Dzsudzsák Balázst már egy évtizeddel ezelőtt is a többszörös milliárdosok közé sorolták, arról cikkeztek, hogy a futballista Oroszországban és az Egyesült Arab Emírségekben évi egymilliárd forint feletti összeget is megkereshetett. Magyarországi cégérdekeltségeiben milliárdoknak ugyan nincs nyomuk, de közel sem érdektelenek.
Két győri egészségügyi érdekeltségétől, a Rába Medical Invest Kft.-től és a Rába Medical Center Kft.-től például tavaly megvált, a vevő, a győri Széchenyi István Egyetem 370 millió forintot fizetett, a tranzakciót pedig annak a kuratóriumnak kellett jóváhagynia, melynek tagja volt a futballista barátja, Szijjártó Péter külügyminiszter is. Dzsudzsáknak jelenleg is van üzletrésze három cégben, a Db7.hu Kft.-ben, a Market Invest Hungary Kft.-ben és a rejtélyes Első Magyar Léghajógyár Kft.-ben is. Az utóbbinak viszont rosszul áll a szénája: a bíróság egyszer már döntött a cég megszüntetéséről, most pedig felszámolási eljárás lett belőle.
A felszámolás elrendelésétől számítva 40 nap áll rendelkezésére a jelenleg Debrecenben futballozó Dzsudzsák és három üzlettársa tulajdonában álló Első Magyar Léghajógyártó Kft. hitelezőinek, hogy bejelentsék követelésüket a felszámolónak. Ez új fejlemény, február végén ugyanis még arról döntött a bíróság, hogy a kft.-t megszüntetik, és törlik a cégjegyzékből. Az előzmény annyi, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023 decemberében értesítette a cégbíróságot, hogy törölte a cég adószámát, egyúttal kezdeményezte a cég megszűntnek nyilvánítását, a kényszertörlési eljárást.
Az adóhatóság egyedi ügyekről nem adhat információt, így csak valószínűsíthető, hogy a NAV hiába várta a cégtől a bevallásokat, illetve amiatt lépett, mert a cég nem reagált megkeresésére. A cégiratokból annyi látszik, hogy az ügyvezető tavaly májusban elhunyt. Idén szeptember 20-án törölték a folyamatban lévő NAV-végrehajtást, a kft. visszakapta az adószámát – mégsem törlik a céget, hanem kényszertörlésből felszámolásba fordult az eljárás.
De mi is ez a Nyírlugosra bejegyzett léghajógyár? A cégadatokból annyi látszik, hogy négy tulajdonosa van a kft.-nek:
- a debreceni RST Vízvágó Kft. jegyzi az üzletrészek 50 százalékát,
- 20 százalék az izraeli Atlas LTA Advanced Technology birtokában van,
- 15 százalék Dzsudzsák Balázs,
- illetve szintén 15 százalék a nyírlugosi Mopi-Trade Kft. részesedése.
Az Atlas izraeli székhelyű cég, amely honlapja alapján léghajókkal foglalkozik, repertoárjában megfigyeléshez, kommunikációhoz, szórakoztatáshoz, turizmushoz, illetve teherszállításhoz alkalmas termékek sorát tünteti fel. Köztük például a pilóta nélküli, 5000 kilométer hatótávolságú léghajókat. Azt írják ezekről, hogy hatékonyan használhatók tengerparti vagy határellenőrzésre, nagy ipari objektumok műszaki és környezeti megfigyelésére, speciális küldetésekre, légi fényképezésre és 3D térképezésre, vagy bármilyen más célra, amely nagy hatótávolságot, egyenletes és csendes repülést igényel. De akadnak a kínálatban High Altitude LTA Platformok (HAP-ok), a honlap szerint ezek a leghatékonyabb kommunikációs és megfigyelési eszközök, csak a műholdakat lehet ezeknél is magasabbra juttatni.
2021-ben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség portálján is felbukkant az Atlas LTA neve, izraeli startup vállalatként mutatták be, mely környezetbarát léghajókkal akar piacot hódítani. Alapítója az ukrán származású Gennadij Verba, őt egy német nyelvű cikkben úgy jellemezték, mint, aki 35 éve, szinte egész életében a léghajókkal foglalkozott. Léghajót épített a volt Szovjetunióban, aztán az USA-ban, ahol egy iskolatársával megalapította a Worldwide Aeros-t, amely ma főként vezető nélküli léghajókat gyárt. Az izraeli Atlast a magyar cégdokumentációba becsatolt hatósági igazolás alapján 2016-ban gründolta Verba három izraeli állampolgárral közösen.
