Az eddigi legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit magyar kutatók, amely jelentősen csökkentheti a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségét is. A jövőben pedig a szárazság súlyosbodását vetítik előre a klímaváltozás hatásainak következtében – derül ki a HUN-REN közleményéből.
Az elmúlt három évtizedben hazánkban egyértelműen nőtt az aszályok gyakorisága és súlyossága, sőt ezek az események egyre gyakrabban intenzív hőhullámokkal együtt jelentkeznek. Az éves csapadékmennyiség csökkenésén túl a helyzetet tovább nehezíti a csapadék éven belüli eloszlásának kedvezőtlen változása is.
Az elkövetkező években pedig az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd, amelyek súlyos kihívást jelentenek mind a mezőgazdasági, mind az ipari és közüzemi vízfelhasználók számára.
Elsőként főleg a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat. Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalom csökkenését, szerkezetromlást, a talaj vízvisszatartó-képességének gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet.
Az idei aszály különösen a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van. A gyümölcsfákat (például alma, kajszi, cseresznye) a folyamatos vízhiány legyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat.
Az aszály orvoslására a szakemberek az öntözés mellett tudatosabb talajgazdálkodást javasolnak, valamint elengedhetetlennek tartják az elavult öntözőrendszerek és vízkivételi művek korszerűsítését, az öntözhető területek méretét. Ezek mellett a mesterséges intelligencia is segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával. Az AI-algoritmusok ugyanis képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát és csökkenthetik a vegyszerhasználatot, ráadásuk lerövidíthetik az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével.
A folyamatosan fokozódó aszály, vízhiány napjaink egyik legégetőbb krízise, ezért lapunk rendszeresen foglalkozik vele. Korábbi cikkeink a témában alább olvashatók:
- Szárad a Tisza: soha nem volt még ilyen alacsony a vízszintje
- Hamarosan félsivataggá válhat az Alföld egy része
- Elmaradt a Tisza áradása, és ez rossz hír az Alföldnek
- Vízhiányossá vált Magyarország – csak Budapestről évente 100 millió köbméter tűnik el
- Mostantól kiengedhetjük a Tiszát és a Dunát a földekre
- „Tévhit, hogy Magyarország vízben gazdag ország lenne” – ezt a Tisza jelenlegi arca is mutatja
- „A 24. órában vagyunk” – évtizedek után újra víz került a Sebes-Körös holtágába
- Elpusztítja őshonos növényeinket az aszály, kaktuszok vehetik át a helyüket
The post Egyre kevesebb termést hoznak a magyar földek first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
