Erzsébet yorki hercegnő 1926. április 21-én látta meg a napvilágot a londoni Mayfair negyedben, anyai nagyszüleinek Bruton Street-i otthonában. Ő volt York akkori hercegének és hercegnéjének – akik később a VI. György király és az Erzsébet királyné címeket viselték – első gyermeke. Szülei nagy örömmel fogadták a kislány érkezését, ám ekkor még fogalmuk sem volt arról, milyen szerep vár majd rá, és mekkora hatással lesz a történelemre.

A gyerek érkezése a nép számára is fontos esemény volt: többen, köztük riporterek várakoztak a Bruton Street-i ház körül, remélve, hogy láthatják majd a királyi család tagjait, akik az újszülött Erzsébethez érkeznek. Nem kellett csalódniuk, V. György király és felesége, Teck Mária királyné ugyanis az elsők között látogatták meg a családot, hogy köszöntsék a kis hercegnőt, akit Mária úgy jellemzett:

kis drágaság gyönyörű arcszínnel és szép szőke hajjal.

A család szeme fénye

Unokahúga születésekor az akkori trónörökös, Eduárd walesi herceg még nem házasodott meg, a legtöbben egyébként is úgy gondolták, rengeteg ideje maradt még feleséget találni és gyermeket nemzeni, hogy valaki követhesse őt a trónon. Erzsébet ekkor harmadik volt az öröklési rendben, előtte apja, György yorki herceg állt a képzeletbeli rangsorban.

Mivel szüleit a királyi teendőik sűrűn elszólították otthonról, a fiatal Erzsébetre gyakran dadák és nevelőnők vigyáztak. Anyja és apja nem meglepő módon a gyerek első szaváról is lemaradtak: dadája tanította meg neki az „anyut”, amit utána a hercegnő előszeretettel használt. Többeket is így köszöntött, mielőtt édesanyja hazatért volna a külföldi körútjáról.

Erzsébet hamar népszerű szereplője lett a korabeli brit újságcikkeknek, és a királyi család idősebb tagjai is felettébb kedvelték: nagybátyja, Eduárd gyakran meglátogatta, boldogan csevegett vele, és ajándékokkal is elhalmozta. Úgy tudni, nagyapja is vevő volt gyermeki ötleteire:

kísérői egyszer négykézláb találták a királyt, amint lónak tettette magát az unokája kedvéért, és engedte, hogy a kis Lilibet a szakállánál fogva vezesse őt.

Apropó, ez a becenév: születése évében a hercegnőt Erzsébet Alexandra Mária névre keresztelték: első keresztnevét anyja után kapta, a másodikat apai dédanyja, Alexandra királyné, a harmadikkal pedig az apai nagyanyja, Mária királyné után. Közeli családtagjai azonban Lilibetnek szólították, Erzsébet ugyanis nehezen tudta kimondani az angol Elizabeth-et, amiből így Lilibet lett. Sok-sok évvel később, 2021-ben született dédunokája, Harry herceg és Meghan Markle második gyereke, Lilibet Diana részben az ő tiszteletére kapta a nevét.

Egy idilli gyermekkor

Elfoglaltságai ellenére a yorki hercegi pár gondosan ügyelt arra, hogy a család együtt is töltsön – ma divatos kifejezéssel élve – minőségi időt.

Erzsébet korai éveit egy londoni házban, illetve a Richmond Parkban található White Lodge-ban töltötte, de sokat volt látogatóban apai és anyai nagyszüleinél is.

Gyerekként imádott a játékpónijaival játszani, és apját is örömmel kísérte a kertbe. A természet és az állatok iránt táplált szeretete hamar egyértelművé vált: főként a lovakat és a kutyákat kedvelte, gyerekkorában nyolc tappancsos kedvence is volt, köztük három Corgi. Utóbbi Erzsébet híresen legkedvesebb kutyafajtája volt, az utolsó éveiben maga mellett tartotta kedvenceit. Első lovát, egy Peggy nevű shetlandi pónit négyévesen kapta a születésnapjára a nagyapjától.

Kislányként egy gazdához szeretett volna feleségül menni, hogy minden napját a természetben tölthesse imádott lovai és kutyái társaságában.

Erzsébet négyéves volt, amikor megszületett a húga, Margit hercegnő. A család egy évvel később megkapta a királytól a Windsorban lévő Royal Lodge-ot, ahová egy alapos felújítás után hétvégente visszavonulhattak. Számos szép emléket szereztek a birtokon: a kislányok általában csevegéssel és csínytevésekkel indították a napot szüleik hálószobájában, majd következhetett a reggeli. Szabadidejük nagy részét odakint vagy a gyerekszobában játszva töltötték, néhány órát tanultak, a késő délután és a kora este pedig általában a család közös ideje volt.

A Royal Lodge-ban kapott helyet Erzsébet kedvenc játéka: a walesi nép egy Y Bwthyn Bach, azaz „kis kunyhó” nevű grandiózus házat ajándékozott neki a hatodik születésnapjára, ami mai mércével mérve is a luxusjátékok netovábbja.

A kicsinek aligha nevezhető gyerekjáték – amit Edmund Willmott építész tervezett, és walesi kézművesek készítették el – több mint hét méter hosszú, 2,4 méter széles volt, és négy darab, egyenként 1,5 méter belmagasságú szoba kapott benne helyet. Kettő a földszinten, kettő pedig az emeleten. Saját működő telefon, elektromos tűzhely, hűtőszekrény, sőt, víz is volt a konyhájában, ami sokak számára egy valódi otthonban is luxusnak számított az 1930-as években.

4 fotó

A yorkiakat hamar szívébe zárta a nép és a sajtó is: olyan, szinte már polgári boldogságot sugároztak családként, amit a hétköznapi emberek csodáltak, és amivel azonosulni is tudtak. A róluk kialakult szerető, stabil és megbízható család képe később rendkívül fontos szerepet játszott VI. György trónra lépésekor.

Milyen testvérek voltak Margittal?

Bár nincs köztük nagy korkülönbség, Erzsébet és Margit nagyon különböző személyiségek voltak: előbbi visszahúzódó, lelkiismeretes és kötelességtudó volt, a vele találkozó felnőtteket is lenyűgözte, milyen csendes méltóságot és nyugalmat sugárzott egészen fiatal korától kezdve. Emellett rendszerető gyermek hírében állt, aki a gyerekszoba előtt elrendezte a cipőit, és lefekvés előtt minden este sorba állította a játékpónijait. A korabeli beszámolók alapján humoros teremtés volt, amit csak fokozott, hogy Margit volt a játszótársa, aki nyitott, álmodozó és csintalan volt.

Ann Morrow királyi életrajzíró szerint Erzsébet nem édesanyja közvetlen és spontán személyiségét örökölte, inkább apai nagyanyjára, Teck Mária királynéra hasonlított a maga félénkségével, kimértségével és a nyilvánosságtól való enyhe távolságtartásával – ellentétben húgával, akit az anyjukhoz hasonló báj jellemzett. Apjuk Erzsébetet büszkeségeként, Margitot pedig örömeként emlegette.

Eltérő személyiségeik miatt a hercegnők gyakran keveredtek gyermeteg összetűzésekbe: Margit állítólag harapott, ha nővére felbőszítette, Erzsébet pedig visszaütött. Az idősebbik hercegnőt zavarta továbbá az is, hogy a testvére mindig arra áhítozott, amit ő szeretett volna, és Margit gyakran ugratta is őt, amihez a gyermek Erzsébetnek kevés türelme volt.

Mindeközben védelmezte is kisebb testvérét. Figyelt arra, hogy minél kevesebbet beszéljenek előtte kellemetlen és ijesztő témákról, és igyekezett fontos beszélgetésekbe bevonni Margitot.

Noha kapcsolatuk később, a koronához való közeledés miatt feszültté vált, a nővérek egész életükben egymás közeli és szerető bizalmasai maradtak.

A nagy változás időszaka

Az, hogy Erzsébetet nem a trónra szánták, a korai oktatásában is megmutatkozott: angol irodalmat és történelmet tanult, majd később rendszeresen franciaórákat vett, ám ez nagyjából le is fedi mindazt a formális edukációt, amit életének korai éveiben kapott – addig, amíg ki nem derült, hogy egy nap ő lesz az Egyesült Királyság királynője.

Tanult persze művészeteket és zenét is, ám utóbbiak kevéssé foglalkoztatták, ellentétben a lovaglással és az úszással: mindkét sportban igen tehetségesnek bizonyult, versenyeket is nyert.

Ahogyan akkoriban a legtöbb gazdag családból származó lány, a hercegnők is otthon tanultak. A király ellenezte, hogy Erzsébet és Margit iskolába járjanak, tartva attól, hogy túlzott figyelem szegeződne rájuk a rangjuk miatt, apjuknak volt is ebben negatív tapasztalata. A yorki herceget gyerekként gyakran bántották az iskolatársai, amitől a saját gyerekeit szerette volna megkímélni.

A hercegnőknek otthoni tanóráik voltak, de 2–3 óránál többet nem tanultak egy nap. Nevelőnőjük szerint szigorúbb oktatást kellett volna kapniuk, de nem volt joga ahhoz, hogy kritizálja a yorki hercegi pár nevelési elveit, például azon szokásukat, hogy a tanórákat gyakran megszakították a családi szórakozás jegyében. Mária királynénak ugyanakkor jelezte az aggályait, aki egyetértett abban, hogy a lányoknak a lehető legváltozatosabb oktatásban kell részesülniük, még ha az nem is hivatalos körülmények között történik.

A királyné így maga kezdte el Erzsébetéket múzeumokba, galériákba és történelmi helyszínekre vinni.

A család csendes élete aztán 1936-ban változott meg, kevesebb mint egy év leforgása alatt. Miután V. György meghalt, a korona az idősebbik fiára, VIII. Eduárdra szállt, ám ő kevesebb, mint egy év uralkodás után lemondott a trónról, hogy feleségül vehessen egy elvált amerikai nőt, Wallis Simpsont. Az uralkodói címet így öccse, VI. György kapta meg, akinek örököse is volt: az idősebbik lánya.

Korábban egy cikksorozat keretein belül már foglalkoztunk a brit uralkodói házzal, ám akkor a kevésbé szem előtt lévő, de nagyon is izgalmas életet élő szereplőivel:

• Utálatosnak tartotta Dianát a brit királyi család egyetlen magyar származású tagja, akit viszont „nyomulósnak” becéztek
• „Jobban hasonlított James Bondra, mint Sean Connery” – egyetlen hibája volt a szinte tökéletes brit hercegnek: magyar nőbe szeretett bele
• Szexuális ragadozóként csajozási tippekkel látta el Károlyt – kiskorú fiúk tucatjait ronthatta meg a királyi család becsben tartott „Dickie bácsija”
• Jézussal „flörtölt”, Freud kísérletezett rajta, és még egy Gestapo-tisztet is megregulázott – filmre kívánkozik Erzsébet királynő anyósának élete
• Negyven évvel a halála után temették el a szívét annak a világszép magyar grófkisasszonynak, akinek az utódai ma a brit trónon ülnek
• A brit királyi ház legperverzebb tagja volt „Mocskos Bertie”, aki még egy sajátos szexbútort is terveztetett
• Horrorfilmbe illő volt Sarolta Auguszta, a „sosem volt brit királynő” életének utolsó néhány napja
• „Úgy nézel ki, mint egy zsidó manikűrös, utállak” – ezt mondta a csapodár férje II. Erzsébet húgának, aki halálában is lázadó maradt

The post Erzsébetet nem a trónra szánták, mégis a korona lett a végzete – így telt az évszázad királynőjének gyerekkora first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu