Éjszakába nyúló tárgyalások után az uniós vezetők megegyeztek abban, hogy közösen 90 milliárd eurós hitelt adnak Ukrajnának. A csütörtöki uniós csúcs nagy kérdése az volt, hogyan tudják finanszírozni az uniós miniszterelnökök a költségvetési problémákkal és pénzhiánnyal küzdő Ukrajnát úgy, hogy az üzenet legyen Donald Trump amerikai elnöknek is. A támogatás formájáról nagy vita volt. A vezetők eredetileg az Európában lévő, befagyasztott orosz vagyon terhére szerettek volna hitelt felvenni, hogy aztán ezt a hitelt részletekben Ukrajnának adják.
Erről a tervről részletesen is írtunk, és az új külpolitikai podcastunk is erről szólt. Az orosz pénz felhasználását több tagállam is erőltette, részben üzenetként és büntetésként Oroszországnak, részben azért, mert az orosz vagyon felhasználásával nem kellett a saját pénzüket Ukrajnára költeni. De komoly kockázatai is voltak: egy másik ország pénzének elvétele precedenst teremtett volna, ami egyrészt a lehetséges orosz válaszlépések miatt jelentett volna veszélyt az Oroszországon belül még létező nyugati vagyonra, másrészt kétségbe vonta volna a magántulajdon intézményét az európai országokban.
Az orosz vagyon felhasználásának legnagyobb ellenzője Bart De Wever belga miniszterelnök volt, mert a pénz nagy része egy Belga pénzügyi szolgáltatónál áll. De Wever a hírek szerint azért volt ennyire makacs, mert semmilyen kockázatnak nem akarta kitenni a saját országát egy uniós döntés miatt. De a kockázat elkerülésére végül olyan követelésekkel állt elő, amelyek teljesíthetetlenek voltak: gyakorlatilag minden eshetőségre biztosítást akart kérni az uniótól úgy, hogy az elköltött pénznek nem lett volna felső határa. Ez sok tagállamnak már sok volt.
Meloni megakadályozta
Az orosz vagyon felhasználásának nagy támogatója a német kormány volt. Friedrich Merz kancellár úgy szerette volna megoldani Ukrajna támogatásának kérdését, hogy az EU nem vesz fel közösen hitelt. Ez végül nem sikerült.
A mostani megoldás úgy néz ki, hogy a tagállamok közösen veszik fel a pénzt és adják kölcsön Ukrajnának, de az elfogadott következtetésekbe beleírják, hogy a hitel törlesztésére felhasználhatják majd az orosz vagyont. Kérdés, hogy ez megtörténne-e, de már az erre való utalás is engedmény Merznek.
A csúcson a döntő szerepet a belga miniszterelnök mellett az olasz vezető, Giorgia Meloni vitte, aki nem csak a Mercosur-megállapodás aláírásának eltolását érte el, de végül az orosz vagyon felhasználásánál is rajta múlhatott, hogy nem az eredeti terv szerint alakultak a dolgok.
A hitelből három tagország kimarad: Magyarország, Szlovákia és Csehország. Mindhárom országnak más-más problémája volt a korábbi tervekkel és a közös hitellel. Orbán Viktor eleve határozottan kizárta, hogy közösen hitelt vegyenek fel, Szlovákia és Csehország pedig annak bizonyos részei ellen tiltakozott. Az orosz pénzek felhasználásával ambivalensebbek voltak, de Orbán itt is arról beszélt, hogy ez belépést jelentene a háborúba. A miniszterelnök látványosan azzal számolt, hogy az orosz vagyonról nem lesz megállapodás. Kétszer is elmondta videókban, hogy az orosz vagyon ügye lekerült a napirendről, ami annyira nem volt igaz, hogy csak péntek hajnalban vetették el végleg.
A közép-európaiak nem voltak tényezők
Ebben a helyzetben a három közép-európai ország nem is volt tényező, erről az EU már korábban tett. Az eddigi rendszerben a szankciókkal kapcsolatos döntésekről teljes egyetértésben lehetett volna csak dönteni, de az Európai Bizottság már egy hete olyan veszélyhelyzeti rendelkezéseket nyomott át, amelyek elvették Magyarországtól a vétó lehetőségét, de a többi két tagországgal együtt sem lettek volna elegen a blokkoló kisebbséghez. A magyar kormányfő annyit el tudott érni, hogy látványos közös egyeztetés után bejelenthette, hogy a három ország kimarad a közös hitelből.
A nyugati tagállamokon viszont hatalmas nyomás volt, hogy felmutassanak egy látható összeget Ukrajna támogatására. A nyomás mögött leginkább az Egyesült Államok állt, amelynek vezetése az ukrajnai háború rendezését célozta meg, és régóta kritizálta, hogy az uniós vezetők sokat beszélnek, de keveset tesznek Ukrajna támogatásáért.
Az uniós csúcsokat Antónió Costa tanácsi elnök vezetése alatt alapvetően egynaposra tervezik, ezért az, hogy éjjelig tartottak a tárgyalások, megmutatja, mennyire drámai volt a vita a mostani csúcson. De végül nagyjából az történt, amiről korábban is írtunk: a dráma után jött a megegyezés.
The post Drámai éjszaka után egyeztek meg Ukrajna támogatásáról, az orosz vagyonhoz nem nyúlnak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
