A bogyós gyümölcsökben, a teában, a kakaóban, a kávéban és az extra szűz olívaolajban található természetes növényi vegyületek, az úgynevezett polifenolok kedvezően befolyásolhatják az Alzheimer-kórhoz és más, az idegsejtek fokozatos pusztulásával járó betegségekhez kapcsolódó biológiai folyamatokat – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak összefoglaló tanulmányából.
A Nutrients folyóiratban megjelent, több száz korábbi laboratóriumi, állatkísérletes, lakossági és klinikai vizsgálat eredményeit összesítő kutatás szerint a polifenolok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaikon keresztül támogathatják az idegsejtek működését, és mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat.
Különösen nagy figyelmet kapott a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, teljes értékű gabonákban, halban és olívaolajban gazdag mediterrán étrend, valamint az erre épülő MIND-diéta.
Ez utóbbit kifejezetten az agy egészségének támogatására dolgozták ki: a zöld leveles zöldségek és a bogyós gyümölcsök fogyasztását helyezi előtérbe, miközben korlátozza a vörös húsok, a vaj, a sajtok, az édességek, valamint a sült és gyorsételek fogyasztását.
Az áttekintett kutatásokban gyakran vizsgálták a zöld tea egyik fő antioxidánsát (EGCG), a bogyós gyümölcsök színanyagait, a kakaóban található flavanolokat, valamint a kurkuma sárga színanyagát, a kurkumint. Ezek a vegyületek a mediterrán étrendhez hasonló, növényi alapú étrendek jellegzetes összetevői.
Nem csodaszerek
A polifenolok nem csodaszerek, de a kutatások alapján ígéretes eszközei lehetnek az egészséges agyi öregedés támogatásának. A hangsúly azonban nem az étrend-kiegészítőkön, hanem a változatos, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag táplálkozáson van
– mondta dr. Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a kutatás vezetője.
A polifenolok jelentős része nem közvetlenül szívódik fel, hanem a bélrendszerben élő baktériumok alakítják át olyan vegyületekké, amelyek befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat, a sejtek energia-anyagcseréjét és ezen keresztül az idegrendszer működését. A bélflóra összetétele egyénenként jelentősen eltérhet, ezért ugyanazok az élelmiszerek nem feltétlenül váltanak ki azonos biológiai hatást mindenkinél.
Dr. Mózes Noémi, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa szerint éppen ezért a jövőben a személyre szabott táplálkozás hozzájárulhat annak jobb megértéséhez, hogy kik profitálhatnak leginkább a polifenolokban gazdag étrendből. A Semmelweis Egyetem kutatói ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a biztató humán kutatási eredmények ellenére jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy bármely élelmiszert vagy tápanyagot önmagában a világszerte mintegy 55 millió embert sújtó demencia megelőzésének eszközeként lehessen ajánlani.
A 24.hu-n részletesebben is bemutattuk az alábbi témát. A hosszú élet titkai című cikksorozatunkban szakértőkkel vettük végig, mit kellene tennünk ahhoz, hogy a lehető legtovább élhessünk egészségben.
- Rántott hús, sült krumpli, sütemény: veszélyes betegségeket kockáztat, aki így eszik
- Vitaminok, méregtelenítők, étrend-kiegészítők: pénzkidobás a legtöbb csodaszer
- „Óva intek mindenkit a gyors eredményt ígérő fogyókúráktól”
- „A testmozgás olyan, mint a lélegzetvétel, csak később halunk bele a hiányába”
- Veszélyes betegségeket kockáztat, aki nem alszik rendesen
- A tartós stressz olyan, mintha folyamatos életveszélyben lennénk
The post Ez az étrend lehet a kulcs a demencia és az Alzheimer-kór megelőzéséhez first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
