„Most is figyelnek” – mondta a távcsövével az országhatár túloldalát fürkésző Balog Attila. Ásotthalom határában jártunk, a magyar−szerb országhatáron húzódó kerítés északi oldalán. A 112,5 négyzetkilométeres, mintegy 3700 lélekszámú nagyközség lakóinak több mint fele a faluközpontot övező tanyavilágban él. Viszonyításként: a település területe nagyobb, mint a közel 59 ezres Kaposváré. Az erdős, gyéren lakott terület ideális útvonal a hatóságok elől rejtőzködő illegális bevándorlók számára. Immár több mint egy évtizede kisebb-nagyobb intenzitással szivárognak át Szerbiából az irreguláris migránsok ezen a határszakaszon, a többi közt Ásotthalom irányába is. Kereki Sándor, az Ásotthalmi Tanyasi Polgárőr Egyesület elnöke és Balog Attila, a szervezet titkára kalauzolt minket a terepen.
A kettős kerítésrendszer között a határvadászok járőröznek terepjárókkal. Speciális gumiabroncsokkal és haspáncéllal is felszerelték a kocsikat. Fontos ugyanis, hogy a határvadászokat kiszolgáló autók a legextrémebb körülmények között is működjenek. „Meghódította az egész világot. Az afrikai sivatagoktól a sarkvidékeken át a dél-afrikai esőerdőkig” – nyilatkozta három éve a Toyota Central Europe magyarországi igazgatója, amikor bővítették a határvadászok flottáját.
Jelenleg valóban úgy is festenek ezek a Toyota Hiluxok, mintha a legextrémebb körülmények között szolgálnának: kitört szélvédőkkel és lámpabúrákkal, horpadt karosszérialemezekkel. Az embercsempészek bevett taktikája, hogy köveket és fahusángokat dobálnak a járőröző határvadászok terepjáróira, elvonva figyelmüket, amíg egy másik migránscsoport a műszaki határzár egy távolabbi pontján próbálkozik az átkeléssel.
Alagúttól a létrán át az erővágóig
Néhány évvel ezelőtt még alumínium létrákon keltek át a legtöbben, azt megelőzően pedig az alagútásás dívott a homokos talajban. Az utóbbinak a műszaki határzár talajszint alatti megerősítése vetett gátat, míg a létrázás a külső kerítés úgynevezett hattyúnyakkal történő megerősítését követően szorult háttérbe. Azonban teljes egészében nem hagytak fel a létrák használatával sem, mint arról ottjártunkkor a pengedróton akadt fekete ruhafoszlány és gumikesztyű is tanúskodott. Jelenleg a műszaki határzárat a legtöbben erővágóval metszik át, ami gyorsabb és biztonságosabb, mint a pengedróttal védett, a hattyúnyak kiépítését követően négy méternél is magasabb kerítésen átmászni. És még ezután is csak az akadály felénél járnak, hiszen a szervizút mögött a kettős kerítésrendszer másik elemén is át kell jutniuk.
Az erővágós módszert megkönnyíti, hogy ahol a határkerítést erősítő betonvasat korábban elvágták, a kijavítását követően még csak nem is kell újra átvágni: elég, ha erőteljesen belerúgnak, hiszen már attól is elpattannak a rögzítő drótok. A határzárat szenzoros érzékelőkkel is ellátták, melyek riasztanak, ha megrongálják, de amíg odaérnek a rendvédelmi erők, a migránsoknak gyakran sikerül kereket oldaniuk.
Macska-egér harc
A határrendészet eszközállományát is folyamatosan fejlesztik és bővítik egyebek közt jobb minőségű kamerákkal és újabb fejlesztésű drónokkal. Mindeközben az embercsempészek sem tétlenkednek: folyamatosan pásztázzák a terepet a szerbiai oldalon húzódó erdősávból, sőt ők is használnak drónokat. A polgárőrök elmondták, hogy a migránsok olykor olyan taktikai cseleket is bevetnek, melyek alapján valószínűsíthető a képzett katonai múltjuk. Egyik éjjel előreküldtek egy sérült lábú migránst, és amíg vele foglalkoztak, egy egész csoportnak sikerült kereket oldani.
A polgárőröktől azt is megtudtuk, némelyik illegális bevándorlót már arcról felismerik, egyikük „karrierfejlődését” nyomon is követték.
A férfi egy év alatt egyre nagyobb csoportokat vezetett át a határon. A migránsok GPS-koordináták alapján érkeznek azokhoz a pontokhoz, ahol a Magyarországon ténykedő embercsempészek átveszik őket. Mostanra óvatosabbá váltak: kizárólag éjjel mozognak, és nagyobb távokat tesznek meg erőltetett menetben, hogy kisebb kockázatot vállalva, eldugodtabb útszakaszon vegyék fel őket a csempészek. Korábban ugyanis minél előbb begyűjtötték őket az 55-ös úton. Balog elmondta, olyan mobiltelefonra is bukkant, amelyre az Android operációs rendszernek egy kifejezetten az embercsempészekkel történő kapcsolattartásra leegyszerűsített változatát telepítették.
A magyarországi embercsempész sofőrök mindenféle nációból verbuválódtak, de az utóbbi időben sok volt közülük a georgiai és a román állampolgár.
Magyarok nem igazán próbálkoznak, mivel nem ússzák meg úgy, mint a külföldiek, akiknek csak az országot kell elhagyniuk – feltéve, ha komolyabb bűncselekményt nem követtek el.
Az illegális bevándorlókat szállító sofőrök a hatóságok elől menekülve gyakran balesetet is okoznak, Ásotthalom környékén ezért nem ritkák az otthagyott autóroncsok. Ezekről a helybéliek jellemzően villámgyorsan lebontják a még értékesíthető alkatrészeket.
„Sajnálom a migránsokat, és megértem, hogy a jobb élet reményében próbálkoznak eljutni Európa gazdagabbik felébe” – mondta Kereki. Ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy a helyieknek egyrészt kárt okoznak, másrészt az éjjeli, hívatlan vendégek félelemben tartják őket. Az illegális bevándorlók főképp romos, elhagyatott tanyákon húzzák meg magukat, de gyakran a kerítéseket megrongálva törnek be a lakott tanyákra is. Általában élelmet, vizet keresnek, illetve konnektort a mobilok feltöltéséhez. „Csak a GPS-koordináták számítanak nekik, ezt a telket is egyszerűen kikerülhették volna, mégis a kerítést megrongálva vágtak át rajta” − mesélték a polgárőrök, amint elhaladtunk egy körbekerített parcella mellett. A helyiek nagy része villanypásztorral próbálja óvni a birtokát, de akad, aki gumilövedékes fegyvert is beszerzett, és a nagytestű kutyákat is jellemzően hasonló céllal tartják. Szintén problémát jelent, hogy a migránsok annyi szemetet hagynak maguk után, hogy többször kellett társadalmi munkában gondoskodni a hulladékbegyűjtésről.
Az embercsempészek – különösen a határ szerb oldalán – presztízsből is hordanak fegyvert. A közösségi hálókon terjedő, reklámként szolgáló videókban szinte kivétel nélkül fegyverrel a vállukon szerepelnek, a migránsokat gyakran a délszláv háborúkból hátramaradt gépkarabélyokkal kísérik. Állítólag enélkül nem is veszik őket komolyan a potenciális kuncsaftok.
Át a vaddisznóson
A határnál állomásozó migránsok körében közkedvelt csapásvonal az Ásotthalom külterületén, közvetlenül az országhatár mellett létrehozott Vaddisznóskerten át vezet, az E381-esnél. A számok a határkerítés szakaszait jelzik, az egyes szakaszok közötti távolság eltérő. Kereki elmondta, hogy egyszer lemérte: az erdős területen még komótosan haladva is nyolc perc alatt át lehet vágni. Ráadásul a fák takarásában a lebukás kockázata is csekély. A parcella túlvégén még sűrűbb erdőkben lehet folytatni az utat. A Vaddisznóskert kerítésének állandó megrongálását elkerülendő egy, a migránsok által hátrahagyott létradarabot is beépítettek a kerítésbe, hogy inkább ott haladjanak tovább a bevándorlók.
Utunkat a mórahalmi határrendészet távfelügyeleti központjában folytattuk, ahol Papp László rendőr alezredestől megtudtuk, körülbelül fele-fele a meghiúsított és a sikeres határsértések aránya. Az idén március 12-éig 3546 illegális belépési kísérletet regisztráltak.
A korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt az egyiptomi állampolgárok száma.
Különösen 2023 október végéhez képest a migrációs nyomás továbbra is számottevő. Azon az őszön válaszul a halálos kimenetelű bandaháborúkra, a szerb rendőrség különleges alakulatai és a csendőrség drákói szigorral lépett fel a csempészekkel és az illegális bevándorlókkal szemben. Akkoriban szinte megszűntek az illegális határsértések Szerbia és Magyarország között, azonban amióta a szerb hatósági szigor alábbhagyott, ismét nagyobb számban szivárognak át a migránsok.
Mind a rendőrtiszt, mind a polgárőrök tapasztalatai szerint január 1-jétől némileg csökkent a határsértések száma. Románia és Bulgária ugyanis akkor csatlakozott teljeskörűen – szárazföldi határait is beleértve – a schengeni övezethez. A migrációs útvonalak pedig folyamatosan változnak. Akkor miért próbálkoznak továbbra is Szerbiából átjutni Magyarországra? Nem feltétlenül a legtájékozottabbak használják a nyugat-balkáni migrációs útvonalnak ezt a leágazását. Azokra az információkra hagyatkoznak, amit a közösségi hálókon az embercsempészek terjesztenek. Mivel szép számban építették ki ezen a határszakaszon szolgáltatási bázisukat, ezért továbbra is azzal kecsegtetik ügyfeleiket, hogy Szerbián keresztül juttatják el őket uniós úti céljukhoz. Cseppet sem filléres üzletről van szó: a tarifákról többféle, ellentmondásos információk keringenek, de
akik „Szerbiából Ausztriáig” csomagot kínálnak, azok fejenként több ezer eurót kérnek el.
Dobó Géza, a Migrációkutató Intézet kutatója
The post Éjjel érkeznek – riport a déli határról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
