Zátonyra futott a világ legnagyobb jéghegye a brit fennhatóság alatt álló, az Atlanti-óceán déli részén található Déli-Georgiánál – írja a BBC. A sziget több millió pingvin és fóka otthona.
Az A23a jelű jéghegy több mint 3200 négyzetkilométeres, tehát nagyjából akkora, mint Vas vármegye.
A jégtömeg a sziget délnyugati partjainál rekedt meg, és a jelek alapján elkezdett szétesni.
A térség halászai most attól tartanak, hogy munkájuk során hatalmas jégdarabokkal kell majd megküzdeniük, az A23a jelenléte ráadásul bizonyos állatokat is nehéz helyzetbe hozhat. Ugyan a jéghegyben hatalmas mennyiségű tápanyag van elzárva, amely olvadás esetén az óceánba kerül, a jégtömeg mérsékelheti a bóbitás pingvinek számára elérhető táplálékot.
Az A23a 1986-ban szakadt le az antarktiszi Filchner-Ronne-jégselfről, majd gyorsan megfeneklett, és hosszú ideig egy helyben maradt. 2020-ban indult meg ismét észak felé, de hamarosan újabb elakadás következett, amely egészen 2024 decemberéig tartott.
Azóta egy a jéghegysikátorként ismert, melegebb vizek alkotta területen keresztül halad, mozgását folyamatosan figyelik a kutatók. A jéghegy meglepően ép, idővel azonban egészen biztosan szétesik majd.
Március 1-én a 300 méter magas jégtömeg a szárazföldtől mintegy 80 kilométerre feneklett meg. Andrew Meijers, a British Antarctic Survey munkatársa szerint immár valószínűleg többé-kevésbé egy helyben fog maradni.
Egyszerre pusztít és épít
Az A23a immár a széthullás erőteljes jeleit mutatja: kiterjedése egyre csökken, és hatalmas mennyiségű jeget veszít, ahogy a melegebb vizek felé halad. A hullámzás egyre dobálja, folyamatosan a kontinentális talapzathoz verve, erodálva az alját.
A jelenség a mélyben lévő apró élőlényekre, így korallokra, tengeri csigákra és szivacsokra is hat. Ugyan a hatalmas jégtömeg jelenléte, mozgása rövid távon katasztrofális ezeknek a fajoknak, az efféle pusztulás a régió természetes életciklusának része. Az A23a olvadó jege eközben sok organizmus számára hasznosítható tápanyagokat juttat az óceánba.
Korábbi jéghegyeknél előfordult, hogy azok a fókák vagy pingvinek táplálkozóútjait elzárva tömeges pusztulást idéztek elő.
Az A23a kapcsán is felmerültek korábban hasonló félelmek, a szakértők szerint azonban ezúttal nem lesz akkora a katasztrófa.
A jelenség elsősorban csak a bóbitás pingvineket érintheti, amelyek éppen arra szoktak táplálkozni, ahol a jéghegy megrekedt.
A kiáramló édesvíz és a tengervíz keveredése miatt csökken a térségben az apró rákfélék és egyéb, a pingvinek táplálékát jelentő állatok száma. Bár a madarak kereshetnének új táplálkozóhelyet, ott más fajokkal kerülnének versenybe. A jéghegy ezen faj mellett a helyi halászat számára okozhat kihívást.
Az A23a tanulmányozása a szakemberek számára ritka lehetőséget teremt annak megértéséhez, hogy a nagy jéghegyek milyen ökológiai hatásokkal járnak. Huw Griffiths, az RRS Sir David Attenborough kutatóhajó fedélzetén dolgozó szakértő szerint jég nélkül nem létezne a helyi, igen változatos ökoszisztéma, amely a híres kék bálnát is magába foglalja.
Az A23 tápanyag-kibocsátásnak első következményeként hatalmas fitoplanktonvirágzás kezdődik majd a térségben, ezt követően a táplálékláncon felfele haladva egyre több faj kezdheti el kiélvezni az olvadást. A fitoplanktonvirágzást előreláthatóan műholdakról is nyomon követhetik majd.
A jéghegyek leválása egyébként természetes folyamat, és közvetlenül nem jár a tengerszint emelkedésével. A klímaváltozás viszont felgyorsítja a folyamatot, ami pedig fokozza a belsőbb, szárazföldön elterülő, a tengerszintet megemelő jégtömegek olvadását.
The post Egyszerre pusztít és épít a világ legnagyobb jéghegye first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
