A munkavállalók mentális egyensúlya, egészsége – aminek része a sokkal rosszabb állapotban van ma, mint volt a Covid előtt – mondta a lapnak Gilányi Attila, a Meghallgatunk.online alapítója és ügyvezetője. A társaság hiánypótló szolgáltatást nyújt cégeknek: ha a dolgozójuknak valamilyen stresszes helyzet miatt lelki támogatásra van szüksége, akkor segítő munkatársat hívhat, akivel anonim módon beszélgethet a nehézségekről.
Az ügyvezető a drasztikus mentális romlás okát abban látja, hogy a globális járványhelyzet nagyon erősen kikezdte a biztonságérzetét, azt, amit egy dolgozó mindennél előbbre valónak tart. Most az emberek, a munkavállalók milliói is kezdenek tisztában lenni azzal, hogy
a pandémiát megelőző időszakot jellemző korábbi rend nem állt vissza.
A Covid által keltett hullámok a gazdasági életben továbbra sem csendesedtek el, további elemként lehet említeni, hogy az évtized eleje óta látott inflációt a bérek nem tudták lekövetni. Olyan szolgáltatások pedig, mint az étteremi étkezés, a korábbiak 3-4 szeresére drágult.
Utóbbiak mind-mind drámai módon vetették vissza a dolgozói magabiztosságot és vele a biztonság érzését. E sorba illeszkednek a vállalatoknál zajló szervezeti átalakítások is, amelyekhez a dolgozók egyre nehezebben alkalmazkodnak.
Lehetne még folytatni a mentális egészség romlása felé mutató okokat, amelyek miatt az emberek egyre több stresszel élik meg a napokat.
A felmérések során sok dolgozó panaszkodik, hogy valóban haszontalannak érzi magát
– fogalmazott Gilányi.
A gazdasági kilátások sem túl biztatóak a tekintetben, hogy vállalati szinten beindulhat a növekedés és gyarapodhatnak a megrendelések, ami növelhetné az alkalmazottak iránti igényt. Így az elmúlt évtizedhez képest sokkal szélesebb az a munkavállalói kör, amely szinte folyamatosan mély stresszhelyzetet él meg, és alkalmazottak tömege ragad a meghasonlott, „nem szeretem” helyzetben.
Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója a Népszavának kifejtette: azt is sokan elfelejtik, hogy a munkaerőpiac rohamos ütemben felgyorsult az elmúlt 20-25 évben. Az idősebb generáció tagjai – az X-esek, akik a legnagyobb létszámban vannak jelen a munkaerőpiacon – egy másik korszakban szocializálódtak a munkahelyeken, sokkal kevésbé tudnak alkalmazkodni az újításokhoz, mint az utánuk következő nemzedék.
A stressz, a generációs nyomás, hogy a fiatalabb nemzedék elveszi a munkájukat, az egészségtelen életvitel, az X-sekre jellemző „hősies” attitűd – a „mindent kibírunk” – oda vezet, hogy sokkal nagyobb eséllyel érik őket akár fizikai, akár mentális problémák, mint az őket követő generáció.
A mentális egészség romlását gyorsíthatja az is, hogy az évtizedekkel korábban jellemző, sokszor családiasnak is nevezhető munkahelyi közösségeket felváltotta a személytelen, digitális, home office-ban működő, sokkal lazább, inkább projektalapú működési modell,
ahová a mai fiatalok hozzáállásának megfelelően nem barátkozni, hanem dolgozni járunk
– jegyezte meg Nógrádi József.
Így a küzdési stratégiák, amelyek a korábbi időkben sokszor adtak megerősítést vagy támogatást, esetleg útba igazítást a munkahelyi közösségekben, ma már nem igazán működnek.
Vágy és valóság
A Profession.hu a közelmúltban készített egy 1000 fős, reprezentatív kutatást, amely a munkavállalók jólétét (well-being) és ezzel kapcsolatos elvárásait vizsgálta.
A felmérés alapján a dolgozók csupán 37 százalék jelezte, hogy a munkahelyén, ahol dolgozik jó légkör van, segítőkészek és kedvesek a kollégák. Alig 35 százalék jelezte, hogy megfelelő fizetést kap, s ettől minimálisan elmaradt azok aránya (34 százalék), akik szerint kiszámítható munkaidő mellett dolgoznak.
Ezen felül az sem mondható örömteli eredménynek, hogy a válaszadóknak pontosan egyharmada (33 százalék) jelezte: emberséges, empatikus vezetés alatt teszi a kötelezettségeit a munkahelyén.
The post Drámai változás a magyar munkahelyeken, rossz hangulatra panaszkodnak egyre többen first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
