Döntött az Alkotmánybíróság: maradhat a 17. alkotmánymódosítás

Döntött az Alkotmánybíróság a 17. alkotmánymódosítás elfogadásával kapcsolatosan benyújtott panaszokról, és mindhárom panaszt elutasította, vagyis kimondta, hogy nem vizsgálhatják azokat érdemben.

Ezzel a gyakorlatban is jóváhagyták a Tisza-kormány eddigi legjelentősebb alkotmánymódosítását, amely Sulyok Tamás leváltását, a 12 éves mandátumkorlátot és az alkotmánybírók korhatárát is tartalmazta.

A beadott kifogások közül a legfontosabb az volt, hogy a Fidesz képviselői szerint Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítása közjogilag érvénytelen. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nincs hatáskörük vizsgálni az alkotmánymódosítás tartalmát, csak az elfogadás módját.

Az Alkotmánybíróság így csak azt vizsgálhatta, hogy a módosítást szabályosan fogadták-e el, majd hirdették ki. Ezt viszont a beadvány nem tartalmazta, így nem volt hatáskörük a vizsgálatra.

Szintén megtámadták az Ab-n a képviselők a 12 éves mandátumkorlátot, amelyet az alkotmánymódosítás vezetett be, valamint azt, hogy korhatárt szabtak az alkotmánybíróknak. Annak az alkotmánybírónak, aki a módosítás hatályba lépése előtt töltötte be a hetvenedik életévét, a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg a megbízatása. Annak, aki csak a hatályba lépése után lesz 70, a születésnapján szűnik meg a mandátuma. Mindkét kifogást elutasították.

A többségi álláspont a beadott panaszokkal kapcsolatban az volt, hogy az Ab nem lehet társalkotmányozó az Országgyűlés mellett, így az alkotmánymódosítások tartalmát nem vizsgálhatja. A különvélemények között olyan érvek szerepeltek, amelyek szerint a mostani alkotmánymódosítás egyszeri lépésnek tekinthető, így nem is volt valódi alkotmánymódosítás.

A döntésekhez különvéleményt adott be Handó Tünde és Polt Péter, az Ab. volt elnöke is.

A jelen ügyben is felmerül az Alkotmánybíróság felelősségének, a rendeltetésének a kérdése. Egyrészt az, hogy a köztársasági elnök korábbi, az Alaptörvény értelmezésére vonatkozó indítványának a megválaszolását – a határozatképtelenség előidézésével – megakadályozta. Másrészt az, hogy jelen ügyben az Alkotmánybíróság megkerülte az Alaptörvény alapvető szerkezetét, az alkotmányozó hatalom természetét és az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi szerepét illető alkotmányos kérdések megválaszolását. Kiemelendő, hogy az Alaptörvény valamennyi rendelkezésének értelmezése során olyan alkotmányos mércék is irányadók, amelyek a mindenkori törvényhozói (alkotmányozói) hatalom korlátjaként is érvényesülnek.

– írta Handó Tünde.

Ugyanezen az ülésen az Alktománybíróság Czine Ágnest az Ab. elnökhelyettesének választotta.

A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát. Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is. Akkor ez is pipa.

– írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon. Valójában, ahogy írtuk, nem vizsgálták azt, hogy alkotmányosak voltak-e a döntések.

The post Döntött az Alkotmánybíróság: maradhat a 17. alkotmánymódosítás first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest