De hát éppen az jelenti a gábli veszedelmességét, hogy olyan időpontra esik, amikor az embernek legjobban esik az étel.
– írta Krúdy Gyula a Gábli története című írásában.
A címben szereplő étkezés a villásreggelit, egészen pontosan a férfiak villásreggelijét jelenti. Az író szerint az ebéd előtti étkezés sok bajnak okozója, például, hogy kevésbé lesz éhes az ember délben, így pedig belerombol a hagyományokba, ami családi veszekedésekhez is vezethet. Krúdy nem ítélte el a gáblit, ugyanakkor azt írta, „nem kell két porciót enni, és töméntelen sört inni”, és máris kevésbé telten ülünk le a deles ebédhez. A békés családi légkört még meg lehet teremteni, a villásreggelik viszont vagy eltűntek, vagy brunchként űzik az emberek. De a klasszikus értelemben vett reggeli is kezd kikopni a napirendből, emiatt világszerte azt tapasztalják, hogy jóval korábbra került az ebéd ideje, és egy kicsit a vacsoráé is. Ez ráadásul csak fokozódott a koronavírus-járvány alatt. Alább részletezzük, hogy
- mi köze a covidnak az ebédhez?
- Mik lehetnek az okai annak, hogy az ebédidő korábbra tolódott?
- Van egyáltalán olyan, hogy korai ebéd?
- És mikor érdemes ebédelni?
- És egyáltalán: van még értelme főétkezésről beszélni?
Sokáig nem is ismertük a reggelit
The post Elmúlt 10 óra, jöhet az ebéd – tényleg egyre korábbra időzítjük az étkezéseinket? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
