Orbán Viktor az idei évértékelő beszédében belengette, jogszabály készül abból a célból, hogy „ne kelljen tétlenül néznünk, amint álcivil közéleti szervezetek a szemünk láttára szolgálják ki a külföldi érdekeket”, majd március 15-én az elhíresült poloskázó beszédben egyértelművé tette, hogy a hatalom által ellenségként azonosított szervezetekkel való leszámolás következik: „Jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget.”

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője régóta panaszkodik amiatt, hogy az általa vezetett szervezet korlátozott eszközökkel bír, ezért már a tavalyi Tusványoson is új jogszabályok megalkotását sürgette. A jogszabály elkészült: az ünnepi nagytakarítás május közepére csúszott, amikor is a fideszes Halász János benyújtotta „a közélet átláthatóságáról szóló” törvényjavaslatot. E szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázhat minden olyan szervezetet, amely

Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez.

Külföldi támogatásokat ezentúl csak egyéni elbírálás alapján, a pénzmosás elleni szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedélyével lehet elfogadni, amely a listázott szervezeteknél a rendőrség segítségével helyszíni ellenőrzést is tarthat, eszközöket foglalhat le. A következő adóévtől „a magyar szuverenitásra veszélyes” szervezetek 1 százalékos felajánlásokat sem gyűjthetnek, a vezető tisztségviselőiknek pedig kötelességük lesz nyilvánosságra hozni a vagyonnyilatkozatukat.

Nem kell nagyítóval keresni a külföldi analógiákat. A törvény a 2012-ben hatályba lépett, orosz jogszabály szellemében fogant, amely fontos mérföldköve volt a putyini rendszer elvadulásának: erre hivatkozva kezdték el erőszakosan elnyomni a másként gondolkodókat.

Mindkét szabályozás lehetővé teszi, hogy vélelmezett fenyegetések alapján, önkényesen lehessen ráégetni az ügynök címkét a hatalommal szemben álló szervezetekre.

A jogszabály a közélet átláthatóvá tételét tűzi ki célul, de Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza lapunk kérdésre elmondta, hogy erre alkalmatlan.

„A hatalom egy példátlan félelemspirálba került, amire elkezdett ismét jogalkotási eszközökkel reagálni. A törvény elsősorban a civil szervezetek közhasznú részét, illetve a sajtót helyezte célkeresztbe. Ezek olyan szervezetek, amelyek eddig is a törvényi kötelezettségükön felül tettek közzé a működésükre vonatkozó információkat, tehát az átláthatósági mértéket még túl is teljesítették” – mondta Döbrentey, aki jogszabálynak sem nevezné szöveget. Szerinte sokkal inkább nevezhető „egy jogi formát ölteni szándékozó propagandaeszköznek”, melynek a túlnyomó része az alaptörvénnyel, a nemzetközi joggal, a nemzetközi szerződésekkel és az európai uniós joggal is ellentétes.

A homályos megfogalmazás nem a véletlen műve

The post Ebbe a törvényszövegbe „bármit bele lehet látni, amit a félelem által vezérelt hatalom bele akar látni” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu