Miután Halász János benyújtotta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, az európai uniós politikában felerősödtek azok a hangok, amelyek a Magyarországnak szánt összes uniós támogatás felfüggesztését követelik. Több mint 320 civil szervezet szólította fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen azonnali intézkedéseket a törvényjavaslat miatt, mely szerintük veszélyezteti a független médiát, a civil szervezeteket és a jogállamiságot is. Emellett kilencvennél is több európai médiaszervezet és 26 európai parlamenti képviselő nyílt levélben sürgette a bizottságot, hogy fagyassza be a hazánknak járó fejlesztési forrásokat. Az Európai Bizottság a javaslat visszavonását kérte a kormánytól, Michael McGrath igazságügyi biztos pedig hangsúlyozta: amennyiben az Országgyűlés parlament elfogadja a törvényt, a bizottság kész jogi és intézményi eszközökkel fellépni, mivel a jogszabálytervezet sérti az uniós jogot.
A Fidesz-frakció végül a múlt héten belső vitákra és a beérkezett szakmai véleményekre hivatkozva úgy döntött, hogy a nyári szünet előtt nem kér szavazást a javaslatról.
Fontos hozzátenni: annak ellenére, hogy az európai parlamenti képviselők körében nagy volt felháborodás az átláthatósági törvényjavaslat miatt, és immár húsz ország követeli, hogy történjen előrelépés a hetes cikk szerinti eljárásban (mely alapján a magyar kabinet szavazati jogát is felfüggeszthetik az Európai Tanácsban), nincs meg a kellő tagállami többség ahhoz, hogy az eljárást tovább folytassák. A bizottság pedig szavakban támogatja ugyan a civileket és a médiát, illetve a szexuális kisebbségeket, érdemi lépésre nem szánta el magát.
Mi tántorítja el az Európai Bizottságot a határozott fellépéstől?
Pedig a bizottság már a Pride betiltását lehetővé tevő törvény kapcsán is sürgethetett volna átmeneti intézkedést, amelynek alapján az Európai Unió Bírósága felfüggeszthetné a jogszabály alkalmazását. A testület ezt nem tette meg.
Hasonló módon az átláthatósági törvény tervezete ellen is csak a szociáldemokrata, a zöld és a baloldali frakciók hirdettek zéró toleranciát az Európai Parlament képviselőcsoportjai közül. Ezek azonban kisebbségben vannak a többséget alkotó néppárti (EPP), valamint a kisebb jobboldali és szélsőjobboldali képviselőcsoportokhoz képest. Az EPP-frakció szerepe meghatározó az Európai Bizottság döntéseiben is, mivel az elnök, Ursula von der Leyen is a pártcsaládhoz tartozó kereszténydemokrata CDU tagja. És mivel a bizottságban a döntéshozatal centralizált, számos ügyben Von der Leyen személyesen dönt a brüsszeli hírek szerint.
Forrásunk szerint az EPP kulcsszerepe abban is tetten érhető, hogy az átláthatósági és a gyermekvédelmi törvénnyel szembeni fellépésben egyelőre nincs határozott álláspont, inkább hezitálás tapasztalható. Hogy ennek mi a háttere, az a politikai spekuláció tárgya, íme néhány szempont hozzá:
The post Díjaznák a befektetők a kormányváltást – mit kockáztat az Orbán-kormány a kemény lépésekkel? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
