A kórházi osztálybezárások harmada szakemberhiány miatt történik, az ellátások akadozása pedig már nem csak a kis intézményeket érinti, hanem elérte a nagy megyei és centrumkórházakat is – olvasható a Direkt36-nak a Telexen publikált cikksorozata első részében.

A cikkből kiderül, hogy a Direkt36 több mint ezer egészségügyi hatósági dokumentumot dolgozott fel, amelyek azt is tartalmazták, hogy milyen indokokkal zárnak be egyes kórházi osztályokat. A tényfeltáró oldal adatelemzéséből többek között az derül ki, hogy 2020 eleje óta több mint 770 esetben zártak be kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon.Mint írják, amikor egy kórházban átmenetileg működésképtelenné válik egy osztály, és emiatt máshova kell küldeni a betegeket, akkor ezekről hivatalos dokumentum, úgynevezett kijelölő határozat születik. A portál ezekből az adatokból – mesterséges intelligencia segítségével – épített egy adatbázist a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ ( NNGYK) oldalán elérhető, több mint ezer dokumentumra alapozva.

Ebből az adatbázisból kideríthető, hogy mely kórházakban, mikor és mennyi időre állt le az ellátás, mi volt ezeknek az oka, illetve melyik kórházak vették át a betegeket. Az adatelemzésről és a több hónapig tartó nyomozás eredményéről „Kivérző kórházak” címmel cikksorozat készül, ennek első részét publikálták szerdán a Telexen.

Az első rész fő megállapításai a következők:

• A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. Számos osztály egyetlen orvos nyugdíjazását, lebetegedését vagy szabadságolását sem bírja el.
• Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küzdenek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
• Az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát, 2020 óta legalább 78 alkalommal, ebből 75-ször szakemberhiány miatt. A szolnoki megyei kórház mellett a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház is számos alkalommal kérte másik intézmény kijelölését.
• Gyakran akadozik a sztrókellátás, 2020 óta 167 határozat született az osztály ideiglenes leállásáról.
• Sokszor leáll a CT diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
• A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház, ahol az ápolási napok több mint 11 százalékát zavarták meg osztálybezárások.

A portál szerint a száraz tények összességében érzékletes képet adnak arról, milyen napi gondokkal küszködnek az állami egészségügyi intézmények. Példaként említik, hogy a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban azért függesztették fel a műtéteket 2024 júliusában, mert az intézmény „folyadékhűtő rendszerének meghibásodása miatt az összes műtőben elviselhetetlenné vált a hőmérséklet”. A ceglédi kórházban 2022 januárjában pedig „a fül-orr-gégészeti osztály működésképtelenné vált a szakorvosok betegsége miatt” és csak „egy szakorvosunk munkaképes jelenleg, aki a járóbeteg szakellátást végzi.” A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán pedig azért nem tudták egy tavaly júliusi éjszakán fogadni a betegeket, mert „nagyobb számban megjelenő ágyipoloskák irtása” történt.

A témában feltett kérdésekre egyelőre sem a Belügyminisztérium, sem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem adott válaszokat a Direkt36-nak.

The post Direkt36: Ez áll több száz kórházi osztály bezárása mögött first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu