Lázár János, a Fidesz egyik legerősebb embere nem visszahúzódó alkat, láthatóan szeret beszélni, ráadásul vonzódik a meglepő fordulatokhoz. Kijelentései olykor mind őt, mind az általa képviselt tábort magyarázkodásra kényszerítik, kormányzati pályafutása alatt mostanáig már négyszer kellett bocsánatot kérnie a szavaiért.

Készítettünk egy válogatást a jelenlegi közlekedési miniszter legérdekesebb mondásaiból.

1. Az „annyit is ér”-botrány

Lázár belépője a verbális puskaporoshordók világába, vagyis legrégebbi és leghíresebb botrányszövege természetesen az „akinek nincs semmije, az annyit is ér” kijelentés. A szöveg még 2008 júniusában hangzott el egy hódmezővásárhelyi közgyűlésen, az erről készült felvétel már a kormányváltás, a NER létrejötte után, 2011-ben járta be a nyilvánosságot. A híres mondatot érdemes kontextusában is megvizsgálni, bár nem sokat változik tőle a tény, hogy Lázár nem becsülte sokra azokat, akik nem jutottak magasra az életben.

Én soha nem szégyelltem, hogy mim van. Én dolgozok keményen. Én abban a miliőben nőttem föl, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét sem kell szégyellni. Az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Azt gondolom, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér. Ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem egyébként.

A szavai országos felháborodást keltettek, a Fidesz-KDNP kivételével az akkori parlamenti pártok is tiltakoztak.

Végül Lázár a maga módján elnézést kért. „Szeretnék elnézést kérni Magyarországtól a félreértelmezhető és félreértett mondataim miatt. Szeretnék bocsánatot kérni azoktól, akik a félreérthető fogalmazás miatt úgy érzik, hogy őket megbántottam” – mondta, azt állítva, hogy a nyilvánosságra került szövegrészletben nem a szegény emberekről beszélt, hanem a „megélhetési politikusokról”.

2. A közmunkások mint tolvajok

A következő politikai perpatvart 2018-ban produkálta Lázár János, egy januári hódmezővásárhelyi lakossági fórumon arról beszélt, hogy az országban javul a közbiztonság, mert többen ülnek börtönben, és mert a közmunka mellett nincs idejük lopni az embereknek:

170–180 ezer ember van a közmunkában, aki pedig reggel hatkor elmegy dolgozni, annak délután háromkor már nem sok kedve marad, hogy elmenjen lopni.

A Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket (MKTB) egyesület elnöke, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke, a jelenleg az MSZP-t vezető Komjáthi Imre feljelentette Lázárt közösség elleni uszítás miatt. A fideszes politikus a szavaiért később bocsánatot kért, azt állítva: nem állt szándékában megsérteni senkit.

3. Bécs mint migránspokol

Az újabb Lázár-viharig nem kellett sokáig várni: 2018 márciusában a miniszter Bécsbe utazott, hogy tudósítson az ottani állapotokról, saját nézőpontjából mutatva be az osztrák fővárost. Elmondása szerint Bécs egyik legnépesebb kerületében járt, és az erről készült, felkavarónak és drámainak szánt videóban szomorkás zongorakíséret mellett, az érzelmeit visszafojtva, tárgyilagosan közli a következőket:

Ma ebben a kerületben már fehérek és keresztények csak idős nyugdíjasok vannak, mindenki más bevándorló. Ausztriában a legtöbb bevándorló itt él, ezen a környéken, Bécs városában. Ha az ellenzéki pártok beengedik a bevándorlókat, akkor meglátjuk, milyen lesz húsz év múlva Budapest; lehet, hogy ilyen. (…) A bevándorlók határozzák meg ennek a közösségnek az életét. Bécsben nagyon sok iskola van, ahol már fehér bécsi gyerek nincsen. (…) Itt láthatóan piszkosabbak az utcák, jóval szegényebb a környezet és sokkal több a bűnözés. Láthatóan a saját képükre alakították ezt a környéket. A fehér, keresztény osztrákok elköltöztek, és bevándorlók átvették a városrész irányítását. Sokkal nagyobb a kosz, piszok, félelemben élnek itt az emberek.

Különös érdekességet ad a videónak, hogy Lázár szavaival ellentétben

• a képsorokon egyetlen lepottyant hulladékot nem látni,
• tiszta és normális a környék, egy rendezett városrészben – Bécs tizedik kerületében, a Favoritenben – sikerült rettegővideót forgatni a tudósítóvá avanzsált miniszternek,
• és, ha mindez nem volna elég, a komor arcú Lázár körül túlnyomórészt normális ruházatú európai emberek láthatók.

A videó nemcsak itthon keltett komoly visszhangot – az osztrák lapokon kívül a német Focus és a BBC is beszámolt róla –, de diplomáciai bonyodalom is kerekedett az ügyből. Renate Brauner, Bécs akkori nemzetközi ügyekért felelős tanácsosa kijelentette, hogy Bécs megdöbbent a vádakon, a videót pedig „idegenellenesnek” és a város méltóságát sértőnek nevezte, egyben azt javasolta Lázárnak, nézzen körül inkább a magyar főváros X. kerületében, Kőbányán.

Lázár végül egyeztetett Gernot Blümel osztrák kancelláriaminiszterrel, hogy elkerüljék a komolyabb diplomáciai válságot, maga Sebastian Kurz kancellár pedig a két ország közti udvarias hangnem szükségességére figyelmeztetett, majd elmondta: értékeli Lázár bocsánatkérését, bár a magyar miniszter azt állította, hogy nem kér bocsánatot.

A 24.hu a botrányt követően videóriportot forgatott a helyszínen, amelyben bemutattuk a városrész valódi arcát.

4. A cigányok integrálhatatlan népség

Néhány nappal később, 2018. márciusi mártélyi utcafórumán hősünk arról elmélkedett, hogy mivel a cigányokat sem sikerült integrálni, a bevándorlókat sem lehet.

A többi közt azt mondta, „ha egyszer beengedjük őket, akkor el fogják foglalni azt a helyet, ahová bejönnek.” De a lényeg most jön:

Onnantól kezdve az egy mese, hogy lehet integrálni, meg majd barátkozunk, meg majd olyanok lesznek, mint mi, nehogy elhiggye valaki. Hatszáz éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljük világosan. Akkor hogyan tudnánk integrálni olyanokat, akik egy másik világból, egy másik kultúrából, másik identitással jönnek ide? Hatszáz év múlva sem jutunk egyről a kettőre.

Bár ezt a megjegyzését is követték tiltakozó állásfoglalások, sem maga a miniszter, sem a kormány nem kommentálta a továbbiakban e szavakat.

5. Mi a kegyelmi ügy megfejtése?

A Lázár-kommunikáció egyik sajátsága, hogy olykor nemcsak a közízléssel, de az aktuális kormányzati vélekedéssel is szembemegy. Egy tavaly októberi, kaposvári Lázárinfón – míg a Fidesz épp vissza akarta édesgetni Varga Juditot a politikába, és maga Orbán Viktor is hízelgő módon nyilatkozott a volt igazságügyi miniszterről, mondván, hogy született politikusi tehetség, és akár miniszterelnöknek is alkalmas lehet –, Lázár egyetlen mondattal felrúgta az asztalt:

Az én szememben semmire nem alkalmas.

Hozzátette: szerinte az maga a „full alkalmatlanság, hogy igazságügyi miniszterként arra hivatkozott, hogy a papírokat összekeverte”, valamint „ettől az ügytől megmenthette volna a Fideszt, ehhez képest rászabadította Magyar Pétert az országra.”

Ebben a szellemben nyilatkozott egyébként már júliusban is a Magyar Hangnak adott interjújában:

Varga Judit óriásit hibázott és hatalmasat bukott. Reméljük, hogy nem bukunk mindannyian vele.

6. Magyar ember helyett szlovák asszony?

Csodálkoztam, hogy a Tisza Párt nem talált magyar embert, és egy szlovák asszonyt kellett elindítania ebben a választókerületben. Legalább az kellene, hogy Magyarországon magyarok legyenek a jelöltek, de hátha ezt még megfontolják a tiszások

– mondta az építési és közlekedési miniszter tavaly karácsony közeledtével (december 18-án) egy Vas megyei buszon forgatott videóban, és szavai nyomán kitört a felháborodás.

Lázár a Tisza Párt helyi képviselőjelöltjére, Strompová Viktóriára utalt, aki magyar családból származik, 16 éve él Sárváron magyar állampolgárként, a magyarok lakta Bodrogszentmária nevű településen nőtt fel Sátoraljaújhelytől 20 kilométerre, a dédszülei a történelmi Magyarországon születtek – az utóbbi adatokat a Tisza elnöke, Magyar Péter közölte róla, egyben felszólította Lázárt, hogy kérjen bocsánatot, vagy tűnjön el a közéletből. Strompová videóüzenetben reagált Lázár kijelentésére, mondván, a miniszter nemcsak őt sértette és alázta meg, amikor kétségbe vonta a magyarságát, hanem külhoni magyarok millióit is.

Lázár másnap egy kommentben kért bocsánatot a képviselőjelölttől: „Önnek igaza van, sajnálom a rossz fogalmazást.”

7. A cigányság mint belső tartalék

Az építési és közlekedési miniszter idén januárban ledobta a kommunikációs atombombát, aminél nagyobb szívességet nem is tehetett volna az ellenzéknek, és mélyebben nem is sérthette volna meg a Fidesz törzsszavazóinak jelentős részét. Egy Balatonalmádiban tartott lakossági fórumon a demográfiai problémákról beszélt, belső tartaléknak nevezve a hazai cigányságot. E beszédében mintegy továbbfűzte a 2018-as gondolatait a cigányság és a migránsok párhuzamáról, amit egy váratlan fordulattal meg is fejelt:

Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.

Erre nemcsak az ellenzék és a kormánytól független roma szervezetek tiltakoztak élesen, de felháborodásának adott hangot a kormányközeli celeb, Kis Grófo is.

Hogy milyen asztali beszélgetések és sistergő telefonhívások zajlottak a Fidesz belső köreiben, azt nem tudjuk. Mindenesetre Lázár először önérzetesen visszautasította, hogy a mondataival bármi gond lenne, a tiltakozást „tipikus libsi jóemberkedésnek” titulálta, és lecsipkejózsikázta a szavait szemére lobbantó Bódis Krisztát, a Tisza szakpolitikusát, aki korábban szociális munkásként dolgozott romatelepeken.

Aztán egy váratlan fordulattal megtette pályafutása negyedik bocsánatkérését Kaposváron, a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén. „Különösképpen szeretném megkövetni azokat a cigány magyar honfitársaimat, akiknek fájt ez a néhány mondat. Bocsánat érte, valóban sajnálom” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt 25 évben mindig a cigányokért dolgozott, és soha nem ellenük.

Ettől függetlenül az ügy tovább gyűrűzött, és még nem mondhatjuk, hogy a végére értünk. A vécékeféből mém lett, ami valószínűleg még sokáig velünk marad.



8. Gyöngyösi botrány, hazugságon kapott miniszter

Olyannyira, hogy egy újabb ki nem kényszerített verbális hibát is szült az ügy. Lázár január 29-i gyöngyösi fórumát bekiabáló ellentüntetők zavarták meg, akik a vécékefés szövege miatt kérték számon a minisztert. Orbán Viktor az esemény után Hatvanban jól ismert kommunikációs trükköt alkalmazott: igyekezett hitelteleníteni az ellentüntetőket, mégpedig úgy, hogy közölte, bűnözőkről van szó, akik mögött a Tisza Párt áll. „Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban, akiket a Tisza odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön” – fogalmazott.

Ezek után Lázárra hárult a feladat, hogy elmagyarázza, miként jutottak ilyen adatok a kormány birtokába. Ezt úgy próbálta megoldani, hogy a rendőrséget nevezte meg adatszolgáltatóként a következő szavakkal:

A rendőrség nyilván igazoltatta őket, utána a belügyminiszter nyilván jelentett a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó. Én annyit tudok, amennyit a kormány tagjai tudhatnak.

Csakhogy a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelete alá tartozó rendőrség cáfolt. Lázár János állításaival szemben senkit sem igazoltattak a rendőrök a botrányba fulladt gyöngyösi Lázárinfót követően, a rendezvényen a szervezők nem kérték a rendőrség közreműködését a rend fenntartásában – közölte a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Lázárnak viszont nem volt alternatív magyarázat a tarsolyában, ezért azóta sem tudja megmondani, honnan veszi, hogy az ellentüntetők bűnözők volnának.

Ehhez képest azonban a hajdúböszörményi Lázárinfón a láthatóan egyre feszültebb politikus szarháziaknak nevezte a gyöngyösi tiltakozókat, mintha valamiért napirenden szeretné még tartani a ráégett ügyet.

9. Hogyan osztják az állásokat a Fidesznél?

Február 16-án egy battonyai Lázárinfón pedig abba sikerült beavatnia a magyar választópolgárokat, miként működik az urambátyám-világ a Fidesz háza táján:

Magyar Péter felesége eljött hozzám, és azt mondta, hogy az ő férjének minimum 3 milliót kell keresnie. Van, aki így élt, és így boldogult, hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután ő a minisztertársam volt, a kollégám, mit mondhattam volna mást?

