Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága egy ohiói nő mellé állt, aki azt állította, hogy munkahelyén azért szenvedett el diszkriminációt, mert heteroszexuális – írja a BBC. A bírák egyhangúlag szavaztak a bizonyítási normákra összpontosító ítéletben, amely megkönnyítheti a hasonló „fordított diszkriminációs” ügyek benyújtását.
Marlean Ames azt állította, hogy annak ellenére, hogy több mint 20 évig dolgozott Ohio állam ifjúsági minisztériumában, a szexuális orientációja miatt megtagadták tőle az előléptetést, majd le is fokozták.
Az ügyében eredetileg eljáró bíróság azonban nem látta megalapozottnak a vádjait, ezért egészen a legfelsőbb bíróságig vitte az ügyét, hogy megtámadja a bizonyításhoz szükséges normákat.
A döntés gyakorlatilag csökkenti a többségi csoportokhoz – például a fehérekhez vagy a heteroszexuálisokhoz – tartozó személyek számára a diszkriminációval kapcsolatos keresetek benyújtásához szükséges bizonyítási terhet.
A vita középpontjában az állt, hogy az Ameshez hasonló felpereseknek hogyan kell megpróbálniuk bizonyítani az 1964. évi polgárjogi törvény VII. cikkelyének megsértését, amely tiltja a faji, vallási, nemzeti származáson és nemen alapuló megkülönböztetést – beleértve a szexuális irányultságot is.
Az egyes államokra, köztük Ohióra kiterjedő amerikai bírósági precedensek megkövetelték, hogy a többségi csoportok tagjai további „háttérkörülményeket” mutassanak be ügyük bizonyításához, vagy olyan bizonyítékokat, amelyek a diszkrimináció mintáját mutatják. A bíróság most úgy döntött, hogy a diszkriminációval kapcsolatos keresetek bizonyítási követelményeinek azonosnak kell lenniük, függetlenül az adott személy identitásától.
Kentaji Brown Jackson bíró, a bíróság egyik liberális tagja írta a hivatalos véleményt, a konzervatív Clarence Thomas és Neil Gorsuch bíró egyetértő véleménye mellett.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a diszkriminációellenes törvények minden amerikaira vonatkoznak.
Azzal, hogy minden »egyén” számára azonos védelmet állapított meg – tekintet nélkül arra, hogy az illető kisebbségi vagy többségi csoporthoz tartozik-e –, a kongresszus nem hagyott teret a bíróságoknak arra, hogy kizárólag a többségi csoportokhoz tartozó felperesekre speciális követelményeket szabjanak
– írta. A bíróság nem vette figyelembe Ames asszony eredeti diszkriminációs keresetét. A bírák azt mondták, hogy az eredetileg ellene döntő alacsonyabb szintű bíróságok feladata, hogy az ügyet a pontosított bizonyítási normák alapján értékeljék.
Jogi szakértők szerint a foglalkoztatási diszkriminációs és elfogultsági ügyeket nehéz lehet bizonyítani, függetlenül a bizonyítási tehertől.
Ames azt mondta, hogy pozitív teljesítményértékeléseket kapott, de egy általa kért előléptetést egy leszbikusnak adtak. Ezután lefokozták, és az állását egy meleg férfi kapta meg.
Perében azzal érvelt, hogy munkáltatója előnyben részesítette az LMBTQ munkatársakat, és azért tagadta meg tőle a lehetőségeket, mert heterónak vallja magát. Az alsóbb fokú bíróságok úgy döntöttek, hogy a nő nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot állításának alátámasztására, így a bizonyítási teher kérdése a Legfelsőbb Bíróság elé került.
The post Egy munkahelyét diszkriminációval vádoló heteroszexuális nő javára döntött az amerikai legfelsőbb bíróság first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
