Jól látható, hogy 2019-ben és 2020-ban még a célszint közelében mozgott az infláció, majd a csúcson 2022-ben már közel 20 százalék volt. Mostanra ez 4,3 százalékig jött le – mondta el a Magyar Nemzeti Bank elnöke az inflációs helyzetről a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott nyitóbeszédében.
Az árstabilitás elérését az nehezíti, hogy a 2023-asnál magasabban ragadtak be az inflációs várakozások. Kulcsfontosságú lenne ezek horgonyzása.
A várakozások most a 2022 eleji szinten vannak, a lakossági inflációs várakozás most 8 százalék
– idézi tudósításában a portfolio.hu.
Varga Mihály egyebek között kifejtette, hogy az infláció negatívan érinti mind az egyéneket, mind a gazdaság egészét: visszafogja a beruházásokat, lassítja a gazdasági növekedést, és hátráltatja Magyarország felzárkózását. Ezért a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése, nemcsak a jogszabályok által előírt mandátum miatt, hanem gazdasági megfontolásokból is.
Varga elmondta, hogy márciusi kinevezése óta a jegybank kommunikációját a stabilitásorientált szemlélet jellemzi, ami a piaci reakciók alapján hatékonynak bizonyult. Ennek köszönhetően sikerült nyugalmat teremteni a pénzpiacokon és az árfolyam területén is. Hangsúlyozta, hogy
a küzdelem az infláció ellen nem ért véget, a jegybank továbbra is szigorú és óvatos monetáris politikával dolgozik azon, hogy az inflációs cél fenntartható módon teljesüljön.
Nem lehet feláldozni a forintárfolyamot
A devizaárfolyamról szólva kiemelte, hogy le kell számolni azzal a régi elképzeléssel, miszerint a gyengébb forint tartósan kedvező az export számára és így a gazdaság egészének. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már az árfolyam változásai sokkal gyorsabban és erőteljesebben gyűrűznek be a gazdaságba, mint korábban.
Mivel az import a GDP mintegy 70 százalékát teszi ki, a forint árfolyamának stabilitása kulcsfontosságú.
Varga szerint a cél az, hogy a turbulens piaci környezetben is fenntartsák a stabilitást. Felidézte, hogy 2024 őszén a forint árfolyama még eltért a régiós trendektől, de azóta ez a különbség megszűnt, és a magyar valuta ismét összhangba került a környező országok devizáinak mozgásával, ami pozitív fejlemény.
Hangsúlyozta, hogy mindezt azért teszik, hogy az árfolyam stabilitása a fogyasztói árakban is megjelenjen. Rámutatott, hogy 2025 eleje óta az importált termékek árindexe és az ipari termelői árak növekedése lassul, ami lehetővé teszi, hogy ezek a hatások fokozatosan beépüljenek a fogyasztói árakba és támogassák az árstabilitás elérését.
Elmondta, hogy a forint árfolyamváltozásának inflációba való átgyűrűzése felerősödött és felgyorsult. Varga prezentációjából kiderült, hogy 1 százalékos árfolyamváltozás a a korábbi 0,15 százalékpont helyett 0,3 százalékponttal módosítja az inflációt.
The post Drámai inflációs várakozásokról beszélt Varga Mihály first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
