Október elején jelentette a HírBalaton, hogy megszüntették Tihanynál a vízszennyezést, sőt néhány nap alatt javult a vízminőség, holott a nyár végén még a Somosi szabadstrandot is be kellett zárni a felszaporodott colibaktériumok miatt. Közvetlenül ezután jártunk a helyszínen, de ekkor már nem az Escherichia coli baktérium tartotta távol a fürdőzőket, hanem a 13 Celsius-fokos Balaton. Horgászokat viszont találtunk a strandon, akiket arról kérdeztünk, mit tudnak a szennyezésről. Ők azt állítják, a víz mostanra rendben van.

Három nappal ezelőtt is ettem a kifogott halból, és semmi bajom nem lett

– mondta egyikük, aki szerint a helyzet már normalizálódott.

A HírBalaton információi szerint a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) szennyvízfőnyomó csöve sérült meg a volt MÚOSZ-üdülő melletti ingatlanon, ahol a Kastélyszálló is található. Az értesülést ugyan bővebben nem fejtették ki, de a körbelőtt területen a leggazdagabb magyar üzletemberek közül többen is tulajdonossá váltak az elmúlt években. A Kastélyszálló Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös szerzeménye, az említett MÚOSZ-üdülőt pedig ifjabb Mudura Sándor erdélyi milliárdos vette meg néhány évvel ezelőtt. De mielőtt elkalandoznánk, nézzük, mi történt, mi okozta a szennyeződést, illetve a baktériumok észlelésétől fogva miért kellett két hónapot várni a csőcseréig.

„A nyár második felében észleltük, hogy a Tihanyi-félsziget keleti oldalán a vízben magasabb az Escherichia coli (coli bacilus) szám, ami fekáliaszennyezésre utal. Felvettük a kapcsolatot az illetékes hatósággal, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatallal, amelynek feladata az ügy kivizsgálása” – idézte fel lapunk kérdésére a kezdeteket Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetője. Ezen kívül a kutatóintézet szerepe annyi volt, hogy mérésekkel, mintavételezéssel segítette a vizsgálatot – tette hozzá.

Vasas szeptember 20-án a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén jelezte, hogy nagy a baj, és ekkor lett országos hír a tihanyi szennyeződésből. „Azért szólaltam fel, hogy figyelmeztessek: ha nem történik gyors és hathatós intézkedés, akkor a szennyezés súlyos következményekkel járhat a Balatonra nézve.” Úgy érzékelte ugyanis, hogy a szennyezés megszüntetése, illetve a kárelhárítás két hónap elteltével sem történt meg. A helyzet nyilvánvalóan súlyos volt, hiszen a Somosi szabadstrandot le is zárták – magyarázta.

Végül október elejére sikerült megszüntetni a szennyezést. A kormányhivatal azt válaszolta a 24.hu-nak, hogy

a szennyezést egy szennyvízcső törése okozta, amely egy évek óta használaton kívüli ingatlan növényzettel benőtt területén helyezkedett el. Az ingatlan gondnoka – amint tudomást szerzett a szennyezésről – értesítette a DRV-t, amely azonnal megkezdte a hiba elhárítását, és kicserélte a szennyeződést okozó törött szennyvízelvezető csövet.

A hiba elhárítását követően végzett laboratóriumi vizsgálatok igazolták a szennyező forrás megszűnését. Az utolsó minták alapján „a szennyvíz eredetű indikátorok száma a jogszabály szerinti fürdést tiltó határértéket nem éri el” – írta a kormányhivatal. Vagyis akár már fürödni is lehetne a Somosi strandon, a Balaton meggyógyította magát.

A csövek bárhol, bármikor megadhatják magukat

Ezen a részen a szennyvízcső három méterre húzódik a Balatontól – ecsetelte a szóban forgó terület sérülékenységét Kötél Balázs, Tihany új, független polgármestere. Tudomása szerint a szerencsétlenség az volt, hogy pont az elrepedt a szennyvízcső alatt húzódik egy csapadék-elvezető cső is. Az elrepedt csőből kijövő anyag egyből belefolyt a másikba, onnan pedig a Balatonba. „Ezért is volt nehezebb felfedezni a hibát, mert nem felfelé jött a szennyvíz, mint ahogy általában szokott” – magyarázta. Ráadásul a hiba helyszíne egy lezárt terület, ahol évek óta nem folyt semmilyen tevékenység, ez pedig tovább lassította a probléma feltárását.



A kormányhivatal az önkormányzatot augusztus 16-án értesítette arról, hogy le kell zárni a Somosi strandot a tó magas szennyezettsége miatt – emlékezett vissza. A probléma pedig október első hétvégéjén oldódott meg, amikor kijavították a sérült szennyvízcsövet. Vagyis az értesítéstől számítva több mint másfél hónapba telt a szolgáltatónak megoldania, hogy ne folyjon a szennyvíz a Balatonba – összegezte.

„Ha a jövőben hasonló probléma adódik, akkor mindent megteszünk, hogy minél hamarabb megoldódjon, akár a nyilvánosság bevonásával is, hogy ne tartson ilyen sokáig, mert ez nagyon rossz fényt vet a településre” – fogadkozott Kötél Balázs. A polgármester egyébként nem számít hosszú távú következményekre, mivel a szennyezést csak a Somosi strand területén mutatták ki.

Az érintett cső a Club Tihany, a Kenderföldek és a Halász utca környékéről gyűjti be a szennyvizet, és Balatonfüredre vezeti el.

Ezek 50–60 éves csövek, amik egy idő után meg fogják magukat adni, nemcsak ott, hanem bárhol

– vetítette előre a polgármester.

Ami a jövőt illeti, tervek vannak a felújításokra, de ezek nem az önkormányzat vagy a helyi ingatlantulajdonosok hatáskörébe tartoznak, hanem a DRV feladata. A folyamatban lévő projektek alapján gyors eredményre nem lehet számítani. A Balaton és térsége ivóvízellátásának modernizációját előkészítő projekt 3,2 milliárd forint uniós támogatásból zajlik. A jelenlegi becslések szerint a ténylegesen több száz milliárdos nagyságrendű beruházás optimális esetben az évtized végéig valósulhat meg.

Kötél szerint a DRV ígéretet tett arra, hogy előreveszi azokat a szakaszokat, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a Balatonra.

Ez a csőtörés nem nyáron keletkezett

Megkerestük a DRV-t is, hogy megtudjuk, pontosan melyik ingatlanon találták meg a repedt csövet, és arra is rákérdeztünk, miért tartott másfél hónapig, hogy megtalálják a Balatonba folyó szennyvíz forrását, illetve mikor lesz újból biztonságos a strand vize.

Erre olyan választ kaptunk a víziközmű társaságtól, ami teljesen eltér a kormányhivatal, a polgármester, illetve a limnológus egybehangzó verziójától. A víziközmű társaság ugyanis azt közölte, hogy

a tihanyi Somosi strand szennyezése és a 2024. október 5-én – feltehetően a hajnali órákban – a DRV Zrt. szolgáltatási területén, egy magántulajdonban lévő tihanyi ingatlanon történt szennyvíznyomócső-meghibásodás nincs összefüggésben.

A cég tehát a csőcserét egy október eleji meghibásodás miatt hajtotta végre. Arra azonban a DRV Zrt. levele nem tért ki, hogy akkor mi lehetett a nyári szennyezőforrás.

Ehelyett leírták az október 5-ei akciót: a reggeli órákban beérkezett bejelentés kapcsán azonnal megkezdték a hiba feltárását. A hálózaton érkező szennyvizet szippantó gépjárművekkel szállították el a javítás ideje alatt, ami 15 órára megtörtént, és az üzemszerű működés helyreállt. Az érintett területet lefertőtlenítették. Az esemény a szolgáltatásban kiesést nem okozott, a környezetterhelésről az illetékes katasztrófavédelmi szervezetet írásban értesítették – összegezte a DRV az intézkedéssort.

Ami a nyár óta elhúzódó, közérdeklődésre is számot tartó tihanyi vízszennyezést illeti, a DRV Zrt. munkatársai a népegészségügyi hatósággal együttműködve július 25-étől kezdődően folyamatosan ellenőrzéseket folytattak a teljes érintett nyomvonalon, egy alkalommal a tihanyi önkormányzat, a rendőrség, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának képviselőinek jelenlétében – részletezte a víziközmű társaság.

A DRV Zrt. szolgáltatási területén a tihanyi Somosi strand szennyezését okozó meghibásodást nem találtunk. Az október elején kijavított meghibásodás az észlelését megelőzően rövid időn belül következett be, ezért nem okozhatta a Balaton-vízből korábban kimutatott Escherichia coli-szennyeződést.

Ezek szerint két hónap alatt nem derült ki, hogy mi okozta a nyáron észlelt szennyeződést, a DRV hálózatán nem találták nyomát meghibásodásnak. Ez cáfolja azt a teóriát, hogy a milliárdosok gazosodó telkéről folydogálhatott a fekália a Balatonba. Egyúttal az is kiderült, hogy bár az ügy összes érintettje – a kormányhivatal, az önkormányzat és a limnológiai intézet is – az október eleji csőcserét a nyári szennyeződéssel kötötte össze, a két esetnek a DRV Zrt. tájékoztatása szerint nincs köze egymáshoz.

Annyi biztos, „komolyabb szervesanyag-terhelés” érte a Balatont

Habár nem világos, mi okozta a bajt, azért megkérdeztük, mennyi szennyvíz kerülhetett a Balatonba, és mekkora kárt okozhatott a tóban. Vasas Gábor erre egyelőre nem tudott választ adni. Úgy fogalmazott:

annyi biztos, hogy komolyabb szervesanyag-terhelés érte a tavat, és ez nem hiányzott a keleti medencében a vízminőségnek.

Ugyanakkor egy tisztának mondható természetes víz idővel regenerálódik, a szennyezés megszüntetése után néhány nappal már jelentősen csökken a baktériumszám. A következő balatoni szezont ez a sajnálatos esemény nagy valószínűséggel nem érinti közvetlenül, feltételezhetően, egy–két hét vagy hónap alatt helyre állhat a rend, és megszűnhetnek a vízminőséggel kapcsolatos problémák, hiszen mostanra sikerült teljesen megszüntetni a szivárgást, de biztosat majd csak a mérési eredmények alapján lehet mondani – magyarázta.

A limnológiai kutatóintézet vezetője inkább azt emelte ki az ügy tanulságaként, hogy a hatóságok/intézmények mintha elszoktak volna attól, hogy sürgősen reagálni kell szennyezések esetén. Különösen, ha a Balatonnál történik ilyesmi. A főcsatorna és a hálózat szörnyű állapotban van, 30–40 évnél idősebbek a csövek, ezek átvizsgálása mindenképpen szükséges a hasonló esetek megelőzéséhez. Különösen fontos a klímaváltozás okozta kiugróan magas hőmérsékletek miatt a hasonló esetek elkerülése, ilyen körülmények között ugyanis könnyebben szaporodhatnak fel vagy maradnak életképesek egyes baktériumfajok, és lehetnek hatással a vízminőségre – hozott még egy érvet a szakértő arra, miért szükséges a lehető leggyorsabb intézkedés.

The post Egyre rejtélyesebb a tihanyi vízszennyezés: a szolgáltató szerint nem is az a cső a ludas, amit kicseréltek first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu