Az Európai Unióban kevés olyan alkalom akad, amikor minden tagország szavazatára szükség van. Az EU döntéshozatala alapvetően úgy működik, hogy mindig a lehető legtöbben értsenek egyet valamiben. A bizottság előjön egy javaslattal, amire a parlamentnek és a tanácsnak is igent kell mondania. Így beleszólásuk van a döntésekbe a direkt erre választott képviselőknek és a tagországok vezetőinek is.
Utóbbiaknak persze jóval nagyobb beleszólásuk, ezért nagyobb egyetértésre is törekszenek. Az Európai Parlamentben ülő választott politikusok igyekeznek kihasználni politikai vitákra azokat a kereteket, amelyeket ez a fórum biztosít nekik. A tagállamok vezetői viszont valódi döntéshozók, ráadásul ők fizetik a csekket is, így itt szinte minden esetben törekszenek arra, hogy a lehető legtöbb tagország mondjon igent valamire.
Ez azonban az elmúlt évek alatt változott valamelyest.
Hiába követelmény az uniós törvényhozás kis részénél az, hogy a tagállamok egyhangúlag szavazzanak, a legtöbb esetben elég az úgynevezett minősített többség – korábban mégis szinte minden döntés egyhangú voksolással született meg. Senkinek sem volt érdeke megosztani a tagállamokat, hiszen a döntéseknek akkor van legitimitásuk, ha a legtöbb tagállam beáll mögéjük. Az utóbbi időszakban ez az egyhangúság gyengült, bár még mindig erős.
A gyengítésben kiemelkedő szerepe volt Magyarországnak is. A magyar kormány ugyanis politikai fegyverként használta a tanácsban azt a vétót, amelynek a szerepe alapvetően az lenne, hogy a nagy tagállamok összeverődve se tudják elnyomni egy-egy kisebb tagállam érdekeit. A legtöbb tagállamnak van valamilyen belső problémája vagy konfliktusa külső szereplőkkel (ilyen például a kisebbségi jogok kérdése Spanyolországban, vagy Ciprus vitája a törökökkel). A vétónak az lenne a valódi szerepe, hogy ezeket a problémákat figyelembe vegye.
Ám a vétó eszköze el tud értéktelenedni, ha nem a megfelelő ügyben használják. Magyarország például az utóbbi időszakban leginkább politikai fenyegetésre, nem a valós saját érdekei képviseletére használta fel.
Az esetek túlnyomó többségében nehéz volt a többi tagállam számára eladni azt, hogy valóban a magyar érdekek képviseletéről van szó. És ma már a többi ország is felismeri, ha a vétót egy tagállam valójában otthoni politikai kommunikációra szeretne felhasználni.
Ez meg is gyengítette a vétók erejét.
The post Ez lesz a következő nagy vétó first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
