Az elmúlt években a magyar internet egyik legfontosabb helyévé vált Arcanum Újságok sosem látott közelségbe hozza a történelmet, illetve a kutatás örömét, hiszen a kanapénkon elnyúlva fedezhetjük fel az ott elérhető 87 millió oldalnyi anyagot. A Black Fridaynek köszönhetően ezt most féláron tehetjük meg, hiszen november 28-án, pénteken az egyéves előfizetés 35 880 helyett 18 ezer, a féléves pedig 23 940 helyett csak 12 ezer forintba kerül. (A havi előfizetések ára nem változik, így azok továbbra is 4 990 forintért elérhetők.)
A hírlapok, sportmagazinok, vagy épp képes újságok közt az ember hosszú évekre elveszhet, még úgy is, ha tudja, mit keres, hiszen a Magyar Nemzetet 375 ezer, a Népszabadságot pedig több mint 420 ezer oldalon át olvashatjuk, egy egyszerű kereséssel azonban mégiscsak másodpercek alatt megtalálhatjuk a hírt, riportot, vagy épp címlapot, amire vágyunk.
A választék a tematikus lapok közt is óriási, hiszen a Lakáskultúra, az Autó-Motor, a Film Színház Muzsika, vagy épp a Filmvilág épp úgy néhány kattintásnyira kerül az embertől, mint a nyolc évtizedet felölelő Képes Sport oldalai.
Ugyanezt akár a magyar vicclapokról is elmondhatjuk, amikből jól megismerhetjük a köz humorának alakulását, az adott korszak rajzolóinak reakcióját egy-egy történésre, vagy épp mára már elfeledett történéseket eleveníthetünk fel. Ezt a vonalat a kiegyezéstől a második világháború beköszöntéig a Borsszem Jankó (1868-1938) képviselte, ami a városi nagypolgárságot – és legfőképpen a pesti zsidóságot – akarta megnevettetni, vagy épp rámutatni a fontos történésekre.
Kitűnő példa erre az 1900 áprilisában megjelent rövidhír, ami a Hősök terén ma is álló, akkor még születőben lévő emlékművet ért kellemetlen fejleményről számolt be – a nemrég még Gábriel arkangyal szobrát tartó oszlopról ugyanis kiderült, hogy nem megfelelő szilárdságú követ választottak hozzá a tervezők, így hajszálrepedések jelentek meg rajta:
Az önérzetes oszlop. A millenniumi emlékmű főoszlopa a próbanyomástól megrepedt. Mily dicső példája az önérzetnek ebben a talpnyaló, hajlongó, gerincztelen világban! Egy oszlop, mely nem tűr hivatalos nyomást és inkább törik!
Egy évtizeddel később már inkább az akkor népszerű álmoskönyvekkel viccelődött a Borsszem Jankó, hiszen 1912 májusában néhány modern kiegészítést ajánlottak hozzájuk – egy léghajós álomról például úgy gondolták, hogy az nem várt lakbéremelkedést jelent.
Erősen áthallásos megoldásokból persze a korai számokban sem volt hiány, 1880 májusában például az akkor húsz éve elhunyt Széchenyi István frissen avatott budapesti szobra került a középpontba. A ma is a Lánchíd pesti hídfőjénél álló kompozíció főalakja a lap rajzán lehajol, és kijelenti:
Hát ilyen az a Magyarország, amelyről azt hittem, hogy nem volt, de lesz?…

Az újság rajzolóinak a Budapest megszületésének idején sorra megszűnő, leégő, vagy lassan a külvárosokba szoruló gyárairól, illetve magáról a hirtelen építési lázról is megvolt a véleménye: alig néhány héttel Buda, Pest és Óbuda egyesítése előtt, 1873 októberében egyikük például úgy érezte, hogy a város lakói vezeklésből építenek szent kürtőket, azaz templomtornyokat.

Hasonlóan erős észrevételei a Borsszem Jankóval párhuzamosan egy ideig már létező, 1945-ben azonban újjáalakuló, a szocializmus évtizedeit végigkísérő Ludas Matyinak is voltak, hiszen 1987-ben, a szocializmus alkonyán egy sor új magyar átkot gyűjtöttek össze, köztük olyanokat, mint az „Érjen téged váratlanul az áremelés”, valamint a „Tatarozd ki a házat elhelyezkedési segélyből”:

Jutott persze figyelem az 1956-os forradalom napjai után azonnal árkádosított Rákóczi út, illetve a Nagykörút találkozásánál álló Blaha Lujza térnek is, ahol az ötvenes évek végén még csak készültek a mai kettes metró építésére. 1958-ban még hátra voltak a rendezési munkák, sőt, arról talán még a legfelsőbb szinteken sem esett szó, hogy a Nemzeti Színház színészeinek még évekig otthont adó Népszínházat le kell bontani.

A metróval való viccelődés másfél évtizeddel később sem volt még elcsépelt, hiszen az 1972 decemberétől már mai hosszában elérhető kettes vonal Duna alatt átvezető szakasza egy ideig kitűnő viccforrásnak tűnt – olyannyira, hogy a rövid alagút létezése 1973 januárjában még egy címlapra is elég volt.
Nem tudja, hogy a metróról menet közben tilos kiszállni?
– tette fel a kérdést Várnai György karikaturista, aki egy, a vízirendőrök által a folyó közepén elcsípett férfit rajzolt meg:

The post Egy napig féláron lehet előfizetni az Arcanum Újságokra, ahol a magyar humor történetébe is belekóstolhatunk first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu





