A száraz időszak és a viszonylag alacsony szúnyogártalom ellenére több hazai térségben már hetek óta zajlik a kémiai szúnyoggyérítés. A mostani esőzések miatt arra lehet számítani, hogy főként a városi területeken megnő a rovarok száma a következő hónapokban, ami újabb kémiai gyérítési hullámokat indíthat el. Ez azonban nem túl jó hír, ugyanis amellett, hogy a megoldás egyre kevésbé hatásos, úgy tűnik, az egészségre is ártalmas lehet.

Kemenesi Gábor virológus a Telexnek elmondta, a szúnyoggyérítésekkor Magyarországon is használt szer, a deltametrin, a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) friss jelentése szerint agykárosodást okozhat a magzatokban és a fejlődő gyerekekben. Mindez még az engedélyezett, hivatalosan biztonságosnak tekintett dózisok mellett is igaznak bizonyult. Mint mondta, a települések mostanában sorra mondják le a kémiai gyérítést, például Gárdony, Törökbálint, Pomáz, a XI. kerület, vagy a Dunakanyar is. Ilyenkor a településeknek többnyire saját pénzből kell megoldaniuk az irtást, Pécsett például a város fizeti a biológiai módszerrel történő eljárást.

Azt nem tudni, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) milyen adatokra alapozva rendeli el a gyérítést, ezek ugyanis nem nyilvánosak. A deltametrin-alapú permetezés azonban szembemegy az európai irányelvekkel és sok esetben nem áll összhangban a biológiai monitoringeredményekkel sem – írta a Pécsi szúnyog Facebook-oldal. Az új analízis szerint a deltametrin esetében nemcsak környezeti toxicitásról lehet beszélni, hanem akár fejlődési rendellenességet is okozhat a vegyület.

A fejlődő magzatokban, a kisgyerekekben, minden olyan élőlényben, akinek fejlődő idegrendszere van, súlyosan káros tud lenni

– mondta a virológus.

Még csak nem is hatékony

Aki aggódik a kémiai gyérítés miatt, annak Kemenesi azt ajánlja, hogy az OKF figyelmeztetéseire hallgatva ne menjen ki a szabadba gyérítés alatt, ne sétáljon bele a ködbe, és a használati tárgyakat, főként a gyerekekhez köthetőket vigye be ilyenkor zárt térbe. A virológus szerint a katasztrófavédelem ilyenkor tesz ajánlásokat, amik jók is, a probléma csak az, hogy nem fejtik ki, hogy mi van a hátterében. Nem ez az egyetlen ok azonban, amiért a kémiai gyérítés már nem megoldás. Fontos indok a rezisztencia is: ugyanis úgy tűnik, hogy a nyugat-nílusi lázat terjesztő nagyvárosi szúnyogok 30-50 százaléka már rezisztens a szerre.

Sokaknak feltűnhetett, hogy a gyérítés után néha még több is a rovar, ennek például ez lehet az egyik oka.

Kemenesi azt is megjegyezte: jelenleg az ártereken alig vannak szúnyogok, amik mégis megjelennek, azok inkább házak körüli tenyésztőhelyekről kelnek ki, és nagy többségében inváziós fajok, amiknek a repülési aktivitása nem az az időszak, amikor a szúnyoggyérítés folyik. Probléma az is, hogy semmilyen előzetes vagy utólagos mérés nem elérhető a kezelésekkel kapcsolatban, annak ellenére sem, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) eljárásrendje és az uniós irányelvek is előírják az előtte-utána szúnyogártalom mérését, és azt is, hogy a gyérítés mennyi szúnyogot tett rezisztenssé.

A lap végül azt is megjegyzi, hogy 2013 óta gyakorlatilag ugyanazt az üzleti kört favorizálják a közbeszerzések is, amikor szúnyoggyérítésről van szó. Így kevés hazai szakember maradt, aki ténylegesen képesek modern eljárásokkal fellépni a csípőszúnyogok ellen, egyre nagyobb felelősséget hagyva a lakosságra és az önkormányzatokra. Márpedig lenne honnan példát venni: a legtöbb nyugat-európai országban és még Szerbiában is a biológiai gyérítés az elsődleges irtási módszer.

The post Elmaradott és káros a módszer, amivel Magyarországon zajlik a szúnyoggyérítés first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu