Vasárnap előrehozott választást tartanak Európa legnépesebb államában, a világ harmadik legnagyobb gazdaságát működtető Németországban, miután tavaly év végén a hárompárti, szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció felbomlott.

A parlamentbe, pontosabban annak alsóházába, a Bundestagba hét párnak van esélye bekerülni:

• az eddigi kormány vezető ereje, az Olaf Scholz kancellárt és mostani kormányfőjelöltet adó szociáldemokrata SPD;
• a velük mostanáig kormányzó Zöldek, kancellárjelöltjük Robert Habeck alkancellár, gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter;
• a kormány bukását okozó, Christian Lindner pénzügyminiszterrel induló, decemberig a legkisebb kormánypártnak számító jobboldali liberális FDP;
• a kereszténydemokrata, konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU, az ország vezetésére jelöltjük Friedrich Merz;
• az Európai Parlamentben a Mi Hazánkkal egy frakcióban ülő szélsőjobboldali-populista AfD, kancellárjelöltjük a múlt héten Budapesten Orbán Viktorral tárgyaló Alice Weidel;
• a részben a keletnémet állampártból kinőtt Linke (Baloldal), csúcsjelöltjük a 36 éves Heidi Reichinnek, a párt társ-frakcióvezetője, illetve Jan van Aken társelnök;
• a névadó Sahra Wagenknecht vezetésével a Linkéből tavaly év elején kivált, radikális baloldali, de oroszpárti és migrációellenes BSW.

Rövid kampány

A választásra azért kerül sor, mert a többséget biztosító német kormánykoalíció felbomlott, de a választók is úgy érezték, hogy a tervezett 2025. szeptemberihez képest előrehozott választásra van szükség Németország jövője és gyengélkedő, két éve csökkenő gazdasága szempontjából, mert a Scholz-kormányzat nem volt hatékony, és belharcok tépázták.

A kampány három fő témája a biztonság – és ezzel részben összefüggésben a migráció (erről bővebben itt írtunk) –, a gazdaság (erről itt olvashatnak bővebben) és a szociális biztonság volt.

A kampányidőszakot nem a pártok uralták, hanem a külső történések

– nyilatkozta lapunknak Kováts Eszter a Németországban történt bevándorló-hátterű merényletekre és J.D. Vance müncheni szavaira utalva. Ukrajnával kapcsolatban a Bécsi Egyetem kutatója megjegyezte:

Mindegyik párt békét ígér, csak mást értenek béke alatt, és nagyon mást gondolnak arról, hogy ki vagy mi a háború oka, és hogyan és kinek kéne befejezni.

Szerinte a pártok eredetileg úgy készültek, a gazdaság lesz a kampány fő témája. A végeredményre hatással lehet, hogy az előrehozott választás miatt rövid volt a kampány, és sok múlik azon, hogy a pártok mennyire képesek mobilizálni a táborukat. A rövid kampányidőszak a kis pártok számára lehetett kihívás, főleg a BSW-nek, amelynek nem voltak meg az alap- és tartományi szintű szervezetei, amikor kiderült, hogy előrehozott választás lesz – véli Kováts.

Ha a Wagenknechték nem jutnak be, az nem az ideológián, hanem ezen a szervezeti problémán múlhat

– jegyezte meg.

A Politbarometer felmérése szerint ugyanakkor az érdeklődés a jóval nagyobb, mint az előző, 2021. szeptemberi választáskor. A felmérés szerint 87 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy nagyon érdekli őket a választás. 2021-ben ez az arány 76 volt. Az 1990-es újraegyesítés óta megtartott választásokon 20–30 százalék közé tehető a szövetségi választáson választójogukkal nem élők aránya, de az AfD-ről azt tartják, jól mozgósít, mind a „nem-szavazók”, mind a fiatalok körében.

Kormányra kerülhet a szélsőjobb?

A közvélemény-kutatások alapján nagy meglepetés lenne, ha nem a CDU/CSU győzne, 30 százalék körül mérik őket. Ez azt jelenti, hogy vélhetően Merz próbálkozhat meg elsőként kormányt alakítani, egymagukban azonban nem lesz többségük.

The post Előző eredményét megduplázva a második legerősebb párttá válhat a német szélsőjobb, de kormányra ettől még nem kerül first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu