A fizikai aktivitás szinte minden szervrendszerünkre pozitív hatással van. Bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és segít megelőzni a koszorúér-betegséget. Javítja az inzulinérzékenységet – ez különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében –, sőt, bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik.
A tudományos konszenzus szerint a testmozgás enyhítheti a változókori tüneteket, segíthet megelőzni a csontritkulást, és általánosságban véve lassítja az öregedést.
A rendszeres mozgás hatására javul a test zsír-izom aránya, csökken a stressz, és a depresszió megelőzése szempontjából is fontos. Az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai és klinikai vizsgálatai pedig elegendő bizonyítékot mutattak arra, hogy nemcsak a betegségek megelőzésében, hanem a terápia részeként is alkalmazható a rendszeres testmozgás, még akár krónikus betegeknél is – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.
Dr. Vágó Hajnalka, az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének professzora kiemelte: az úgynevezett magas kardiorespiratorikus fittség egy tanulmány szerint például közel 20 százalékkal csökkentette az összhalálozás kockázatát, így jelentősen javítva az életkilátásokat. A szakorvos szerint akinek a kezelőorvosa engedélyezi, vagy javasolja a rendszeres testmozgást, mindenképp érdemes rá hallgatnia, mert ezzel akár a betegség előrehaladását is lassíthatja.
Ennyit kéne mozognunk
A kardiológus professzor példaként a koszorúérbetegséget hozta fel, ahol a műtétet követően, már a korai időszakban javasolt a rehabilitáció részeként testmozgás megkezdése alacsony vagy közepes intenzitással. Stabil koszorúérbetegség esetén legalább heti 150 perc közepes intenzitású rendszeres testmozgás javasolt legalább heti 3 napra, de akár 6-7 napra elosztva.
Az Európai Kardiológus Társaság ajánlása szerint heti legalább 150 perc közepes intenzitású (ami 300 percre emelhető) mozgás lenne az ideális, lehetőség szerint heti 4–5 alkalomra elosztva.
Fontos hangsúlyozni emellett, hogy a hétköznapi tevékenységek során is érdemes növelni a fizikai aktivitást. Megtehetjük ezt a háztartási vagy a kerti munkák révén, de akár úgy is, ha gyalog tesszük meg a munkahelyre vezető út legalább egy részét, vagy ha lift helyett a lépcsőt használjuk. Ezen tevékenységek azonban még nem számítanak edzésnek, viszont már napi plusz 10-15 perc séta is fejthet ki jótékony hatást.
Az egészségmegőrzéshez azonban mindenképpen szükség van olyan dinamikus testedzésre, ami a nagy izomcsoportokat mozgatja meg, mint például a gyaloglás, futás, kerékpározás vagy az úszás. Emellett fontos az izomerő megtartása, javítása is, amit például a saját testsúlyos vagy súlyzós edzésekkel érhetünk el. Ennek és a koordináció javításának a jelentősége idősebb korban felerősödik, amikor az izomtömeg természetes módon csökken, és az elesés kockázata megnő.
The post Ennyit kell mozogni az egészséghez a kardiológusok szerint first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
