A belső vizsgálat, ami a kapcsolati erőszak és a bántalmazási ügyek kapcsán lezajlott az ORFK-n, mennyire rendhagyó? Volt ilyenre példa korábban is?
Ebben a témában ilyen nagyságrendű, ennyi ügyet érintő felülvizsgálat még nem történt. Nemcsak egy esetet és nem is csak egy ügytípust elemeztünk, hanem komplexen az egész területet. Megvizsgáltunk számos bűncselekménytípust, a családon belüli, hozzátartozók közötti cselekményeket, amellett a lezárási módot, a feljelentés elutasításától a nyomozás megszüntetéséig. Sőt, kiterjedt a felülvizsgálat olyan beadványokra is, melyekből nem lett büntetőeljárás. De azoknál is megvizsgáltuk, hogy megfelelően bírálták-e el.
Van az a sztereotip mondat, hogy amíg vér nem folyik, addig a rendőrség nem intézkedik, illetve sokan mondják, hogy a rendőrség ezeket az ügyeket nem veszi komolyan, nem kezeli a súlyának megfelelően. Szembesültek-e ezekkel a vélekedésekkel, és mennyire igazolta ezeket a felülvizsgálat?
Ezt a sztereotípiát, hogy a rendőrség csak akkor lép, ha már vér folyik, nagyon nehéz lebontani. A kollégáimmal minden nap teszünk azért, hogy le tudjunk számolni vele. De annyira beleégett a köztudatba, hogy nem lehet teljesen eltüntetni. Az az eset is, ami miatt elrendeltük a felülvizsgálatot, igazolni látszik ezt a sztereotípiát, hogy a rendőrség ezeket az ügyeket csak úgy hagyta megtörténni, és kizárólag most derült erre fény. Amire egyébként nyugodtan mondhatom, hogy nem igaz. A napi rutin részeként is végzünk ezzel összefüggő ellenőrzéseket, illetve korábban is voltak olyan bonyolult, illetve közérdeklődésre számot tartó ügyek, amelyeket felülvizsgáltunk, de az kétségtelen, hogy ennyire átfogó vizsgálat nem történt. Viszont nagyon sok minden lezajlott az elmúlt években annak érdekében, hogy ezt a bűncselekménytípust megfelelően tudja a rendőrség kezelni.
A társadalom érzékenysége is sokkal nagyobb lett a családon belüli erőszakkal kapcsolatban. A rendőrségnek is meg kellett tanulnia, hogyan kezelje az ilyen típusú bűncselekményeket. A kapcsolati erőszak természetének megértésében az utóbbi évtizedekben komoly változások történtek, a rendőrség pedig igyekszik megfelelni ennek a fokozott társadalmi elvárásnak. Kidolgoztunk egy olyan intézkedéstaktikai módszert, amely útmutatót ad, milyen technikával kell a sértetteket kihallgatni. Ezeknek a cselekményeknek a tényállása szinte soha nem egyszerű, mivel legtöbbször családban, illetve zárt közösségben történnek. Emberölésnél világos a tényállás, itt viszont már azt is sokkal nehezebb tisztázni, hogy mi történt valójában. Ezért fontos ezt már közvetlenül a bejelentés után megtenni. Azok a nyomozók, illetve járőrök, akik először találkoznak a feltételezett elkövetővel, illetve a sértettekkel, rendkívül fontos szerepet töltenek be. Így az ő képzésükre, oktatásukra nagy hangsúlyt helyeztünk. Az ilyen esetekkel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésre, az információcserére, a kapcsolatok fejlesztésére is jobban odafigyelünk.
Az külön szerencsétlen a megítélés szempontjából, hogy a felülvizsgálatot elindító emberölés áldozata egy japán nő volt? Mert jöttek olyan reakciók, hogy amennyiben ez hazai állampolgárral történik, tehát nem lehet belőle diplomáciai botrány, akkor nem is történt volna felülvizsgálat. Mi kell ahhoz, hogy ne keletkezzen olyan látszat, hogy nincs sértetti esélyegyenlőség?
A nyomozásaink során minden áldozatot, legyen az hazai vagy külföldi, egyformán kezelünk. Az esélyegyenlőségre pedig kifejezetten hangsúlyt kell fektessünk. Ezeket a cselekményeket nem lehet önállóan kezelni, egy hosszabb időintervallumból egy apró részt kiragadni. Fontos az előzménykutatás, a korábbi bejelentések vizsgálata. A kapcsolati erőszak egy folyamat eredménye. És lehet, hogy az eljáró szervek csak egy kis pontját látják ennek a folyamatnak, illetve az azt előidéző közegnek.
Nem elég a sértett, illetve a gyanúsított kihallgatása, lakókörnyezeti adatgyűjtést is kell folytatni. Ezek több vizsgált eljárásban is hiányoztak.
Július 1-jétől működik az áldozatsegítés új rendszere. Ezután az ideiglenes megelőző távoltartással érintett hozzátartozókról az áldozatsegítő központ felé jelzést küldünk. Tehát jogi, anyagi vagy egyéb támogatásban részesíthetik a sértetteket. Rendkívüli fontos az olyan áldozatsegítő civil szervezetekkel való együttműködés, mint a NANE és a Patent, hogy minimalizáljuk a rendszerhibák bekövetkezésének esélyét.
The post „Emelkedik a családon belüli erőszak kiskorú áldozatainak a száma” – interjú a rendőrség bántalmazási ügyekben indult belső vizsgálatáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
