A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság társadalombiztosítási nyugdíjjogosultsága 2015 és 2021 között (frissebb adatok még nem állnak rendelkezésre) 79 ezer milliárdról 184 ezer milliárd forintra nőtt. Azóta ez az érték a 2022–2023-as évek vágtató, összesen 35 százalékos inflációja hatására minden bizonnyal tovább hízott – olvasható a portálon.
Az Eurostat statisztikájából – amelyhez a nemzeti adatokat csak háromévente kell megküldeniük a tagállamoknak – kiderül, hogy az EU átlagában a magánnyugdíjrendszer részaránya 6,8 százalék, ami 3,6 ezermilliárd eurónyi nyugdíjjogosultságot.
A magánnyugdíjrendszerek szerepe az EU keleti tagországaiban kisebb, mint az integráció egészében – a nyugdíjjogosultságok 3,2 százalékát kezelték 2021-ben –,
de a térségen belül is Magyarországon a legalacsonyabb 1,1 százalékkal.
Az MNB adatai szerint a magyarországi nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 2,4 ezer milliárd forint volt 2024 közepén, ez a GDP mindössze 3 százalékának felelt meg, szemben az állami nyugdíjtartozás (2021-es adat szerint) több mint háromévnyi GDP-t kitevő arányával.
A magyar nyugdíjpénztárak vagyonfelhalmozása nemzetközi összehasonlításban sem mutat rózsás képet: az OECD legfrissebb statisztikája szerint 2023-ban a térségünkből már csupán a balti országokkal és Szlovéniával voltunk hasonló helyzetben, olyan országokkal, amelyeknek mindössze 1–3 millió lakosuk van. Bár értékben mindegyik kelet-közép-európai OECD-tagállamban nőtt 2014 és 2023 között a pénztári vagyon, Lengyelország és Magyarország esetében a szektor bővülése nem tartott lépést a gazdaság növekedésével, így a GDP-hez viszonyított aránya csökkent.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak elmúlt 20 évre számított éves átlagos nettó hozama 6,5 százalékot, ezen belül az infláció feletti éves átlagos reálhozam 1,7 százalékot tett ki az MNB adatai alapján.
A pénztártagok között hosszú évek óta jelentős többségben vannak azok, akik egy összegben veszik fel a vagyonukat a pénztártól, a járadékosok aránya elenyésző: 2024-ben a KSH adatai szerint mindössze 6 százalék volt. Ez arra is utal, hogy a vagyont a nyugdíjas évek során már nem érdemes pénztárban tartani.
Az érdemi járadékszolgáltatáshoz azonban a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb tőke felhalmozására volna szükség: 2024-ben az egyösszegű kifizetések átlagértéke csupán 1,7 millió forint volt az akkor 30 éves nyugdíjpénztári szektorban.
Ez mindössze nyolchavi átlagos öregségi nyugdíjnak felel meg az állami ellátórendszerben, holott a magyarok 65 éves korban még várható élettartama 17 esztendő.
The post Drámai adatok a hazai nyugdíjpénzekről, 8 hónapig lehet kihúzni az átlagos pénztári kifizetésekből first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
