A Fővárosi Törvényszék mai, első fokú ítéletében elmarasztalta a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amiért megsértette az Átlátszó jó hírnevét, amikor olyan állításokat tett, hogy a portál külföldről finanszírozott, illetve hírszerzési és dezinformációs tevékenyéget folytat.
Ahogy a hírről beszámoló Telex is megjegyzi, az ítélet nem jogerős, az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is fellebbezhet ellene. Utóbbi jogi képviselője meg sem jelent a csütörtöki határozathirdetésen, a hivatal részéről csak Pálvölgyi Ákos törvényesképviselő volt jelen.
A Fővárosi Törvényszék határozata úgy szól, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette a jó hírnevét az Átlátszónak azzal, hogy azt állította, hogy a lap közérdekű adatokkal él vissza, hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytat és döntően külföldi finanszírozással működik. A bíróság szerint valótlanul állították ezt Láncziék a lapról.
Csütörtöki határozatban a bíróság kötelezte a hivatalt, hogy a munkájukat elmarasztaló döntésről számoljanak be a hivatal oldalán, így a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak közzé kell tennie az oldalán, hogy valótlanul állítottak bizonyos információkat az Átlátszóról. A bíróság eltiltotta a hivatalt attól a további jogsértő magatartás folytatásától, továbbá kötelezték még arra is, hogy fizessen 3 800 000 forint kártérítést az Átlátszónak.
„A hírszerzés ma már nem egy dehonesztáló kifejezés”
Az Átlátszó azt követően indított személyiségi jogi pert a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, hogy az egy 2024-es videóban azt állította, hogy a portál kémkedik, dezinformációt terjeszt, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagja, valamint hírszerzési tevékenységet folytat.
November 11-én hallgatta meg a bíróság a videó alapját képező jelentés készítőjét, dr. Sári Miklóst, a hivatal elemzőjét. Ő nem tudott bizonyítékokkal szolgálni az általa elmondottakra, de Pálvölgyivel együtt elmondták, hogy nem tartják sértőnek a jelentésben és a kifogásolt videóban megfogalmazott állításaikat. Szerintük a hírszerzés ma már nem egy dehonesztáló kifejezés, nem azt jelenti, mint régen, hanem az újságírás során „teljesen elfogadott módszer”, így nincs pejoratív tartalma sem.
A dezinformációt pedig úgy definiálták: Nem azt jelenti, hogy valaki hazudik vagy hamis hamis dolgot állít, hanem „egy strukturált, szándékosan torzító kommunikációs gyakorlatot jelent, amely az információ szelektálásával, keretezésével, kontextusból való kiemelésével valóságtorzító hatást fejt ki”. Továbbá azzal védekeztek, hogy nem tényeket, csupán véleményeket, következtetéseket közöltek.
The post Elmarasztalta a Fővárosi Törvényszék a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, Láncziéknak sérelemdíjat kell fizetniük az Átlátszónak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
