Az egyesüét osztrák–német–cseh–magyar–horvát sereg 1537. október 9-én vívta a diakovári csatát. A hatalmsa, mintegy 25 ezer fős keresztény sereg a török hódoltság területére benyomulva kezdett támadó hadjáratot, hogy gátat szabjon az Oszmán Birodalom terjeszkedésének, és területek foglaljon vissza – írja a Rubicon.

A hadat irányító Hans Katzianer az eszéki várat szemelte ki célpontnak, amely kulcsfontosságú érődítmény volt, hiszen a Dráva legfontosabb átkelőjét őrizte. A hadvezér annyira bízott méretes seregének sikerében, hogy a faltörésre alkalmas ágyúk nélkül kezdett bele az ostromba, ez azonban súlyos hibának bizonyult. A szultán ugyanis a támadás előtt megerősítette a korábban feldúlt várat, és őrségét is több ezer fős segédcsapatokkal egészítette ki. Bár a keresztények még így is jelntős túlerőben voltak, a katonák tehetetlenül vesztegeltek Eszék falai alatt, ellátmányuk pedig idővel vészesen megfogyatkozott.

Katzianer a szégyen miatt kezdetben nem merte feladni Eszék ostromát, de szeptember végén végül elvonult a vár alól. A törökök viszont üldözőbe vették és állandó rajtaütésekel gyengítették a seregét, az egyik kisebb összecsapás során egyik legtehetségesebb alvezérét is elvesztette. A szorult helyzetbe került Katzianer végül seregét hátrahagyva elmenekült.

A magára maradt keresztény hadat október 9-én, Diakovárnál érte utol a török sereg. Ekkor még mindig jelentős létszámfölényben voltak, ám a katonák kimerültek, betegek és a siker iránt hitetlenek voltak. A csata kezdete után nem sokkal elmenekültek a cseh és német katonák is, legtovább horvát–magyar lovasság állt helyt, ám eredménytelenül. A törökök rövid időn belül bekerítették és lekaszabolták, illetve fogságba hurcolták többségüket, ezzel az impozáns keresztény sereg gyakorlatilag teljesen megsemmisült.

Az esetet olyan nagy kudarcnak értékelték, hogy az osztrákok Mohácsaként is szokták emlegetni. A szégyenletes vereség híre hét nap után, október 16-án jutott el Bécsbe, ezután Katzianert gyávaság és árulás vádjával tömlöcbe zárták. A börtönből megszökött, de két évvel később Zrínyi Miklós Horvátországban végzett vele, feltehetőleg az osztrák uralkodó utasítására.

Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban, árulásokban és merényletekben. Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják, ezek közül lapunk sokat cikk formájában dolgozott fel. Íme néhány ezek közül:

• Előre látta saját brutális halálát Szent Gellért
• Pogány nomádok gyilkolták meg a magyar királyt
• Megmérgezhették egyik legnagyobb Árpád-házi királyunkat
• Ezért tűzték lándzsára Ulászló király fejét
• Karddal rontott a magyar királyra a merénylő
• Díszszemlére tették a magyar hős levágott fejét

The post Ez a csata volt az osztrákok Mohácsa first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu