Száz éve rendezték meg az első Budapesti Nemzetközi Vásárt, az első tavaszi napfény a motorosokat, lovasokat, ökölvívókat és focistákat is kicsalta a szabadba. A hol napos, hol esős időben megtartott társadalmi eseményeken bőven akad bámészkodni valója az utókornak, hiszen a híradósok akaratukon kívül olyan városképi részleteket is megörökítettek, amelyeknek ma már csak hűlt helyét találjuk – írja a Nemzeti Filmintézet, ami április 4-én bemutatta a Ma 100 éve – Régi idők híradói című sorozatának legújabb részét.
A Filmírchívumban feltárt hosszabb-rövidebb híradók ezúttal is gazdag mozgóképes várostörténeti dokumentumokkal szolgálnak, hiszen többek közt Budapest és Győr központi részeit láthatjuk bennük – olvasható a sajtóközleményben.
A több, mint húsz bombázást átélt győri városközpont mai arculatán meglátszanak a háborús nyomok, így valóságos felüdülés körülnézni a Városháza tornyából 1925 áprilisában – folytatódik a szöveg, ami hozzáteszi: ugyanilyen érdekes részleteket maradtak fenn a fővárosból is, ahol az operatőrök a legszebb kirakatokat is megörökítették. Ezek közül ma már egyedül csak a Dorottya utca 9. alatti szecessziós üzletportál áll, amely mögött ma már nem kelmeszalon, hanem az 51. számú postahivatal működik.
A negyedórás válogatás többi filmriportjában is többnyire elpusztult, vagy tudatosan lebontott épületekkel találkozhatunk, így a városligeti Iparcsarnokkal, aminek falai közt bepillanthatunk az éppen megnyitó első Budapesti Nemzetközi Vásár pillanataiba. Az épület második világháborús sebeit sosem állították helyre, eltűnése után pedig a helyén nőtt ki a Petőfi Csarnok. Ma már ez sem látható: helyére a kormány az új Nemzeti Galériát tervezi.
A képsorokon a Vérmező sarkán emelt csodaszép Karátsonyi-palota is megelevenedik, ami 1938-ban tűnt el a városképből. Az épület részleteit ma Klösz György századfordulós fotóiból, illetve a most bemutatkozó felvételből ismerhetjük meg, a díszes kerítésen túljutó operatőr pedig a kert felőli oldalt is lefilmezte, amiről jó eséllyel sosem készült igazán jó felvétel.
Egy másik filmriport segítségével ezután átpillanthatunk a Vérmező túloldalára is, az Attila útra, ahol ekkor még szinte kivétel nélkül földszintes házak álltak. Az utolsó felvételek ezek a régi Budapestről, amit ekkorra már számos helyen felváltottak a ma is jól ismert többszintes bérházak.
Persze nem csak az épületek mentek át gyors fejlődésen ekkoriban, hanem a főváros járműparkja is: a lovakat lassan leváltotta a motor, ami iránt hatalmas lelkesedés mutatkozott száz évvel ezelőtt. Erről tanúskodnak 1925 áprilisának autó- és motorversenyei is, amelyeket természetesen lekamerázott a filmhíradó is. Innen nézve valóságos „flúgos futamnak” tűnnek a motoros viadalok, hiszen az akkori járműveken gyakran még verseny közben is igazgatni kellett kábelt, szelepet, benzincsapot. A kátyúban gazdag utak is bőven okoztak izgalmat, így a legtöbb pilóta defekt miatt esett ki a versenyből, de volt olyan is, akinek a nagy zötyögésben egyszerűen levált a motorjáról az oldalkocsi. Hogy látványosabb balesetek mégsem történtek, az egyedül annak volt köszönhető, hogy a motorok átlagsebessége alig érte el a 70 kilométeres óránkénti sebességet.
A teljes válogatás itt látható:
The post Épp százéves filmeken elevenedik meg Budapest és Győr belvárosa, valamint a motorversenyek hőskora first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
