A Csendes-óceán trópusi vizeinek hőmérséklete olyan drasztikus emelkedést mutat, amire a modern meteorológia történetében még nem nagyon volt példa – írja a Kiderül.hu. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) legfrissebb modellfutásai szerint egy eddig sosem látott erősségű El Niño jelenség előtt állunk, ami alapjaiban formálhatja át Magyarország és Európa következő fél évének időjárását.

A Csendes-óceán aktuális tengerfelszíni hőmérsékleti anomália (SST) térképe alapján elmondható, hogy a Dél-Amerika partjaitól egészen a délkörök közepéig a tengervíz hőmérséklete helyenként a 3-5 Celsius-fokkal is meghaladja az 1971-2000 közötti bázisidőszak átlagát. Ez a gigantikus kiterjedésű melegvíz-tömeg nem más, mint az El Niño (ENSO) jelenség meleg fázisa, amely a globális időjárási motor egyik legfőbb hajtóereje. A jelenlegi mérések szerint a felmelegedés üteme és intenzitása már most a valaha feljegyzett legextrémebb évek szintjén van, sőt, egyes körzetekben túl is lépi azt.

A helyzet komolyságát az ECMWF legfrissebb, július 1-jei indítású fáklyadiagramja igazolja a leginkább. A Niño 3.4-es mérőkörzetre vonatkozó előrejelzések valami olyasmit mutatnak, amit a szakemberek is hitetlenkedve figyelnek: júniusban még 1,5 Celsius-fok környékén mozgott az eltérés, júliusra azonban a görbék kilőttek a +2 Celsius-fokos küszöb fölé. Az anomália késő ősszel és a téli hónapokban érheti el a csúcsát.

A számítások többsége +3,4 és +4,4 Celsius-fok közötti rekordmagas anomáliát jelez előre a tél elejére, ami Molnár László meteorológus lapunknak adott interjúja szerint már nem Szuper El Niño, hanem Hiper-El Niño.

Már a báziseltolás sem segít

A Kiderül.hu szerint az ECMWF májusi és a júliusi előrejelzései között egy fontos szakmai részletre bukkanhatunk: a szakembereke ugyanis úgynevezett báziseltolást hajtottak végre. A májusi diagramon az anomáliát még a régebbi, 1981–2010-es éghajlati átlaghoz viszonyították. A júliusi diagramon viszont már áttértek a frissebb, 1991–2020-as klímabázisra. Ennek oka, hogy a globális felmelegedés miatt az utóbbi közötti harminc év lényegesen melegebb átlagot produkált, mint az azt megelőző időszak.

A hatás már a közvetlen júniusi méréseken is tisztán látszik: a két különböző bázis miatt az újabb ábrázolásban a júniusi El Niño anomália értéke már csak 1,5 fokos, a másiknál viszont ugyanez a júniusi érték már 1,8 fokos magasságban szerepel. A két modellfutást egymás mellé téve a legdöbbenetesebb az, hogy a júliusi számításokban a görbék a melegebb klímabázis ellenére sem kerültek lejjebb. Sőt, még magasabbra lőttek ki, mint májusban.

Mi vár ránk?

Egy ekkora energiájú trópusi folyamat a bolygó túlsó felén, így Európában is érezteti a hatását, megváltoztatva a magaslati futóáramlások futását. Az ECMWF szezonális prognózisa a következő fél évre meglehetősen határozott képet mutat a kontinensünkre nézve. Az öreg kontinens túlnyomó részén rendkívül csapadékos ősz és tél körvonalazódik. Az Atlanti-óceán felől érkező nedves, enyhe légtömegek egymás után követhetik majd egymást, ami

a sokéves átlagnál jóval több esőt és összességében az átlagosnál melegebb, enyhébb periódusokat eredményezhet.

A Kárpát-medence időjárására a statisztikai elemzések alapján az erős El Niño kifejezetten markáns hatást gyakorol a téli félévben. Történelmi távlatban az erős El Niño események idején a Kárpát-medencében 20-30 százalékos csapadéktöbblet alakul ki a késő őszi és téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy a mögöttünk álló aszályosabb időszakok után egy kifejezetten esős, áradásokkal tarkított félév következhet, tele hullámzó időjárási viszonyokkal.

The post El Niño: még rosszabb a helyzet, mint gondoltuk first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu