216 volt, ebben a hónapban még sosem született olyan kevés gyerek, mint az idén, de tavaly januárhoz képest is 2,8 százalékkal csökkent a születések száma,
- februárban pedig 5333 gyermek született az előzetes adatok szerint, ami 6 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos hónapjában volt, és ezzel 2026 februárja lett az a hónap, amely során a legkevesebb újszülött jött világra, amióta feljegyzik az adatokat.
Ez alapján csodának számítana, ha beválna Hankó Balázs jóslata.
The post Demográfiai szakadékban távozik az Orbán-kormány first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
