A 24.hu göngyölítette fel a Dunaújvárosi Kohász KA női kézilabdacsapatot üzemeltető kft. és DKKA Sportegyesület között „félrecsúszott”, 169 milliós állami támogatás ügyét. Az eset kapcsán azt is kiderítettük, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkársága a dunaújvárosi sportcsarnok üzemeltetésére szánt teljes összeget egy olyan egyesület számlájára utalta, amelynek ugyan kísértetiesen hasonlít a neve, a címere, a logója, de még a székhelye is az NB I-es klubéhoz, csak éppen nincs és soha nem is volt szerződése a csarnok üzemeltetésére annak tulajdonosával, a városi önkormányzattal.
Az ügy kirobbanása óta a DKKA Sportegyesület összes játékosa átigazolását kérte a felnőttcsapatot üzemeltető DKKA Kft.-be, míg az edzők többsége ugyanezen okból a munkaviszonya megszüntetését kérte az SE munkáltatói, illetve aláírói jogokat gyakorló elnökétől. Viszont
a DKKA SE egyelőre gátolja a gyerekek gyors átigazolását, így ez még folyamatban van. Bízunk benne, hogy valóban igaz az a gyakran emlegetett szóbeli kommunikációjuk, miszerint számukra a gyerekek az elsők, és ennek megfelelően tiszteletben tartják a döntésüket, és végre nem gördítenek adminisztratív akadályokat az átigazolásuk elé, illetve nem helyezik saját anyagi érdekeiket a gyermekek érdekei elé
– közölte lapunk megkeresésére reagálva Medgyesi Miklós, a klubot üzemeltető Kft. tulajdonosa, a városi önkormányzat kabinetvezetője.
Úgy tudjuk, hogy az átigazolások azért hiúsultak meg, mert ahhoz a DKKA Sportegyesület vezetőjének is partnernek kellett volna lennie, a szerződések egyoldalú felmondása után inaktívvá kellett volna tennie a sportolók státuszát, de ezt nem tette meg.
Ezért a bajnokság kellős közepén 88 – 16 és 18 év közötti – sportoló átigazolása lóg a levegőben.
Természetesen érdeklődtünk Vertig Csabánál, a sportegyesület elnökénél is arról, hogy igaz-e a kabinetfőnök állítása, és, ha igen, milyen indokkal gátolja az amatőr sportolói szerződéssel rendelkező gyerekek átigazolását.
„Az MKSZ igazolási és átigazolási szabályzata szerint és a szerződésben foglaltak szerint történhet az átigazolás. Medgyesi Miklósék ne azon munkálkodjanak, hogy a dunaújvárosi kézilabdát szétverjék és valótlanságokat állítsanak, hanem azon, hogy a dolgozók négyhavi bére és az elment játékosok, dolgozók bére is legyen kifizetve, nem beszélve a kölcsönök visszafizetéséről, a beszállítók felé, illetve a járulék és áfatartozások rendezéséről” – írta válaszában az Vertig Csaba, aki 2022 júliusától idén februári felmondásáig párhuzamosan volt operatív igazgatója a 2023 és 2025 között 775 milliós mínuszt összehozó felnőtt női NB I-es csapatot üzemeltető önkormányzati kft.-nek, valamint elnöke a DKKA Sportegyesületnek.
De mit csinál ebben az esetben a szövetség? Az átigazolási szabályzatában biztosít-e megoldást ilyen vis maior esetre, amikor vétlen sportolóknak bajnokság közben egyik napról a másikra kell átigazolniuk, és más jogi entitás színei alatt folytathatják-e a bajnokságot úgy, hogy közben ne veszítsék el az őszi eredményeiket.
A Magyar Kézilabda Szövetség a saját eszközei és szabályzatai alapján igyekszik a lehető legjobb módon segíteni minden játékost és minden sportszervezetet. Ami a vis maiorra való kérdést illeti: versenykiírásokba foglalt szabályokat figyelembe véve van lehetősége a sportszervezeteknek versenyeztetni a csapatokat a 2025/2026-os bajnokságban
– írta válaszában a szövetség sajtóosztálya.
Úgy tudjuk, hogy az MKSZ a kialakult helyzet miatt befogadta a gyerekek és szüleik felmondóleveleit, és ezek figyelembevételével saját hatáskörben adott ki 88 dokumentumot, hogy megtörténjen az átigazolás – ami ugyan folyamatban van, de két héttel a sportegyesületi szerződésük felbontása után sem zárult még le.
A dunaújvárosi önkormányzat kabinetfőnöke azt is elárulta, hogy egyelőre arról sincs hivatalos információjuk, hogy mi lehet az immár sportolók, edzők nélküli egyesület számláján lévő, így végképp teljesen céltalan 169 millió forintos támogatással, mert „az erről szóló támogatási okirat nem áll rendelkezésünkre, csak különféle sajtóinformációk. Ennek a jelentős mennyiségű közpénznek az elszámolása a DKKA SE és a sportért felelős Honvédelmi Minisztérium felelőssége. A felnőtt NB I-es női csapat és annak utánpótlás-nevelését végző DKKA Kft. állami támogatásához csak a szándékra lenne szükség, a jogi keretek adottak, így arra is minden jogi lehetőség megvan, hogy
egy ilyen támogatást a DKKA Kft. jogszerűen használjon fel a jövőbeni kiadásai fedezésére, és nem a múltbéli tartozások kiegyenlítésére. A sajtóban és közéleti szereplőktől érkező, ezzel ellentétes kommunikációs nyomást nem tudjuk szakmailag értelmezni, kizárólag politikailag, önkormányzatunk azonban a jövőben sem kívánja a politikai kampány részévé tenni a sportot.
A válasz ismeretében megkérdeztük a sportért felelős államtitkárságot is a 169 milliós állami támogatás hollétéről, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy
a támogatás teljes összege visszafizetésre került a Honvédelmi Minisztérium részére.
Annak érdekében, hogy megtudjuk, a minisztérium rendelkezett-e már arról, hogy a 169 millió forint eljusson a dunaújvárosi sportcsarnok valódi üzemeltetőjéhez és így az önkormányzati tulajdonú sportvállalkozás az eredeti szerződésben foglaltaknak megfelelő céllal a csarnok üzemeltetésére fordíthassa a támogatást, illetve mikor érkezhet meg a támogatás az arra jogosulthoz, újabb kérdést intéztünk a sportállamtitkársághoz.
Folyamatosak az egyeztetések a helyben érintett szereplőkkel és a Magyar Kézilabda Szövetséggel, amelyek lezárulta után fog döntés születni a támogatás ügyében
– közölte válaszában a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya.
The post Dunaújvárosi kéziügy: 88 gyerek és 169 millió forint sorsa lóg a levegőben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
