Az idősebb korosztály közül egyre többen szeretnének világot látni, az utóbbi lehetőséget. szerencséjükre ma már nem számít luxusnak és kevesek kiváltságának az utazás, és nem csak a fiatalabb generáció veszi nyakába a világot.
„Az öregedés nem az út végét jelenti, hanem egy új kezdetet, egy lehetőséget a bölcsesség csodálkozással való befogadására. Minden nap új távlatot kínál, és azok, akik továbbra is új élményeket és kalandokat keresnek, arra emlékeztetnek minket, hogy a szellem soha nem öregszik meg, csak mélyül, bátrabb lesz és szebben él” – a megkapó idézet a világ talán legismertebb idős utazóitól való. A két amerikai barátnő, Ellie Hambyt és Sandy Hazelipet sokan ismerhetik: ők azok, akik két évvel ezelőtt, 80 évesen úgy döntöttek, elindulnak Texasból és 80 napig fognak utazni, hogy eljussanak az összes kontinensre. Küldetésük sikerült: három hónap alatt rengeteg kalandban volt részük, és összesen 18 országban jártak. Kalandjaikat a közösségi médiában is dokumentálták, és több ezres követőtáborra tettek szert. Az utazó nagyik posztjaikban arról írnak, hogy mennyire fontos a barátság, és az, hogy idősebb korban is útnak kell indulni, azért, hogy megismerjék a világot. Ellie és Sandy története – ők egyébként a nyolcvan napos kaland után is folytatták a közös utazásaikat – sokakat inspirál.
A WHO szerint 2030-ra a Föld minden hatodik embere 60 év fölötti lesz. Nem véletlen, hogy a turisztikai iparág is egyre jobban figyel ennek a korosztálynak az igényeire. Egy uniós kutatás szerint 2022-ben a 65 éve felettiek 45 százaléka utazott, többségük (70 százalékuk) a saját országukban, hosszabb utakat (átlagosan 6,3 éjszaka) és gyakrabban szálltak meg nem bérelt szálláshelyeken. Úgy tűnik, hogy az idősek turizmusa hozzájárul a szezonalitás leküzdéséhez is: a 65 éves és annál idősebb turisták ugyanis az éjszakák 58 százalékát a csúcsszezonon kívül töltik (márciustól júniusig, illetve szeptembertől novemberig), míg a 15 és 64 év közöttiek nagyobb valószínűséggel utaznak a csúcsidőszakban, júliusban és augusztusban.
Felkészülés az újra
Tervezhető, mikor megyünk nyugdíjba, így arra is fel tudunk készülni, mire fordítjuk a munka utáni éveket. Egy-két évvel a nyugdíjazás előtt érdemes átgondolni, mire vágyunk, és hogy a vágyunkra mekkora büdzsénk van. Ha az utazás mellett döntünk, fontos tisztázni magunkban, mihez lenne kedvünk: néhány napos városnézésekhez, rövid túrákhoz, nagyobb körutazásokhoz, de azzal is dűlőre kell jutnunk, hogy külföldre vágyunk, majd inkább belföldön éreznénk jól magunkat. Ha ezeket nagyjából eldöntöttük, jöhet az út tényleges tervezése, amelyhez szerencsére már számos iroda jelent segítséget, amelyek kifejezetten az idősebbek igényeit figyelembe véve kínálnak utazásokat. Az sem kifejezetten nehéz a mai világban, ha valaki saját maga szervezné meg a jól megérdemelt kikapcsolódást. Az interneten könnyedén össze lehet rakni egy tartalmas utazást, és különböző közösségi médiás csoportokban tanácsokat is tudunk kérni.
Miért utazzunk nyugdíjasként?
Az idősek utazásának előnyei az elmúlt évtizedben jól kutatott téma volt – bár nem szükségesek ahhoz vizsgálatok, hogy bárki, aki utazott már életében megállapítsa, milyen pozitív hatásai vannak a fizikális és mentális állapotunkra, ha pihenés céljából kiszakadunk megszokott környezetünkből. Az utazó idősek számára számos új lehetőség kínálkozik, különösen most, hogy hosszabb és aktívabb életet élünk.
Az utazások során kilépünk a megszokott napi rutinból, ami javíthatja a mentális egészséget, sőt segít lelassítani a memória romlását is az új helyek és nyelvek megismerésével. Az ismeretlen helyek felfedezése elősegíti az egészségesebb öregedését, mivel érzelmi fronton is stabilabbá teszi az utazót, több szociális készséget fejlesztve a különböző helyekről és kultúrákból származó emberek interakciója révén.
Ráadásul az új emberek megismerése és az új szabadidős tevékenységek élvezete jelentősen csökkentheti a stresszt, ami segít megelőzni a szívbetegségeket és sok más stresszhez kapcsolódó betegséget. A fizikális és mentális állapotra óriási hatása lehet a megszokotthoz képest eltérő ízek felfedezésének is. A teljesen ismeretlen, még sosem kóstolt ételek és italok élménye meghatározó tud lenni.
Az utazás hatásos „gyógyszer” a magány és az inaktivitás ellen is. Az idősek közül sokan bezárkóznak és magányban töltik idejük nagy részét, ami negatív hatással lehet fizikális és mentális állapotukra. Számukra egy könnyed, rövid utazás is sorsfordító lehet, mert kiszakadnak a magány rutinjából. Ha ráéreznek, hogy a megszokott környezetükből való kiszakadás mennyire javíthat élethelyeztükön, hamar ráébredhetnek, hogy többet kell kimozdulniuk.
A Haleon egészségügyi vállalat és a 24.hu közös sorozata a MindenKor, az ageizmusról és az öngondoskodásról szól. Folyamatosan frissülő oldalunkon megmutatjuk, hogy a kor nem határ: Megismerhetjük többek közt Károly bácsit, aki rácáfol az öregedésre, emellett pedig hasznos tippeket adunk az egészség megőrzésére.
Laza városnézés, gyógyfürdők, zarándoklat
Az idősebb utazók sokszor más szempontokat tartanak fontosnak, mint fiatalabb társaik. Vannak városok, amelyeket kifejezetten kedvelnek az idősebb utazók. Egy tanulmányban annak jártak utána, hogy a nyugdíjasok szempontjából mely városok számítanak a legjobb úti célnak. A szerzők számos releváns szempontot vizsgáltak az összeállítás elkészítésekor: a tömegközlekedés kiépítettségét, az egészségügyi ellátás minőségét, a demográfiai helyzetet. A kutatás eredménye szerint a nyugdíjasok Törökország legnagyobb városában, a 15 milliós Isztambulban érzik a legjobban magukat. A szakértők elsősorban a város gazdag programkínálatát emelték ki, de jó értékelést kapott az egészségügyi ellátás is. Mindenképpen pluszpont, hogy a török metropolisz látványosságai – a Hagia Sophia vagy éppen a Kék Mecset – gyalog is könnyen megközelíthetőek.
A második helyre Athén került: a görög főváros lakóinak 22 százaléka 65 év feletti, így sok, kifejezetten nyugdíjasoknak szóló program elérhető. A harmadik legkedveltebb város az idősebb utazók körében Róma: az olasz főváros szintén sok programot kínál nyugdíjas vendégek számára, de előkelő helyezését annak is köszönheti, hogy a szakértők szerint kifejezetten gyalogosbarát, legfőbb látnivalói ugyanis nem esnek túl messzire egymástól.
Athénban, Isztambulban és Rómában is érdemes két dologra felkészülni, amire az idősebb utazók érzékenyebbek lehetnek: mindhárom metropolisz rendkívül népszerű, így ha főszezonban utazunk, érdemes felkészülni a tömegre, valamint a nagy melegre is.
A kelet-európai régió is vonzó a nyugdíjasok számára: a top 10-be Tallinn, Vilnius, Riga és Prága is bekerült, és ott van még Berlin, valamint Helsinki is.
Azoknak is bőven akad lehetőség, akik inkább belföldön tervezik a pihenést. Mivel hazánk erős fürdőkultúrával rendelkezik, jelentős a gyógyfürdők nyújtotta lehetőségeket tárháza. Bár Budapestet tartják a fürdők városának, valójában számos magyar városban lehet gyógyfürdőkben pihenni és regenerálódni egyedül, családdal, barátokkal. Hévíz, Sárvár, Hajdúszoboszló, Bükfürdő, Eger, Zalakaros – hogy csak a legismertebb vidéki fürdőhelyeket említsük.
Persze vannak idősek, akik nem annyira a komfortot és a láblógatást keresik, sokkal inkább az aktivitást, és jó fizikai állapotuk is engedi, hogy mozgalmasabb utazásokat vállaljanak be. Közülük sokan választják a zarándoklatokat, ahol a folyamatos gyaloglás mellett az élmények bezsákmányolása is garantált. A zarándoklat egyik nagy előnye, hogy bár sokat kell gyalogolni, annak tempóját teljes mértékben a zarándok határozza meg. Vannak olyanok, amelyek a legedzettebbeket is próbára teszik és egész országokat szelnek át, de könnyebb terepen is lehet zarándokolni. A világ egyik legismertebb ilyen útja az Camino de Santiago (vagy röviden El Camino), amely bár nagyjából 900 kilométer hosszú, a megtett út hosszát valójában a zarándok szabja meg. Bármennyi kilométert is teljesít, a zarándokút jó láthatóan ki van jeölve, eltévedni szinte lehetetlen. Az az idősebb zarándok pedig, aki attól tart, nem lesz szállása a nap végén, jó hír számára, hogy a legtöbb szállást előre le lehet foglalni, ráadásul széles skálán válogathat: vannak egészen puritán helyek, ahol álomra hajthatja a fejét, de vannak minden kényelmi szempontoknak megfelelő hosztelek és szállók is.
A hezitáló idősebbeknek példaként állhat annak a nyugdíjasnak a története, aki két évvel ezelőtt 75 évesen zsinórban tizedjére teljesítette az El Caminót. A tordasi Nagy István súlyos betegségből felgyógyulva húzott túrabakancsot, rekordja pedig 64 kilométer megtétele volt egy nap alatt.
A kor nem határ
A Haleon elkötelezett amellett, hogy segítsen az embereknek egészségesebb, boldogabb és hosszú életet élni. További információért látogass el a weboldalunkra: www.akornemhatar.hu.
A cikk a Haleon támogatásával készült.
The post Ezért érdemes hatvan felett is világot látni first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