Az Első Magyar Léghajógyár Kft.-t 2020 októberében alapították, és az Atlas szinte azonnal, novemberben beszállt a nyírlugosi cégbe. Az izraeli hatóság az apostille-hoz mellékelte az Atlas igazgatótanácsának üléséről készült jegyzőkönyvet, amelynek napirendje a „leányvállalat alapítása Magyarországon” volt (jóllehet a magyar cég addigra megalakult, az izraeliek novemberben szereztek benne 20 százalékos üzletrészt). A 2020. novemberi 3-ai ülésen egyúttal kinevezték az Atlas jogi képviselőjét, és meghatalmazták a magyar leánnyal kapcsolatos ügyek intézésére. A kinevezett személy Mikhail Talesnikov, „aki orosz útlevéllel rendelkezik” – a jegyzőkönyv alapján ezzel igazolta a személyazonosságát.
Dzsudzsák néhány hónappal az izraeliek után, 2021 márciusában szállt be az Első Magyar Léghajógyár Kft,
a cégügyeket intéző ügyvéd azt kérte a cégbíróságtól, hogy soron kívül jegyezzék be Dzsudzsákot a kft. tagjai közé.
Azzal indokolta a sürgősséget, hogy
a cég ügyében egyedi kormánydöntés előkészítése van folyamatban, amelynek lezárásához az új tag tagsági jogának bejegyzése szükséges.
Arra a kérelem nem tért ki, milyen jellegű kormánydöntés elől kell elhárítani az akadályt. A cégbíróság mindenesetre készségesnek mutatkozott: a változásbejegyzési kérelem 2021. március 3-án kelt, és a bíróság még aznap eleget is tett a kérésnek, a változás rögvest megjelent a cégnyilvántartásban.
Az egyedi kormánydöntéssel adott beruházási támogatások hosszú listáján nem szerepel Dzsudzsákék léghajós cégének a neve, a mérlegadatok pedig nem adnak kapaszkodót a léghajós cég gazdálkodásáról. Az Első Magyar Léghajógyár Kft. ugyanis az utóbbi két évben egyáltalán nem adott le mérlegbeszámolót, azt megelőzően, 2020–2021-ben nulla bevételt jelentett, és a leadott két mérlegbeszámolóból sem derül ki semmi.
Az Igazságügyi Minisztérium adatbázisaiban fellelhető és a nyilvánosság számára hozzáférhető információk láttán egy felszámolásokra specializálódott szakértő azt mondta: hasonlóan néz ki azoknak a cégeknek a dokumentációja, melyek valójában nem akarják, hogy bárki belelásson az adataikba, a szerződésállományukba, esetleg ezeknek az eltüntetése a cél. Hozzátette: nem ismeri a léghajós kft. hátterét, de valahogy így kell a cégeket láthatatlanná tenni.
Ami az eljárás kényszertörlésből felszámolásba fordulását illeti, ez akkor történik, ha időközben lejárttá vált a tartozás, amiért be is jelentkeztek, így meg kell kísérelni a követelés kielégítését a cég vagyonából – persze, ha van ilyen. Az előzmények alapján a NAV-nak bizonyára volt követelése a céggel szemben. Hogy a léghajógyárnak van-e vagyona, amiből fizethetne, arra nincs kapaszkodó, hiszen – mint írtuk – 2021 óta nem adott le mérlegbeszámolót.
Kényszertörlésből felszámolásba
Az elmúlt években a kényszertörlési eljárások egyre nagyobb számban alakultak át felszámolási eljárássá, aminek az oka a 2021. júliustól bevezetett új rendelkezésekben keresendő – kaptuk a magyarázatot az Opten szakértőitől. Általánosságban a kényszertörlési eljárás célja, hogy a jogszabálysértően működő vagy működésképtelen vállalkozások ne vehessenek részt a gazdasági életben. Az állam 2021. július 1-jétől már nem biztosítja az ingyenes kilépést a gazdasági életből az ilyen cégek számára, megszüntetve ezáltal azt a lehetőséget, hogy a jogutód nélküli megszűnésre irányuló eljárások (végelszámolás, felszámolás) költségei alól mentesüljenek. Ennek értelmében a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárás díja 250 000 forint felügyeleti illeték megfizetését vonja maga után. Továbbá, a 2021. július 1-jén vagy azt követően indított kényszertörlési eljárások kapcsán új szabály lépett életbe: a cégbíróság a törvénysértő működés és a bejelentett követelések vizsgálatát követően az eljárást megszünteti, amennyiben a cég ellen bejelentett (akár vitatott) követelések összértéke eléri a 400 ezer forintot, vagy a bejelentett követelés alapján megállapítható, hogy a cég vagyona eléri ezt az összeget.
The post Egyedi kormánydöntést készítettek elő Dzsudzsák Balázsék léghajós cégének, felszámolás lett belőle first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
