Kétharmados többséggel (134 igen, 48 nem, 6 tartózkodás mellett) megszavazta a parlament Halász János fideszes képviselő javaslatát, amely lehetővé tenné a magyar állampolgárság felfüggesztését „a nemzeti szuverenitás védelme” érdekében. Az eredeti javaslatot kicsit felpuhították, eljárásjogi garanciákkal körbebástyázták módosító indítványok formájában, de a lényeg nem változott: akár 10 évre is fel lehetne függeszteni a magyar állampolgárságát annak, aki más állam állampolgárságával is rendelkezik (ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak, vagyis az EU, Norvégia, Svájc, Izland és Liechtenstein állampolgárait) és magatartása veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára, és (ez új elem!) az állampolgárság felfüggesztése arányos intézkedésnek minősül a veszély súlyához és az érintett személy jogi, társadalmi helyzetéhez képest.
A törvényjavaslat felsorolja példálózó jelleggel, hogy mikor állapítható meg az állampolgárság felfüggesztését indokolható veszélyes magatartás:
- harmadik állam hadseregében vagy annak közszolgálatában szolgál (kivéve, ha a szolgálat nem önkéntes, a szolgálat Magyarországgal szövetséges államban történik vagy a szolgálat jellege és tartalma nem alkalmas veszély előidézésére),
- idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenységet végez,
- olyan szervezettel tart fenn kapcsolatot vagy annak tagja, amely a nemzetközi jog szerint terrorszervezetnek minősül,
- jogerősen elítélték olyan bűncselekmény miatt, amely a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet.
Az állampolgárság felfüggesztéséről a kormány rendeletében kijelölt miniszter dönt, de egyelőre nem tudni, hogy ez melyik miniszter hatáskörébe kerül. Bárki tehet bejelentést, ha úgy ítéli meg, hogy valaki esetében szóba jöhet az állampolgárság felfüggesztése.
A magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot az érintettel – ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik – közölni kell, és a döntésről szóló közleményt a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni. A határozat a közléssel, ismeretlen tartózkodási helyű személy esetében a közhírré tétellel véglegessé válik.
A határozattal szemben, a véglegessé válásától számított 30 napon belül, keresetlevelet nyújthat be, akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztették. A kijelölt miniszter a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban, közigazgatási perben bírálja el, a fő szabály szerint 30 napon belül, azonban a Kúria a miniszter döntését nem változtathatja meg.
Az állampolgárság visszaállítható a jogszabály szerint, ugyanis, aki „a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt, annak a magyar állampolgársága – kérelmére – visszaállítható”.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász az állampolgárság felfüggesztésére vonatkozó javaslatot jogi nonszensznek (ilyet ugyanis a nemzetközi jog sem ismer) és baromságnak nevezte lapunknak adott interjújában, továbbá a jog keretein belül nem is igazán tudta értelmezni az indítványt. A szakértő attól tart, hogy ha „ez az őrület máshol is megtapad”, és ha a régióban máshol is követik ezt a példát, akkor a határon túli magyarokon csattanhat az ostor.
The post Elfogadták Halász János állampolgárság felfüggesztéséről szóló javaslatát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
