Míg az előző kormány előszeretettel szervezett ki közfeladatokat és állami vagyonokat magánkézbe, a Magyar-kormány egyik legfőbb célja a vagyonvisszaszerzés – emlékeztetnek a portálon. Ennek egyik eszköze a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, röviden kekvák megszüntetése, amelyet az eddigi információk alapján két lépcsőben képzelnek el:

• először a nem egyetemi alapítványokat szüntetik meg már most augusztusban (ennek leginkább közismert példája a Mathias Corvinus Collegium, vagyis az MCC), és az egyetemi alapítványok kuratóriumaira vonatkozó szabályokat megváltoztatják az uniós elvárásoknak megfelelően,
• aztán jövő szeptemberig az egyetemi alapítványok kivezetése a cél. A plusz egy év oka, hogy természetesen nem szeretnék sem az egyetemek, sem például a rájuk bízott kórházak működését veszélyeztetni, ahogyan ezt Magyar Péter miniszterelnök is elmondta a csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Azok az alapítványi vagyonok, amelyeket az állam adott át ezeknek a szervezeteknek, a terv szerint visszaszállnak az államra. Az utóbbi években sorra érkeztek a hírek az ingatlanok, részvények, kastélyok, vállalatok átadásáról, így sejteni lehetett, hogy hatalmas összegek kiszervezéséről volt szó – pontos értéket azonban nehéz volt ehhez párosítani. Ezért a Portfolió megkísérelte számszerűsíteni, hogy mekkora pénzek foroghatnak kockán az összesen 21 alapítványi egyetem esetében.

Az összehasonlíthatóság érdekében a becslés alapjául az alapítványok 2025-ös beszámolóit használták, amik a tavaly év végi helyzetet tükrözik.

Ezek alapján egyetemi alapítványok nettó vagyona 1900 milliárd forint.

Az 1900 milliárd minden bizonnyal felülbecsüli az államra potenciálisan visszaszálló vagyon mértékét, hiszen ebben azok az épületek is szerepelnek, amelyekben például konkrétan az oktatás folyik, kollégiumként működnek, vagy más módon kapcsolódnak az egyetem alaptevékenységéhez – feltehetően ezeket az intézményeknél hagyja majd a kormány. A nagyságrendet viszont minden bizonnyal jól mutatja a szám.

Hogyan fognak működni az egyetemek?

Az intézmények javarészt jelenleg nem a vagyonuk hozadékából működnek, hanem az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződésre támaszkodnak. Ilyen hosszú távú, 5 évre szóló szerződést minden modellváltott egyetem kötött a kormánnyal. Ezek éppen most decemberben járnak majd le. Így a Tisza-kormány előtt álló feladat, hogy a szerződéseket vagy újratárgyalja, vagy kitaláljon valamilyen más finanszírozási struktúrát (esetleg egy átmeneti időszak is elképzelhető). A megújított, vagy az új keret akár a visszavett vagyonelemekért is kompenzálhatja az egyetemeket.

„Véleményem szerint egyesével kell eldönteni e vagyonelemek sorsát, és ha az ezekből generált bevétel az egyetem gazdasági fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú, úgy ezek elvétele esetén célszerű lenne kompenzálni az intézményt valamilyen formában, pl. a közfeladat-finanszírozási szerződés keretében” – vélekedett Kováts Gergely, a modellváltás kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója.

A következő hónapokban tehát sok munka vár majd a kormányra a felsőoktatás területén is: egyszerre kell majd aprólékosan mérlegelni, hogy mit vesznek vissza az egyetemektől, úgy, hogy ne veszélyeztessék a működésüket, és közben a hosszú távú finanszírozás kérdéskörére is megoldást kell találni.

The post Ezermilliárdos állami vagyont szerezhetnek vissza Magyar Péterék, ha megszűnnek az alapítványok first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu