Kutatások szerint az Egyesült Államokban 1900-ban a házas nők mindössze 5 százalékának volt munkahelye, 2000-ben pedig már 61 százalékának, de hasonló növekedés ment végbe mindenhol a fejlett országokban. A változás mögött persze számos ok van, ezek közül egyes történészek a világháborúk idején a nők munkaerejére való igényt, majd az ennek hatására beinduló társadalmi változásokat helyezik első helyre. Akadnak viszont, akik máshol keresik a legfontosabb okot.
A legafáradságosabb munka
Egy sokatmondó adat szerint egy átlagos háztartásban heti 58 órát töltöttek házimunkával, elsősorban főzéssel, mosással és takarítással 1900-ban, míg 1975-ben már csak 18 órára volt szükség e feladatok elvégzéséhez. Bár ezekből a legtöbb családban még mindig aránytalanul sokat végeznek a nők, mégis maradhat idejük akár teljes munkaidőben is dolgozni, míg korábban ez fizikai lehetetlenség lett volna.
A házimunkára fordítandó időt leginkább azok a találmányok rövidítették le, amelyek a második ipari forradalomnak is nevezett, főként az elektromosság sokrétű alkalmazására építő folyamat során születtek. A takarítást a porszívók megjelenése, a bevásárlást és a főzést a hűtőgépek, majd a fagyasztott élelmiszerek, jóval később pedig a mikrohullámú sütő elterjedése könnyítette meg jelentősen.
A legnagyobb hatással viszont talán a legfáradságosabb munka, a kézi mosás kiváltása járt.
Egy későbbi kísérlet szerint egy háztartás átlagos mosnivalójának kézzel történő megtisztítása 4,5 órányi kimerítő fizikai munkával járt, egy mosógép segítségével ezt kevesebb mint egy óra alatt, könnyedén el lehet végezni – és ehhez még hozzá sem tettük a szárítógépek és a modern vasalók jelentette további, hasonló nagyságrendű időmegtakarítást.
Megjelent a Thor
Ugyan gőzzel működő mosógépek már a 19. század második felében is működtek mosodákban és szállodákban, az átlagos háztartásoknak csak az elektromos, „automata” mosógép jelenthetett valós alternatívát. Ennek feltalálójaként hagyományosan Alva J. Fishert szokás megjelölni, akinek Thor névre hallgató elektromos mosógépe 1910. augusztus 9-én kapott szabadalmi védelmet Amerikában. A chicagói központú Hurley Electric Laundry Equipment Company 1907 óta gyártotta a Thort, és a kutatások szerint már legalább egy évvel korábban is létezett valamilyen elektromos mosógép, mégis e dátumhoz köthető, hogy ez az új szerkezet elindult világhódító útjára.
Ez már csak azért is így van, mert a korábbi furcsa, rengeteg karbantartást és állandó felügyeletet igénylő megoldásokkal szemben a Thor teljesen modern szerkezet. Hat perforált dobjával, amit egy kuplungszerkezet segítségével mindkét irányba is tudott forgatni, elkerülve ezzel a ruhák összetapadását. Az intenzív reklámkampánynak is köszönhetően az új mosógépeket szép számban értékesítették az Egyesült Államokban, bár természetesen még hosszú időnek kellett eltelnie, amíg a technológia ezen áldása a lakosság szegényebb rétegeiben is a mindennapok részévé vált.
The post Ez a találmány szó szerint felszabadította a nőket first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
