Nyilvánvaló kihatással lesznek a bíróságok működésére a büntető törvénykönyvről és a büntetőeljárásról szóló törvények módosításai, ezért az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György úgy érezte, szükséges véleményeznie az előterjesztéseket, észrevételeit pedig meg is küldte az országgyűlés igazságügyi és honvédelmi-rendészeti bizottságának.
Ez az a törvénymódosítás-csomag, amelyet a Fidesz képviselői nyújtottak be a droghasználattal és drogkereskedelemmel kapcsolatos szigorítások jegyében. Orbán Viktor februári évértékelőjében hirdetett ismét háborút a kábítószerek ellen azt állítva, hogy „az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot”, ezt pedig „bármi áron” meg kell fékezni. Miután az Alaptörvénybe is bekerült „a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos” az országban, a kormánypártok számos jogszabály-módosítást indítványoztak.
Az OBH elnöke április 11-i keltezésű levelében három törvény módosító javaslataihoz küldött észrevételeket, miután több mint egy tucatnyi helyen érzékelt olyan kisebb-nagyobb súlyú pontatlanságot, amelyeket a parlamenti elfogadás előtt javíthatnának az előterjesztők.
A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Kósa Lajos szerint viszont nem sokat számít a levél. Kósa az április 16-i testületi ülésen azt mondta, szerinte az „iromány” jogi státuszát tekintve nem igazán különbözik a lakossági észrevételektől, a szakszervezeti megjegyzésektől vagy egyéb érdekvédelmi szervezeti megjegyzésektől.
Az anyag maga komoly, csak nem találták el, hogy milyen időpontban, milyen szervezethez kell ezt elküldeni, hogy ebből egyébként legyen valami. De nincsen baj, mert egyébként nemcsak a magyar nép bölcs, hanem azért a parlamentnek is vannak még korrekciós lehetőségei
– fogalmazott Kósa az OBH-elnök levelével kapcsolatban, amelyben többek között arra mutatott rá Senyei György, hogy az egyik változtatás pontatlan megfogalmazása miatt akár az is előfordulhatna, hogy olyan országos üzlethálózatokat is be lehetne záratni, mint a Praktiker vagy az Obi.
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni törvény módosítása szerint ugyanis a települések jegyzői – a hatóságok kezdeményezésére – fél és egy év közötti időtartamra bezárathatják azokat az üzleteket, ahol „az üzlet működésével összefüggésben” egy év alatt kétszer indul kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése vagy tudatmódosító anyaggal visszaélés miatt büntetőeljárás. Senyei szerint a bezárási kötelezettség a szövegezés alapján akkor is fennáll, ha az üzlet tulajdonosának fogalma sincs arról, hogy a termékeit kábítószer-termesztéshez használták fel. Ezért szélsőséges esetekben a nagy üzletláncokat is érinthetné a törvény.
Senyei a Büntető Törvénykönyvet érintő módosítókkal kapcsolatban összesen tíz észrevételt küldött a bizottságoknak.
Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás a kábítószer-kereskedelmet „különös visszaesőként”, azaz kétszer is elkövetők esetében megtiltja a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményét, a többszörös – azaz a három vagy több esetben visszaesőknél – nem.
Ennél is érdekesebb, hogy Senyei szerint a perek elhúzódását segítheti elő, ha súlyosító körülményként kell figyelembe vennie a bíróságnak, ha egy-egy „bűncselekményt megelőzően, annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon, kábítószert fogyasztott” az elkövető. Az OBH-elnök szerint az még az indoklásból sem olvasható ki, hogy az „összefüggésbe hozható” fogyasztást miként kell értelmezni, de hozzáteszi, ha ennek megállapítására minden cselekmény esetében elmeorvos-szakértőt kell bevonni az eljárásba, az a költségeket is, és perek hosszát is megnöveli.
Hasonló problémák merülnek fel, ha a rablások, lopások esetében is súlyosító körülményként vezetik be, hogy a cselekményeket kábítószer vásárlásához szükséges pénz megszerzése érdekében követik el. Senyei szerint a Kúria elnöke is jelezte, hogy ennek bizonyításával kapcsolatban nehézségek merülhetnek fel.
Az OBH-elnök a „tudatmódosító anyag” fogalmának bevezetése kapcsán is idézte a kúriai elnök álláspontját, amely szerint a Btk.-ban nem mindenhol egyértelmű, hogy kábítószerre, pszichotróp anyagra vagy tudatmódosítókra vonatkozik a szöveg, ami ellentmondásossá teszi az értelmezést. A zavar bizonyos helyeken akár olyan abszurd értelmezésre is vezethet, mint hogy „amennyiben a kábítószer kínálása nem valósul meg, úgy a kábítószer kínálása valósul meg” – írta Senyei.
Az észrevételek sorsáról megkérdeztük a Fidesz-frakciót, választ azonban nem kaptunk.
The post Drogügy: lakossági észrevételnek titulálta Kósa Lajos az OBH-elnök levelét first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
