A Krisztus előtti V. században véres testvérháború tört ki a Perzsa Birodalomban, II. Artaxerxész és Kürosz vívták harcukat a trónért, a csúcspont egy Babilon közelében vívott csata volt Kr.e. 401-ben. A vakmerően támadó Küroszt egy perzsa ifjú, Mithridatész dárdájával megölte, Artaxerxész azonban nem hagyhatta, hogy egy katonája arassa le a babérokat – írja a Múlt-kor.hu.

Kár volt dicsekedni

Az ókori görög történetíró, Plutarkhosz beszámolója szerint Artaxerxész magát állította be Kürosz legyőzőjének, a harcost pedig drága ajándékokkal rávette, hogy tartsa a száját. Csakhogy neki ez nem ment, pár hónappal később egy lakomán eljárt a szája, egy eunuchnak dicsekedett: „… világosan megmondom neked, hogy Küroszt ez a kéz ölte meg, mert nem céltalanul és hiába dobtam el a dárdát, és csak kicsivel hibáztam el a szemét, de a halántékát eltalálva a földre löktem, és ebbe a sebbe belehalt”.

Hamarosan persze Artaxerxész fülébe is eljutott a kérkedés, kegyetlen bosszút eszelt ki: Mithridatészt a legborzalmasabb kivégzési móddal, a szkapizmussal sújtotta. Plutarkhosz így ír róla: „Két vályút vettek, amelyek pontosan egymásba illeszkedtek. A foglyot az elsőbe tették. Ezután hozzák a másikat, és úgy igazítják meg, hogy a szóban forgó szerencsétlen feje, keze és lába kilógjon”.

Embertelen kínok

A bezárt testet mézzel és tejjel bekenték. „Ebben a helyzetben etetik. Ha nem akarja, kiszúrják a szemét. Evés után mézet és tejjel összekevert italt adnak neki inni, a szájába öntik, és az arcára öntik.” Ezután kitették a napra. Az édes szag hamar odavonzotta a legyeket, Plutarkhosz szavaival: „Egész arcát végtelen sok légy borította be. Mivel az evők és ivók a [vályúk] belsejében végzik a dolgukat, a váladék mocskából és rothadásából élősködők és férgek keletkeznek”.

A rovarok a testnyílásokon át hatoltak be, és belülről emésztették fel az áldozatot. Plutarkhosz így írja le a végkifejletet: „Amikor látod, hogy az ember már halott, eltávolítod a felső vályút, és azt találod, hogy a húst szétrágták, a belekben pedig rajokban ragadtak és híztak azok a rovarok”.

Mithridatész 17 napig szenvedett, mielőtt meghalt.

Modern történészek körében azonban vita tárgya, hogy a szkapizmus valós gyakorlat volt-e, vagy csak a Perzsa Birodalom démonizálásának egyik eszköze.

The post Ez lehetett a világ legkegyetlenebb kivégzési módja first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu