A költségvetés átvilágítása során 400 milliárd forintnyi olyan extra kiadást találtak, amely nem szerepelt a költségvetésben, amelyet tehát az Orbán-kormány elhallgatott – tudósított az eseményről Telex.

Átszámolva a költségvetést, a minisztériumban arra jutottak, hogy változtatás nélkül az idei évre a GDP 7,5 százalékát tenné ki a költségvetés hiánya, ami nagyon messze van attól a 3,7 százaléktól, amivel még Nagy Márton vezetésével megtervezték a 2026-os költségvetést. Ha pedig minden változatlan maradna, akkor 2027-ben 6,1 százalék körül alakulna a költségvetés hiánya. Ezek viszont nem a Tisza-kormány hiánycéljai, az idei költségvetésre vonatkozó célt augusztus végén közli majd a kormány.

Kármán András szerint az Orbán-kormány 3,7 százalékos deficittel tervezte a 2026-os költségvetés még 2025 nyarán, de 2026 elejére már 5 százalékra kellett módosítaniuk a hiánycélt. A választások után, az átadás-átvételkor már 6,8 százalékos hiánnyal számolt a Fidesz-kormány, ez szerepelt a pénzügyminisztériumi iratokban és az ÁKK finanszírozási tervében is, ugyan ezt a kormány nem kommunikálta, sőt tagadta.

A költségvetési leltár után úgy látják a Pénzügyminisztériumban, hogy változtatások nélkül az év végére 7,5 százalék körüli lenne a hiány. Sőt, mint elhangzott, a valós örökség 8,3 százalékos hiány lenne, mivel az Orbán-kormány úgy számolt 969 milliárd forint bevétellel az uniós Helyreállítási Alapból, hogy a befagyasztott források feloldására semmilyen lépést nem tett, és azt egy Fidesz-győzelem esetén Magyarország nyilván nem kapta volna meg.

Vagyis a pénzügyminiszter szerint ha a Fidesz maradt volna hatalmon, akkor idén 8,3 százalékos lenne a költségvetési hiány.

A minisztérium közlése szerint „az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos államháztartási hiányt” az EU-támogatások hazahozatala 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti, emellett 0,2 százalékkal mérsékli a kekvák megszüntetése, továbbá 0,1 százalékponttal a forint erősödése és a hozamok csökkenése

• Az eredeti tervekhez képest a hiányt jelentősen növelték az Orbán-kormány kampányígéretei és a választások előtti osztogatások, ezek a GDP 1,3 százalékával tolták feljebb a hiányt, ezen belül az egyszeri tételek 0,9 százalékkal emelték a deficitet.
• További 0,9 százalékkal növelték a hiányt az állam szerződéseinek előnytelen módosításai, amelyek miatt az államnak többet kell fizetnie például a 35 éves autópálya-koncesszióra 176 milliárd, a Budapest–Belgrád-vasútfejlesztésre 88 milliárd forinttal.
• Még 0,5 százalékkal növelik a hiányt az EU bíróságának döntései, amelyek miatt összesen 424 milliárd forint adóbevételt kell visszafizetnie az államnak (a CO₂-kvótaadó és a kiegészítő bányajáradék után).
• A megváltozott, jóval negatívabb gazdasági pálya (vagyis hogy a 2026-os költségvetési törvényben szereplő 2,5 százalék helyett nagyjából 0,5 százalékkal nő majd idén a magyar GDP) még 0,3 százalékkal, egyéb tényezők pedig 0,1 százalékkal növelték a hiányt.

így lett 3,7 százalékból 6,8 százalékos hiány.

Ezen felül jön még az a 398 milliárd forintnyi olyan tétel, amit a költségvetés átvilágítása során talált Kármán András csapata. Ebben szerepel az, hogy az önkormányzati szektor egyenlege 112 milliárd forinttal rosszabb, mint azt tudni lehetett, az egészségügyben is 46 milliárd forinttal nagyobb hiány van, az M49-es és egyéb útfejlesztések 56 milliárd forint extra költséget jelentenek, és az N7 hadiipari cég előlegelszámolása 112 milliárd forinttal, a 4iG-nak fizetett űrkutatási szolgáltatási díj pedig 72 milliárd forinttal növeli a hiányt.

The post Ekkora lenne a hiány, ha a Fidesz marad hatalmon – drámai adatokat közölt Kármán András first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu