Miután beszámoltunk arról, hogy a Jobbik által az országgyűlési választás jelöltállítása során leadott ajánlások közül minden negyedik érvénytelen volt, és legalább 14 jelöltjüknél erős a csalásgyanú, több olyan olvasói levelet is kaptunk, melyek arról árulkodnak, hogy az ellenzéki párt a tavalyi népszavazási kezdeményezéséből építhetett adatbázist, és onnan másolhatták át az adatokat a 2026-os parlamenti választás ajánlóíveire.

Négy olyan esetről szerzett tudomást a 24.hu, amikor választópolgárok aláírták a Jobbik december 24-ei munkaszünetről szóló népszavazási kezdeményezését, majd az elmúlt napokban a jobbikos országgyűlési képviselőjelöltek ajánlásai között bukkantak rá a nevükre. Holott elmondásuk szerint a jobbikos jelöltnek nem írtak alá, csak a referendum kiírását támogatták előzőleg.

A Jobbik régóta próbál politikai hasznot húzni a Szenteste ünnepnappá nyilvánításából, ám miután a parlamentben a többség tárgysorba sem vette a kezdeményezésüket, tavaly referendumot írtak volna ki a kérdésről, de nem sikerült összegyűjteniük az ehhez szükséges 200 ezer aláírást. A Nemzeti Választási Bizottság tájékoztatása szerint 100 ezer aláírás sem gyűlt össze. A párt közel hárommillió forint bírságot is kapott, amiért a kezdeményezéshez igényelt aláírásgyűjtő ívek közül a határidő lejártáig 8171-et nem adott vissza.

„Abszurdum, hogy bárki megkérdőjelezze a Jobbik hitelességét”

Az egyik olvasónk Vas megye 3-as választókerületében szavaz, és beszámolója szerint egyedül a Tisza Párt helyi jelöltjének írt alá Körmenden, mégis szerepelt a neve a helyi jobbikos ajánlóívén. Az Ügyfélkapun keresztül bárki megbizonyosodhat arról, hogy melyik jelölt használta fel az adatait, így arra is fény derül, ha jogosulatlanul tették, ami bűncselekmény.

Olvasónk úgy emlékszik, hogy tavaly ősszel a munkahelyén töltötte ki többedmagával a jobbikos népszavazási kezdeményezés támogatói ívét, de később többen is akaratukon kívül a jobbikos jelölt ajánlói közé kerültek. Ráadásul az egyik kollégája, akivel egymás után írtak alá a népszavazási ívet, egy másik választókerületben él, mégis a vasi 3-as körzetben induló Deák Lajoshoz került az ajánlása, akit nyilvántartásba is vettek. A kollégája emiatt bejelentést tett, ami miatt még a jobbikos jelölt bosszankodott a Facebookon: „A késedelem oka egy betelefonáló volt, aki közölte a választási irodával, hogy nem írt alá ajánlást a részemre, de szerepel a neve az ajánlások között. Egy hétig vizsgálódtak emiatt, így késleltetve a választási kampányt. Abszurdum, hogy bárki megkérdőjelezze a Jobbik hitelességét.”

Másik olvasónk, Kovács Attila a szabolcsi 4-es körzetben „ajánlotta” akaratán és tudtán kívül a Jobbik elnökét, Adorján Bélát képviselőjelöltnek. Tavaly a feleségével együtt írta alá a jobbikos népszavazási kezdeményezést, majd később megtalálták az adataikat Adorján ajánlásai között az Ügyfélkapun. Kovács mihelyst tudomást szerzett erről, a helyi választási bizottsághoz fordult panasszal, amit azért utasítottak el, mert néhány nappal kifutott az időből. A választási irodáknak ugyanis mindössze négy napjuk van elvégezni az ajánlások ellenőrzését, ez után a helyi Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság (OEVB) nyilvántartásba veszi a jelöltet. Ezt követően három napon belül lehet jogorvoslattal élni, de a visszaélésekre, ahogy azt olvasónk esete is mutatja, gyakran csak ezután derül fény.