Amivel ugyan egyrészt az általa nyilvánvalóan nem kedvelt Varga Juditot akarta ismét rossz színben feltüntetni, de természetesen leginkább a nagy politikai ellenfelet, Magyar Pétert.

Csak abba nem gondolt bele a szónoklat hevében, hogy ezáltal a magyar kormány tagjait úgy tünteti fel, mint, akik protekció alapon osztogatnak zsíros állásokat annyi fizetésért, amennyit a protekciót kérő megjelöl: ami – már ha igaz Lázár története – meglehetősen sajátos, akár a korrupció gyanúját is felvető üzelmekre világít rá.

Erről egyébként Varga Judit is hasonlóképpen beszélt Hajdú Péter műsorában , a kormány pedig elhatárolódott ettől az állítástól, így Lázár a szövegével sajátos helyzetet teremtett: megcáfolta a saját kormányát.

10. Így egyeztet Lázár János

Mivel tavaly decemberben tüntetést tartottak a fuvarozók a számukra vállalhatatlanul magas útdíjak miatt, a helyzettel a közlekedési miniszternek tennie kellett valamit. Lázár már akkor tárgyalásokat ígért, hiszen számos, szállítmányozással foglalkozó vállalkozás csődközeli helyzetben van. Aztán az egyeztetés meg is történt, ám az elhangzottakról hangfelvétel került Hadházy Ákos birtokába, amit közzé is tett. Ebben több izgalmas mondat is szerepel, idézzük fel:

Elégedett magyar vállalkozó nincs, mindenki azt mondja, hogy nagyon rosszul megy neki, ezt mind jól ismerjük. Be fogunk szedni egy kis pénzt azért, de hajlandók vagyunk vissza is adni. (…) Természetesen fogunk emelni, afelől kétség ne legyen, hogy tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt, többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint amit akarunk. Föl se merüljön, hogy nem így lesz, de hajlandóak vagyunk visszaadni belőle.

Ebben még csak az lehetne a meglepő, hogy milyen tipikus seftes fordulatokkal operál egy miniszter, ami igazán különös ígéret egy közhatalmat gyakorló politikustól, az a következő ígéret: a külföldi fuvarozók

sokat fizessenek, menjenek az autópályákon, lehetőség szerint őket ellenőrizzék, lehetőség szerint őket csesztesse a rendőrség és az adóhatóság meg a közlekedési hatóság is – ne a magyar szállítmányozókat.

Mindenki szabadon eldöntheti, hogy az utóbbi elképzelés, miszerint a hatóság a közutakon haladókat a származási ország alapján fogja ellenőrizni és „csesztetni”, mennyire jogállam-kompatibilis.

+1: Lázár, a horthysta

„Horthy Miklós kivételes államfő, hős katona volt, igaz magyar hazafi” – állapította meg Lázár János 2023 szeptemberében egy Kenderesen tartott megemlékezésen, ahol a kormány részéről egyedüliként vett részt, sőt virágot is vitt a kormányzó sírjára.

Az, hogy a jobboldali Orbán-kurzus nem áll ki egyértelműen Horthy pozitív megítélése mellett, hanem meghagyja azt a szélsőjobboldalnak, érthető: emlékezete máig forró krumplinak számít a közbeszédben. Miközben ugyanis néhányak szerint próbálta fenntartani a Trianon utáni Magyarország integritását a rendelkezésére álló diplomáciai eszközökkel, és voltak látványos szociális intézkedései, mégiscsak tény, hogy Horthy Miklós

• büszkén vállalta, hogy antiszemita,
• és hatszázezer magyar zsidót deportáltak haláltáborokba a kormányzósága idején.

Ennek megfelelően Lázár Horthy-rajongása miatt sokan tiltakoztak, köztük a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete is. Az amerikai nagykövet elítélte a nácibarát ellentengernagy éltetését, de még L. Simon László is túlzásnak ítélte a lázári lelkesedést.

Az ügy akkor lecsengett, ám Lázár fura ütemérzékkel újra előrántotta egy makói fórumon február 20-án, e szavakkal, válaszolva egy kritikára:

Azt, hogy horthystának bélyegeznek, ezt kifejezetten kitüntetésnek veszem, 2026-ban tart ott Magyarország, hogy ezt én elismerésnek veszem.

Hogy mitől tartana ott idén az ország, hogy a vészkorszak áldozataival szemben nem igazán tapintatos Horthy-kultusz terjesztői büszkék lehessenek magukra, azt Lázár nem részletezte.

The post Eddig négyszer kért bocsánatot Lázár János – mutatjuk a 10+1 legkeményebb szövegét first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu