Olyan fényképeket válogattunk a Fortepan száz évet átfogó gyűjteményéből, amelyeken egyetlen nő jelenik csak meg népes férfitársaságban. A tekintetünk mindjárt rá esik, az ő mosolygós vagy borús arcát, testtartását fürkésszük, a többi szereplőre csak később jut időnk. Pedig a férfiakat is érdemes szemügyre venni a felvételeken, az ábrázatuk mintha lágyabb, derűsebb lenne, ha egy nő is áll a közelükben. A hol akkurátusan beállított, hol spontán kialakult jelenetek hátterét legtöbbször nem ismerjük; de ránk maradt számtalan történet a 20. század sajtójából az elsőkről, a bátrakról, a kitartókról, a bölcsekről. Képek és történetek, főszerepben a nőkkel.
1912-ben egy újságcikkből tudhatta meg a lakosság, hogy „Budapest székesfővárosnak van egy női lámpatisztogatója. A többi mind férfi. És a főváros bizalma nem hárul méltatlanra. A női lámpatisztogató igen derék, tisztességes, szorgalmas teremtés, aki hivatali kötelességeit nagy lelkiismeretességgel teljesíti.”
Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete 1913-as közgyűlésén László Józsefné „mint a választmány egyetlen női tagja megállapította, hogy a nőtisztviselők száma egyre szaporodik, de a helyzetüket gazdaságilag visszavetették. A postánál a tisztviselők fizetését rendezték, de a nők fizetését a MÁV altisztekéhez viszonyították. A tisztviselők is érzik, hogy a nők degradálása őket is érinti.”
1918-ban Sima Herminát 4 évi fegyházra ítélte a büntető törvényszék. „A 22 éves leány hónapokon át lopásokból tartotta fönn magát. Katonákból álló tolvajbandának volt az egyetlen női tagja, és a tél során egész tömeg betöréses lopást követtek el. Szántó Pálnénak a Rózsa utca 21. szám alatti lakásába álkulccsal hatoltak be, és onnan sok ruhaneműt és ékszereket loptak. Horváth Gyula dr. országgyűlési képviselő lakásából szintén elvitték a ruha- és fehérneműeket, Spitzer Lipótné szalámigyárából 250 kilogramm szalámit loptak, a Pharmacia gyógyszerészvállalattól egy írógépet vittek el.”
1918 „Kaffka Margit, a modern magyar irodalom egyik kiváló reprezentánsa vasárnap 38 éves korában spanyolbetegségben Budapesten meghalt. A napokban érkezett Temesvárról betegen és a gyilkos betegség pár nap alatt végzett vele. A Vörösmarty Akadémia (harminc, legfőképp nyugatos művésszel indult irodalmi társaság, alakuló ülése épp Kaffka Margit halálának napján zajlott – a szerk.), amelynek egyetlen női tagja volt, képviselteti magát a temetésen és megíratja életrajzát. Halála mély gyásza az új magyar irodalomnak.”
Az első magyar női országgyűlési képviselő Slachta Margit lett. A magyar katolikus szerzetesnőt, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítóját 1920-ban, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben választották nemzetgyűlési képviselővé a főváros I. kerületében, feladatát két évig látta el. Tőle Kéthly Anna szociáldemokrata politikus vette át a „parlament egyetlen női tagja” titulust. Ő 1922-től 1948-ig volt aktív, legtöbbször a munkanélküliek kilakoltatása, a nyomor ellen, a nők védelmében interpellált.
1923-ban, Szegeden avatták a jogtudományok első magyar doktornőjét. „Az egyetem auláját zsúfolásig megtöltő hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta, amint a fehér ruhába öltözött Ungár Margit csengő hangon olvasta a rektorhoz intézett kérelmét. (…) 1918-ban kezdte meg tanulmányait, és miután két évvel később, 1920-ban a kultuszminisztérium visszavonta a női jogászdoktorokról szóló rendeletét, előreláthatólag jó ideig ő marad az egyetlen női doctor juris Magyarországon.”
A Paál László Társaság 1923 és 1944 között működött művészegyesület volt. Alapító tagjai között egyetlen nőt találunk, Feszty Árpád és Jókai Róza lányát, Feszty Masát. A népszerű festő az alkotás mellett – amennyire tőle tellett – igyekezett biztonságba helyezni apja monumentális körképét, amely Budapest ostroma alatt megsérült.
A német szerző, Julius Berstl Calais-Dover című darabját a Belvárosi Színház mutatta be a világon először. Az 1926-os előadásnak „egyetlen egy női szereplője van csak: Gombaszögi Frida asszony. – Nem lesz baj, hogy csak egy nő játszik a darabban? – mondják Bárdos Artúrnak a bennfentesek. A direktor meggyőzően feleli: Ez az egy felér hattal.”
Molnár Ferenc remekművét, A Pál utcai fiúkat 1954-ben alkalmazták színpadra a Petőfi Színházban. „Itt van Nemecsek – Békés Itala alakítja, a csapat egyetlen női tagja, a többi szerepet fiúk játsszák – Nemecsek, a legkisebb Pál utcai, a csapatban az egyetlen közlegény.”
1928-ban a Friss Ujság bemutatott néhány érdekes karriert: Tizedik esztendeje áll a rendőrség szolgálatában Majdán Claudie, írták, aki azt mondta magáról, hogy a női bűnözőket senki sem ismeri jobban nála. Pécsi Esztert az ország első női szerkezettervező mérnökének nevezték, aki arról beszélt, hogy hidakat, vasutakat, országutakat szeretne teremteni. És ebben az évben jelent meg a Zeneakadémia pódiumán az első magyar karmesternő, Nádor Aranka is, aki nemcsak karmester, hanem több kitűnő zenedarab szerzője is volt.
1942-ben kiderült, hogy „egyetlen egy női vadásza van csak Erdélynek, de ez annál híresebb. Maroshévízen lakik, s a környéken vagy Erdélyben csak úgy ismerik: medveölő Buba asszony. Leánynevén Zilahi Szete Mária. (…) – Félni medvétől soha, az egértől félek, de attól is csak akkor, ha beeszi magát istállóba, pajtába vagy lakásba.” Zilahi elmesélte, hogy egyszer kényszerűségből le kellett lőnie egy medvét.
Női akadémikusa 1949-ig nem volt Magyarországnak, holott az MTA (eredeti nevén Magyar Tudós Társaság) már kétszáz évvel azelőtt megkezdte a működését. Amikor Andics Erzsébet tag lett, épp így fogalmazták meg az elvárásokat a tudósok felé: „az Akadémiának szorosabb kapcsolatba kell kerülnie az élettel, és el kell foglalnia helyét a magyar népi demokrácia tudományának irányításában.” A történész Andicsot jó szakembernek, de moszkvai diplomájával, egy vezető kommunista politikus feleségeként politikailag túlságosan elkötelezettnek ítéli az utókor.
1957-ben riport készült a Honvédelmi Szövetség szekszárdi repülőklubjának siklórepülős tagjaival az őcsényi repülőtéren. Ebben érdekességként említi meg a szerző, hogy a klubnak egyetlen női tagja van, Csák Péterné, akit mindenki csak Pintyőkének hív.
1963-ban Dunaújvárosban kérdezősködött a riporter, hogyan is lesz valaki ejtőernyős. „Van, aki a katonaságnál kapott rá erre a sportra. Másik sportrepülőként kezdte, aztán belekóstolt az ugrásba, s azóta sem tudja abbahagyni. A szakosztály egyetlen női tagja, Molnár Margit meg éppenséggel egy szakkönyvtől kapott hozzá kedvet. – Nem féltem én az első ugrástól sem, csak örültem. Alig várom, hogy elhagyhassam a gépet, mert az valami nagyszerű érzés. Elmondani nem is lehet, csak megpróbálni.”
Az első Országos Mezőgazdasági Újítási és Találmányi Kiállításon 1965-ben gabonazsákolót, traktorkerék-csúszásgátlót, burgonya prizmázót láthattak a szakemberek. Nógrád megyéből is tekintélyes küldöttség látogatott Pestre, a hatvanfős csoport egyetlen női tagja Kiss Magdolna, a romhányi tsz fiatal kertésze volt, akit leginkább az új műanyag fóliák győztek meg a hasznosságukkal.
Ugyanebben az évben fodrász Európa-bajnokság is zajlott a fővárosban, telt ház és a televízió kamerái előtt. 18 ország öt-öt tagú csapatai versenyeztek a legjobb női és férfi fodrászi címért, közöttük tíz magyar. „A keret érdekessége: egyetlen női tagja van. A legjobb magyar figarók – férfiak. (…) Svájcban, az északi országokban különösen sok a női fodrászversenyző. Magyarországon viszont – akár a szakácsoknál –, régi hagyomány, hogy férfiak jeleskednek a mesterségben.”
1972 – életkép a záhonyi MÁV épülő pályafenntartási telepéről: „hirtelen egy fiatal, izmos, villogóan feketeszemű asszonykán akad meg a szem, aki talicskával akkora halom téglát szállít, hogy erős férfiaknak is becsületére válna. Pongó Józsefné megszerette az építőipart, nemcsak azért, mert elégedett a keresetével, hanem jó kollektívában dolgozik, ahol becsülik és elismerik a munkáját. – Pongóné ritka szorgalmas asszony. Munkája a férfiakéval egyenlő. Barátságos természetű, jó kedélyű, de a magatartása tiszteletet parancsol.”
Sánta Pálné, a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyárának a technológusa 1978-ban egyedüli nőként utazott ki Japánba, szakmai betanulásra. Így nyilatkozott: „Mivel ebben a távoli országban még nagyon alacsony fokon állnak a női egyenjogúsággal, mint külföldi nőnek rendkívüli megtiszteltetésben volt részem. Ettől függetlenül valami csudabogárként tekintettek rám. Ugyanis a japán nők, ha el is jutnak valamilyen főiskolára vagy egyetemre, legfeljebb banktisztviselőnek és eladónak mehetnek.”
1981-ben az I. kerületi OTP-t 1969 óta vezető „Egri Sonja – egyedüli nőként – megkapta a bankok világában igen ritka és megtisztelő igazgató titulust.” Az Alagút utcai fiókban ötvenheten dolgoztak, közülük ötvenhárom nő. Egri arra a kérdésre, hogy milyen a jó bankigazgató, többek között ezt mondta: „Beosztottjaival legyen diplomatikus, megértő, szigorú. Találja meg velük a hangot, képes legyen beleérezni magát mindegyikük helyzetébe. Sok nálunk az ezernyi gonddal küszködő, fiatal, kisgyermekes nő. És gyakran olyan feszített a munka – például nyáron, a turistaszezonban –, hogy teljesen kimerülnek.”
Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/nonap
Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!
The post Egyedüli nőként egy férfikoszorúban first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