Ugyanakkor az OEVB olvasónk bejelentése nyomán felkérte a választási irodát, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen, ami az NVI tájékoztatása alapján meg is történt. Kovács az ügyben a nyíregyházi rendőrkapitányságon is járt már tanúkihallgatáson, ahol megmutatták neki a népszavazási és az ajánlásgyűjtési ív másolatát: a két íven elmondása szerint

ugyanazon a soron szerepeltek a saját és a felesége adatai, ráadásul a másolók több hibát is elkövettek, mégsem érvénytelenítették az ajánlásokat.

Mind Deákot, mind Adorjánt nyilvántartásba vették, rajta lesz a nevük szavazólapon, szemben a pártjukkal, amelynek húsz év után nem sikerült országos listát állítani, így 16 év után biztosan kiesik a parlamentből.

A jelöltek indulásával már nem lehet mit kezdeni

Litresits András ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja a fent említett esetek kapcsán elmondta, hogy ez már büntetőjogi kategória. Ha a jelölteket nyilvántartásba vették, akkor a jelöltségük fellebbezés hiányába az azt követő harmadik napon jogerőssé válik, így választási jogi szempontból elfogytak az eszközök, semmi sem akadályozza a csalásgyanúba került jobbikos jelölteket az indulásban. „Ha jogszabálysértés jut a tudomására a választási bizottságnak, akkor az illetékes szerveket kell megkeresni, jelen esetben a rendőrséget. Mindez azért fontos, mert ha nem foglalja le a rendőrség az ajánlóíveket, akkor 90 nap múlva megsemmisítik azokat” – ismertette Litresits, aki szerint ilyen esetekben írásszakértőt szoktak kirendelni, hogy megvizsgálja az íveket.

A büntetőjogi felelőssége annak a személynek merül fel, akinek a neve aláírásgyűjtőként szerepel az íven, de Litresits szerint amennyiben felvetődik a gyanú, hogy tendenciózusan ugyanaz a bűncselekmény valósult meg egy jelölt esetében, célszerű lehet ezeket egy ügyként kezelni.

Az eljárás nem bonyolult: lefoglalják az íveket, tanúként hallgatják meg az íven szereplő embereket, vagy csak összevetik a központi nyilvántartásban és az íven szereplő adatokat, és ha látványos az eltérés, elképzelhető, hogy tanúkihallgatás sem indokolt.

A Büntető törvénykönyv egyébként a választás, népszavazás rendje elleni bűncselekményként azonosítja, ha valaki jogosulatlanul aláír, vagy hamis adatokat tüntet fel az ajánlóíveken. Ha viszont valaki egy korábbi aláírásgyűjtés adatait hasznosítja újra törvénytelenül, a személyes adattal visszaélés gyanúja is felvetődik.

A Jobbiktól megkérdeztük, van-e tudomásuk arról, hogy a népszavazási ívekről másoltak a jelöltjeik, és amennyiben, igen milyen lépéseket tettek a törvénysértő gyakorlattal szemben, esetleg tervezik-e visszaléptetni azok a jelöltjeiket, akikről kiderül, hogy így jártak el, de ezúttal sem válaszoltak.

A 2018-ban még a legerősebb ellenzéki pártnak számító Jobbik – bár 104 körzetben próbálkozott – végül 50 egyéni választókerületben állított sikeresen jelöltet az április 12-ei választásra. Amint beszámoltunk róla, van az indulók között olyan is, akinek majdnem minden második ajánlása érvénytelen volt: a balassagyarmati választási iroda feljelentést is tett a Jakab Koppány Attila által leadott aláírások miatt, de az ő neve is ott lesz a szavazólapon.

The post Egyre több jel utal arra, hogy a Jobbik korábbi aláírásokat „hasznosított újra”, hogy indulhasson a választáson first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu