Somogyi Zoltán szociológus-elemző szerint alapvetően nem a külpolitika és az ehhez kapcsolódó kémügyek érdeklik a magyar választók nagyobb tömegeit, ennél mindig sokkal fontosabb kérdés, hogy hogyan élnek, jól mennek-e a dolgok az országban. Csakhogy – mivel nem mentek jól a dolgok, és nem lehetett a gazdaságban és a belpolitikában elért eredményeket felmutatni – maga Orbán Viktor választotta a külpolitikát a kampány fő területének. A kormányfő célja az volt, hogy a háborús veszéllyel, az ukrán fenyegetéssel és a félelemkeltéssel kihúzza a talajt Magyar Péter alól, aki a hazai pályán látható eredmények hiányára építette fel a Tiszát.
A két narratíva versenyzett egymással egészen addig, amíg az áprilisi választás kampányhajrájában be nem ütöttek a külpolitikai botrányok. A kormány sokáig a békepártisággal, a semlegességgel operált, valamint azzal, hogy Orbán kiváló kapcsolatokat ápol a világ vezető politikusaival, de hirtelen annyi külpolitikai ügy kerül elő, hogy az egész átalakult. Az elemző szerint a kormány narratívája helyett belföldön és külföldön is az lett a téma Magyarországgal kapcsolatban, hogy mennyire váltunk Oroszország érdekképviseletévé.
Orbán Viktor azt gondolta, hogy a külpolitika területét ő uralja majd, ám ez mostanra megváltozott, a fő kérdés az lett, hogy mennyire befolyásolták az orosz érdekek a magyar kormány mozgását
– mondta Somogyi Zoltán.
Szerinte azonban hiába feszeget súlyos kérdéseket, hiába szűrődik be a nyilvánosságba az orosz befolyás ügye, ez továbbra is elsősorban a legtudatosabb választókra hat.
Ami ennél jóval nagyobbat üt, az a Gundalf nevű 19 éves fiatal ügye. A kormányoldalnak fel kéne tudni mutatni egy működő államot, erre egy 19 éves tinédzser átveri a magyar titkosszolgálatokat.
Somogyi szerint nagyon sokat árthatott a Fidesz kampányának, hogy egy ilyen fiatalról bizonygatták a politikusok, hogy egy kiképzett ukrán kém, aki a Tiszánál dolgozik. „Nem gondolták, hogy kiáll a nyilvánosság elé, de aztán megszólalt egy 19 éves gyerek, és róla kéne elhinni, hogy 17 évesen kiképezték az ukránok, és őt küldték kémkedni” – magyarázta Somogyi.
Az elemző úgy véli, nem volt jó húzás, hogy a kormánypárt egy 19 éves sráccal kötekedik, mert ez biztosan nem segít, amikor a fiatalabb szavazórétegeknél amúgy is bajban vannak.
Amit a Gundalf csinált, és ahogy elmesélte a történteket, azon százezrek szórakoztak, miközben összehasonlíthatták Orbán Viktor agresszív fellépésével, ahogy egy ukrán kémügyről beszélt. Ez az agresszivitás most nem az erőt mutatta, hanem nevetség tárgya lett
– fogalmazott Somogyi, hozzátéve: a mostani helyzetben a Medián országos és a 21 Kutatóközpont helyi mérései alapján Magyar Péternek meglenne a kétharmados támogatottsága, ugyanakkor figyelembe kell venni A szavazat ára című dokumentumfilmben bemutatott szavazatvásárlások és befolyásolások lehetőségét is.
Magyar Péter elvileg most kérhetne egy kávét, és a kanapéról nézegethetné a Fidesz botrányait, csakhogy azt nem lehet megbecsülni, mekkora befolyással lehet az eredményekre a szavazatvásárlás, ezért a meccs továbbra sem lefutott
– tette hozzá Somogyi Zoltán.
Galgóczi Eszter politológus véleménye szerint a Panyi Szabolcs újságíró elleni kémvád a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti beszélgetés nyilvánosságra hozatala miatt még beilleszthető volt a kormánypárti kommunikációba, mivel ez a kampányelem még erősíthette a cselekvő miniszterről, a pragmatikus külpolitikáról és a magyar diplomácia összekötő szerepéről terjesztett képet – ekkor még nem feltétlenül került túlsúlyba a választóknál az oroszokkal való összejátszás ügye a korábbi kommunikációval szemben.
A politológus szerint az igazi fordulatot a tiszás informatikusok ügyét nyilvánosságra hozó Szabó Bence százados színrelépése jelentette.
Lehet, hogy hosszú és nehezen átlátható, nehezen érthető történetről van szó, de az egész egyszerűen összefoglalható azzal, hogy az állam beavatkozott a Tisza Párttal szemben
– mondta Galgóczi Eszter, hozzátéve, hogyha ez az egyszerűsített üzenet eljut a választókhoz, akkor az sokakat elgondolkodtathat. Már sokan sejthették a radnaimark.hu oldalon megjelent titokzatos ágy vagy a bicskei gyermekotthon ügyénél is, hogy lehetnek beavatkozások, most azonban visszamenőleg is átértékelődhetnek a korábbi történések.
Nem véletlen, hogy a kormányoldalon megindult a szőnyegbombázás, és minden lehetséges felületen azt harsogják: Szabó Bence egy kémelhárítási titkosszolgálati akciót akadályozott meg. Itt – szerencséjükre – nem kell bizonyítaniuk, hogy valóban egy kémtörténetről van szó, ezzel esetleg a bizonytalanok közül tudnak visszaterelni embereket a Fideszhez – mondta a politológus. Megjegyezte: az is látszik, hogy ezt a kormányzati kampányvezetők sem tarthatták elégségesnek, mert hirtelen újra elkezdtek szivárogni a „tiszás dokumentumok”, és ismét előkerült „egy szakpolitikai terv.”
A politikus szerint mindez azt jelzi, hogy a Fideszben is érzik, a történtek a saját oldalukon is antipatikussá teheti a beavatkozókat, és az elbizonytalanító hatása miatt a mozgósításban nagyobb gondokat is okozhat.
A titkosszolgálati beavatkozás ügynek kétirányú hatása lehet:
- azoknak, akik meg voltak győződve arról, hogy léteznek az ilyen típusú befolyásolások, erős „aha” élménye lehet, ami segítheti az ellenzék melletti mozgósítást,
- de azoknál sem növeli szimpátiát a kormány felé, akik most szembesülnek vele, és esetleg még a szavazatvásárlásról is hallanak.
Az biztos, hogy az ügyben a szilárd tények nem fognak napvilága kerülni a választásokig, nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni, hogy vannak-e ukrán kémek, a sztori így hitvitaként fog folytatódni
– jósolta a politológus.

The post Elemzők: Orbánék agresszivitása egy 19 éves sráccal szemben nem erőt mutat, hanem nevetség tárgya first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu





