Kósa Lajos főszereplésével újabb fordulat állt be az utónév-kérelmezésben, amivel lezárt egy menekülőutat a szülők elől a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által életre hívott Utónév-engedélyezési Bizottság elnöke.

Amint arról korábban beszámoltunk, egyik olvasónk hónapokig küzdött azért, hogy a Giora keresztnevet adhassa a születendő fiának, és bár a kérelmét visszajelzés nélkül elkaszálták, végül talált egy olyan kiskaput, amivel sikerült bejegyeztetni a nevet a gyermeküknek. Mások viszont már aligha lesznek ilyen szerencsések.

Kósa Lajos ugyan személyesen bólintott rá a napokban egy egyeztetésen a Nyelvtudományi Kutatóközpont által korábban bejegyzésre nem javasolt Giora keresztnévre, ám egyúttal gondoskodott arról is, hogy legközelebb ilyesmi már ne fordulhasson elő.

A magyar utónévlistába nem, a romába viszont befért a héber keresztnév

Eszter – akinek a nevét kérésére megváltoztattuk – hetedik közös gyermekét várja a férjével. Kérelmét 2025. augusztus 21-én nyújtotta be a Giora férfinév elbírálására, ám, mivel a KIM alá rendelt új rendszerben nincs határidőhöz kötve a javaslatok jóváhagyása, egészen január végéig semmilyen információval nem rendelkezett arról, hogy a márciusra kiírt szülésig születik-e döntés az utónévről.

Aztán január végén összeült az Utónév-kérelmezési Bizottság, amely csak a Vinka női nevet fogadta el a 281 beérkezett névkérelem közül. Így – bár a Magyar Közlönyben még nem jelent meg a legalább 145 névvel megtisztított új utónévlista – az már készpénznek vehető, hogy a Giora nem lesz ott új névként.

Sőt, értesüléseink szerint a Giora már el sem jutott Kósáék elé, mert a javaslatok kidolgozásával megbízott Nyelvtudományi Kutatóközpont nem is javasolta bejegyzésre, mivel az alapelveik szerint a név elutasítható, amennyiben idegen eredetű és ritka névalak.

Eszter nem adta fel, és január 26-án engedélyezési kérelmet adott be a Giora névre az Országos Roma Önkormányzatnál, amit napirendi pontként vizsgáltak a január 30-i közgyűlésen. Néhány nappal később megkapta a jó hírt: a keresztnevet felvették a roma utónévjegyzékbe.

Ez a gyakorlatban annyit jelent számára, hogy most már adhatja a Giora nevet a gyermekének, ehhez mindössze annyit kell tennie, hogy a szülésnél szóban nyilatkozik arról, hogy a roma kisebbséghez tartozik. Úgy tudjuk, nincs is egyéb más feltétel: ha az adott név szerepel az adott kisebbség utónévjegyzékében, akkor szabadon használható. Sőt, ha valaki többször is szül, akkor ezt a módszert akár úgy is alkalmazhatja, hogy mindig egy másik nemzetiséghez tartozónak vallja magát – ezt ugyanis senki nem ellenőrzi.

Kósának itt már nem volt ellenérve

Az ügy pikantériája, hogy Kósa Lajos február 5-én előzetes egyeztetés alapján tartott megbeszélést a nemzetiségi utónévjegyzékről Aba-Horváth Istvánnal, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnökével.

Az MROÖ lapunknak megküldött tájékoztatása szerint „konkrétan a roma nemzetiségi utónévjegyzékbe történő két név felvételével kapcsolatban a szakértői bizottság véleményét mondta el Kósa Lajos elnök.”

Az egyik név a Giora volt,

és itt nem találtak a szabályok szerint semmilyen kifogást az utónévjegyzékünkbe történő felvétellel kapcsolatban.

Vagyis Kósa Lajos személyesen adta jóváhagyását a Giora névre, amit korábban az általa felkért nyelvészek nem javasoltak bejegyzésre a magyar utónévlistába. Megvétózhatta volna ezt a döntést a területért miniszterként felelős Hankó Balázs is, de ő sem tette.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az utónév felvételéről szóló döntést a döntés meghozatalát követő ötödik napig írásba kell foglalni, és az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni, egyúttal azt a kultúráért felelős miniszternek meg kell küldeni. A miniszter a nemzetiségi utónévjegyzékkel kapcsolatos, törvénysértő döntéssel szemben tíz napon belül kifogással élhet, amiről – indokai bemutatásával – írásban tájékoztatnia kell az országos nemzetiségi önkormányzatot. Mivel a tíz nap letelt, ez azt jelenti, hogy Hankónak nem volt kifogása a név ellen.

Megjegyzendő, hogy a név a roma utónévkönyvbe került be végül – vagyis nem a magyarba –, ám információink szerint semmi köze nincs a roma kultúrához, a Giora ugyanis héber eredetű. Legkorábbi előfordulása az. i. sz. 66–70 közötti, egy Róma elleni zsidó felkelés idejére tehető, a névviselő a felkelés egyik vezetője volt. A név etimológiája bizonytalan, több forrás „fény” vagy „bátorság” jelentést tulajdonít a névnek. A név napjainkban létező férfi tulajdonnév a zsidó/izraeli kultúrában (lásd: Giora Feidman, Giora Eiland, Giora Epstein stb.). Csak férfinévként használatos.

Rájöttek a turpisságra

Olvasónk esete precedenst teremthetett volna a magyar névkérelmezésben, ugyanis a folyamatot mostanáig jogilag semmi nem akadályozta. Sokan érezhették, hogy könnyebb ezt az utat bejárni, mert, míg korábban a Nyelvtudományi Kutatóközpont 30 napon belül visszajelzést küldött a kérelmezőknek az adott névről, és jóval nagyobb arányban is mentek át a javaslatok – ez a gyakorlat megszűnt, és csak a Magyar Közlönyből derülhet ki a végleges döntés. Úgy tudjuk, több olyan anyuka is volt, aki megszült, mire egyáltalán Kósáék összeültek volna, így a nemzetiségi önkormányzatokon keresztüli névkérelmezés logikus alternatívát jelenthet az érintetteknek az egyszerűbb ügyintézés miatt.

De a jelek szerint Kósa Lajos átlátott a szitán.

Az MROÖ ugyanis azt írta lapunknak, a fideszes politikussal megállapodtak abban, hogy a jövőben

mielőtt az önkormányzat közgyűlése tárgyalná az utónév névjegyzékbe történő felvételét, előzetesen megküldi a szakértő bizottságnak véleményezésre, így elkerülhető, hogy a döntés meghozatala után kerüljön sor esetleges korrekcióra. A szakértő bizottság a véleményezésbe bevonja a Nyelvtudományi Intézetet is.

A döntés egyébként logikus, hiszen eddig nemigen zajlott nyelvészeti munka a nemzetiségi önkormányzatoknál, „jó, ha volt olyan ember, aki az adott területen nyelvész, és ő döntött.”

Ezen változtathat Kósáék belépése. Más kérdés, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak 90 napos határidejük van dönteni a névkérelmekről, az Utónév-engedélyezési Bizottság pedig aligha fog ilyen sűrűn ülésezni.

Kósa Lajosnak egyébként volt egy másik, szintén a roma névjegyzékben szereplő keresztnévről is egy ötlete a találkozón – erről egy következő cikkünkben írunk majd.

The post Egy anyuka megtalálta a névkérelmezésben a kiskaput, amit Kósa Lajos sietve be is zárt first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu