Miközben a klímaváltozás miatt a 2020-as években jelentősen megnőtt a súlyos aszályok gyakorisága – elsősorban az Alföldön –, az elmúlt harminc évben a harmadára zsugorodott az öntözés alá vonható területek nagysága Magyarországon. A 2022-es, történelmileg is súlyos aszály már a GDP-növekedésre is kihatott, mintegy 0,6–0,8 százalékponttal csökkenthette azt a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint. Az idei – a tavalyinál súlyosabb – aszály is hatással lehetett a gazdaság teljesítményére, bár a pontos mértéket még nem lehet teljesen megbecsülni.
„Sok gazdálkodó próbálkozik különféle öntözési beruházásokkal, de a probléma, hogy nagyon korlátozott azoknak a köre, akik hozzájuthatnak a vízhez. Nagyon sokan szeretnének öntözni, tőkéjük is lenne rá, hogy akár támogatás nélkül is belevágjanak, csak éppen nincs a környezetükben víz, amit ki tudnának venni” – hívta fel figyelmünket Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. A szervezet szerint jelentősen rontotta az öntözés lehetőségeit az országos vízgazdálkodási társulatok többségének ellehetetlenülése, annak nyomán, hogy a vízitársulatokról szóló törvény módosítása 2011-ben hatályba lépett.
Ez a változás tulajdonképpen egy 150 éve jogfolytonos működő rendszert zilált szét.
The post Egy 150 éves rendszert szedett szét az Orbán-kormány, hiányoznak az öntözés közösségi fejlesztései first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
