A Fővárosi Törvényszék 2025. szeptember 25-én két férfit különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére társtettesként elkövetett emberölésbűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélt, míg harmadik társukkal szemben segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetést és 3 év közügyektől eltiltást szabott ki.
Az I. rendű terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban 25 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Mivel a II. rendű vádlott erőszakos többszörös
visszaeső, ezért őt a Büntető Törvénykönyv rendelkezése kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.
Az ítélet szerint a más ügyben jogerős szabadságvesztésre ítélt terheltek közül az I. és II. rendű többször bántalmazta csendes, visszahúzódó zárkatársait. Előfordult, hogy éheztették őket.
Egyiküket – a későbbi áldozatot – több napi éheztetés után gyorsított evésre kényszerítették, majd miután kikötözték a kezeit és a lábait, megverték őt.
A bántalmazás során az I. és II. rendű vádlott felszólította a III. rendű terheltet és egy másik zárkatársukat, hogy ők is üssék meg a sértettet. A III. rendű vádlott a zárkán belüli fogvatartotti hierarchiában betöltött szerepének megtartása érdekében, a másik férfi pedig a retorzióktól tartva eleget tett a két terhelt követelésének, azonban csak nagyon kis erővel, 1-2 ütést mértek a sértett felsőtestére, testi sértés okozásának szándéka nélkül.
Az I. és II. rendű vádlott ezután megtiltotta a sértettnek, hogy részt vegyen a gyógyszerosztáson, így téve elkerülhetővé azt, hogy a büntetés-végrehajtási intézet személyzete észlelje a férfi állapotát. A III. rendű vádlott a két társa cselekményét mindvégig látta és felmérte annak súlyosságát, azonban nem próbálta megakadályozni azt és a tőle elvárható segítséget sem nyújtotta a sértett részére, aki a bántalmazás következtében elhalálozott. Életét csak a rövid időn belül nyújtott orvosi segítség menthette volna meg.
A sértett halálához vezető folyamat több órán át tartott, a bántalmazás módja és körülményei, az elszenvedett sérülések jellege az átlagost jóval meghaladó, elhúzódó fájdalmat, szenvedést, valamint félelmet okoztak az áldozatnak.
A büntetéskiszabás során a törvényszék súlyosító körülményként vette figyelembe a vádlottak büntetett előéletét, azt, hogy cselekményüket korábbi büntetésük végrehajtása alatt követték el, továbbá az emberölés többszörös minősülését is. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság az I. rendű terhelt részbeni ténybeli, önmagát is terhelő beismerő vallomását, valamint a III. rendű vádlott őszinte, ténybeli beismerő, egyúttal vádlott-társaira is terhelő vallomását.
Az ítélet nem jogerős, azzal szemben a vádlottak és védők fellebbeztek, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
The post Életfogytiglanra ítéltek két rabot, akik előbb éheztették, majd halálra verték a zárkatársukat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
