Az űrutazás a modern kor egyik legizgalmasabb és legveszélyesebb kihívása: technikai csúcsteljesítmény és emberfeletti bátorság találkozása, ahol minden döntésnek végzetes tétje lehet. A világűr meghódítása máig tele van megválaszolatlan kérdésekkel, és az elmúlt időszakban, Kapu Tibornak köszönhetően Magyarország figyelme is még inkább a téma felé fordult.
Az augusztus 18-án hazatért második hivatásos magyar űrhajósunknak köszönhetően kicsit jobban beleláthattunk ebbe a folyamatba, és szerencsés küldetésének köszönhetően a kockázatok és áldozatok eltörpültek a sikerek mellett. De az űrutazás témája egy fokozottan összetett folyamat, és minden kísérlet, küldetés, siker és akár tragédia fontos tanulságokkal jár.
Ezért nem beszél senki a második magyar űrhajósról
Kapu Tibor idén eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, ezzel Farkas Bertalan után még egy magyar űrhajós neve íródott be kitörölhetetlenül a köztudatba. Ám van egy harmadik honfitársunk is, akinek sikerült elhagynia bolygónkat, ráadásul két alkalommal, mégis kevesen emlékeznek rá – róla itt írtunk bővebben.
Az űrutazás napjain egyik leglenyűgözőbb vállalkozása, ugyanakkor minden ilyen út egyben egy óriási kockázat is – szomorú adat, de csaknem 200 halálos áldozata volt már az űrutazásoknak. Bár több mint 60 éve tudjuk, hogy az ember képes az űrbe jutni még mindig rengeteg az embertől függő és független változó, ami képes egy-egy ilyen utat drasztikusan befolyásolni.
A Columbia katasztrófája is egy apróságnak tűnő szigetelőhab darabka leválással indult, majd rossz döntések, emberi mulasztások és szerencsételenségek vezettek végül a tragédiáig.
„Az emberiség által valaha megalkotott egyik legösszetettebb gép” 2003-ban darabjaira hullott a visszatérés közben, a fedélzetén tartózkodó hét űrhajós pedig életét vesztette.
Nekik állít emléket A lezuhant űrsikló című háromrészes dokumentumsorozat a BBC Earth műsorán (augusztus 25, 21:00), amelyben az űrhajósokkal készült interjúk, családtagjaikkal való visszaemlékezések, a fedélzeten készült felvételek és hivatalos anyagok váltják egymást. A sorozat elmeséli az emberi történeteket, emellett pedig megpróbálja feltárni, a technikai részleteket a baleset mögött húzódó rendszerszintű hibákat, az önhittséget és a kereskedelmi nyomás hatásait – mindazt, ami végül nemcsak hét űrhajós életét követelte, hanem egy korszak végét is jelentette, és a NASA történetének egyik legsúlyosabb tragédiájaként vonult be a történelembe.
De, ha ennyire kockázatos valami, mégis kik és miért vállalkozásnak rá, hogy az űrutazásnak szenteljék az életüket? És vajon bárki számára elérhető lehet a világűr, ha megfelelően felkészül? Az űrhajózás nehéz mestersége című sorozatban (BBC Earthm augusztus 28., 12:10) átlagemberek vetik alá magukat olyan kiképzésnek, amit az űrügynökségek hivatalos jelentkezési követelményei alapján állítottak össze.
A Chris Hadfield – az első kanadai űrhajós, aki űrsétát tett és a Nemzetközi Űrállomás egykori parancsnoka – által vezetett próbatételek során az oxigénhiányos állapot felismerése, fizikai állóképesség, stressztűrő képesség és még a csapatszellem is próbatételre kerül, ezzel kicsit nagyobb belátást engedve ennek az összetett és sokak számára felfoghatatlan hivatásnak a részleteibe.
Az űrutazáshoz azonban elengedhetetlen az űrkutatás és a technológia folyamatos fejlődése. Ez általában felfoghatatlan mennyiségű emberi munkával, tudásfelhalmozással és pénzbefektetéssel jár. Az SLS: A NASA óriásrakétája (BBC Earth, augusztus 13., 12:35) és a James Webb: A 10 milliárdos űrtávcső (BBC Earth, augusztus 23., 11:20) című dokumentumfilmek minden idők legerősebb és mostanában legvitatottabb rakétájának megépítését, annak nehézségeit és a költségtúllépését mutatják be, még a 2022-es első, legénység nélküli Hold körüli útja előtt.
The post Ez a legnehezebb hivatás a Földön, és azon kívül is first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
